Öt év alatt háromszorosára nőhet itthon a biogáz- és biometán-termelés

Az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében a biogáz és biometán előállító kapacitások építéséhez, bővítéséhez kínál támogatást a hazai vállalatok számára. A végleges felhívás most keddtől olvasható, a pályázatok benyújtására pedig 2025. október 28-tól lesz lehetőség – áll az Energiaügyi Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.

A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítenek el, elsősorban a zöldenergia saját célú termelését elősegítve.

Felidézték a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentését az Energiaügyi Minisztérium közleményében, amely szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudták az idehaza megtermelt energia mennyiségét.

A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek.

Áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a biogáz a zöld átállást a molekulák terén is - hangsúlyozták a közleményben.

 

 

Háromszorosára nőhet a termelés

Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra ennek háromszorosa a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint a következő évtized elejére 184 millió köbméteres szint érhető el. A kisebb termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben, zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul – mutatott rá az EM.

40 milliárd forintot kívánnak a támogatásra fordítani, amely az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordítható. A teljes forrásmennyiségből 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen.

A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként.

Pályázatonként fő szabály szerint 200 millió forinttól 5 milliárd forintig igényelhető támogatás; kisméretű üzemek korszerűsítésénél pedig az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint.

 

Hamarosan indul az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázat is

A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia - tették hozzá.

A közleményben Steiner Attila, az EM energetikáért felelős államtitkára kiemelte: "a Jedlik Ányos Energetikai Programban támogatott fejlesztések csökkentik a magyar vállalkozások rezsikiadásait, ezzel javítják versenyhelyzetüket. Jelenleg is elérhető a távhőrendszerek zöldítését szolgáló pályázat és hamarosan élesedik az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző kiírás. A kistelepülési önkormányzatok szeptember végéig jelentkezhetnek vissza nem térítendő forrásra a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez. A már meghirdetett programelemekre eddig beérkezett igények együttesen meghaladták a 128 milliárd forintot. A folytatásban további lehetőségek nyílnak meg például az ipari energiatárolók telepítésére vagy a földhő fokozott hasznosítására" - sorolta az államtitkár. Hozzátette:

"a sokszínű programcsomag kedvező fogadtatásának köszönhetően a zöldenergia egyre nagyobb szerepet tölthet be az energiaszuverenitás és ellátásbiztonság megerősítésében".