A Budapest Fejlesztési Központ – együttműködve a Fővárosi Önkormányzattal – megkezdte a sikló tervezésének előkészítését. Környezetbarát, villamos meghajtású sikló és újjászülető, Budapesthez méltó közpark – ezek a fejlesztés várható eredményei.
A Gellért-hegyre vezető sikló több mint egy évszázada szerepel a városfejlesztési tervek között, ám eddig minden a megépítésére irányuló próbálkozás elakadt. A korábbi tervek aktualizálásáról nemrég kormányhatározat döntött, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megkezdte a sikló tervezésének előkészítését. A fejlesztésnek köszönhetően a jövőben villamosmeghajtású, zérókibocsátású és akadálymentes járműveken juthatunk fel a Gellért-hegyre.
A Citadella a budai oldal egyik kiemelt turisztikai helyszíne. Az ide érkező turistaforgalom jelenleg szinte kizárólag buszokkal zajlik, naponta akár 200 is megfordul itt. Ez jelentősen megterheli a Citadellára vezető utcák forgalmát, állandó zaj- és légszennyezettséget okoz. A Gellért-hegyre vezető sikló megépülésével a Citadella környékéről eltűnhetnek a ma még rendszeres dugókat okozó, környezetszennyező turistabuszok. A tervek szerint a látogatók 2-3 perc alatt juthatnak majd fel a Tabánból a Citadellához és a Szabadság-szoborhoz, valamint a Citadellában tervezett Magyar Szabadságharcosok Múzeumához is.
A Gellért-hegyi sikló a Döbrentei tér mellől indul majd, a Hegyalja utat alagútban keresztezi, az út további részét pedig a felszínen teszi meg a Citadella melletti végállomásig.
A Gellért-hegy jelentős része – mintegy 39 hektár – országos jelentőségű természetvédelmi terület, hőforrásai és barlangjai kiemelt természeti értéket képviselnek, épített öröksége révén pedig a Gellért-hegy az UNESCO világörökség része. Buda ikonikus zöldfelülete ugyanakkor a város talán legnagyobb turisztikai szégyenfoltja is: aki ma itt sétál, az gondozatlan zöldfelületekkel, megrongált padokkal, korlátokkal, kőfalakkal találkozik.
A sikló megépítése azonban ezeken a méltatlan állapotokon is változtat majd, megújul a több tízezer négyzetméteres Gellért-hegyi közpark is.
A megvalósíthatósági tanulmányt a Budapest Fejlesztési Központ a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve készíti el, javaslatot tesz a megvalósításhoz szükséges intézkedésekre is. A kormány álláspontja az, hogy
a siklót ne magánberuházó, hanem az állam és a főváros közösen építse meg, az éves működési nyereséget pedig a Gellért téri közpark fejlesztésére és fenntartására fordítsák.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról