A Rókus II. hőkörzeti fejlesztés lezárásával jelentősen mérséklődött a szegedi távhőrendszer földgázfelhasználása és környezeti terhelése.
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében - közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője.
A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta,
a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát.
A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni
- tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát.
Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával - amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne - a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során
egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet.
A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente - az előzetes kalkulációk alapján - csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki - tudatta a szakember.
A Lindab Csoport nemzetközi átszervezését követően Magyarországon is megváltozik a cég működése: a vállalat értékesítette a profil üzletágát és a jövőben kizárólag légtechnikai vállalatként lesz jelen a hazai piacon. Ez a fenntartható, energiahatékony épületgépészeti megoldások erősödését hozhatja magával, az újrahasznosított alapanyagok alkalmazása is nagyobb szerepet kaphat itthon.
Hét méteres betonfalak épültek Budapesten a Duna-ág víztelenített medrében, amelyek egy új szivattyútelep működését szolgálják. Három dunai áradás mellett, három év alatt valósult meg a Kvassay-komplexum modernizációja, amely választ ad a klímaváltozás vízgazdálkodási kihívásaira. Az idén átadott projekt kulcsszerepet játszik a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág és a Homokhátság vízpótlásában.