A „minél gyorsabban elvezetni” elvét felváltotta az „okosan visszatartani és hasznosítani” szemlélet. Ennek megvalósításában elengedhetetlen szerepet játszanak a stabil, tartós, teherbíró műszaki elemek.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre markánsabban jelentkeznek: a hosszabb aszályos időszakokat hirtelen, intenzív csapadékesemények szakítják meg. A csapadék térben és időben egyenetlen eloszlása komoly kihívás elé állítja a településeket, az infrastruktúrát és az ingatlantulajdonosokat egyaránt. Az építőipar szerepe ebben a helyzetben felértékelődik. Már a tervezőasztalon eldől, hogy egy beruházás képes lesz-e alkalmazkodni az új klimatikus viszonyokhoz.
Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak azok a műszaki megoldások, amelyek a felszíni vízelvezetést, a szikkasztást és a csapadékvíz visszatartását szolgálják. A Leier Hungária Kft. évek óta fejleszti a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos betonelemeit, amelyek ma már nem pusztán elvezetnek, hanem a fenntartható vízgazdálkodás eszközeivé váltak.
Vagyis a Leiernél nem csupán elvben támogatják a csapadékvíz-gazdálkodást elősegítő megoldásokat, hanem saját gyártmányaikban évek óta megjelenő megoldásokkal ezt a gyakorlatban is elősegítik.
„Az elemekről a honlapunkon ingyenesen elérhető DWG formátumú rajzok is rendelkezésre állnak a tervezők számára, amelyek nagy segítséget jelentenek a tervezési feladatokban” – mondta el Major Tamás, a Leier Hungária mélyépítés, környezettechnika, vasútépítés, Durisol üzletágvezetője.
Erre példa a Bük városában zajló projekt, amelyben a Parkom Kft. új telephelyének kialakítása történik a Vasi Bádogos Kft. generálkivitelezésében. A Parkom Kft. feladata Bük városának, parkjainak, közterületeinek karbantartása, a temető gondozása, illetve az önkormányzati bérlakások kezelése.
Ahogyan azt Papp Tamástól, a Vasi Bádogos ügyvezetőjétől megtudtuk, a meglévő telephely bontása, majd az új telephely kivitelezése 2025 júliusában kezdődött és 2026 májusában fejeződik be. Ennek részeként 3 darab LBT 7 tartályt építenek be a Leiertől.
„Ezek a tartályok a csapadékvizek tárolására szolgálnak majd, és mivel a megrendelő cég többek között közterületek rendezésével foglalkozik, részben ezekből a tárolókból oldanák meg a locsolást a városban”
– fűzte hozzá az ügyvezető.
Évtizedeken keresztül az számított jó megoldásnak, ha a lehulló csapadékot minél gyorsabban és minél messzebbre vezették el a burkolt árkok, csatornák és zárt rendszerek segítségével. A cél a víz mielőbbi eltávolítása volt a lakóterületekről.
Ez a gondolkodás azonban ma már több szempontból is meghaladott:
Ahogyan azt Major Tamástól megtudtuk, a csapadékvizek tárolására ma már komplett tartályok állnak rendelkezésre, amelyek zárt tartálytestekből, valamint ezek lezárására szolgáló szűkítő elemekből vagy síkfedlapokból állnak. A vízkinyerést pedig a legfelül nyitható fedlapok biztosítják.
A szakember hozzátette, a tartályokba már gyárilag beépített csatlakozó elem szolgálja a bevezető csövek rácsatlakozását.
Ami a Leier konkrét tartály-megoldásait illeti: az LBT 2 -től LBT 10-ig jelölt tartályok elnevezés számai a hasznosan tárolni képes vízmennyiséget jelölik m3-ben.
„Ipari méretű, nagyobb tárolóterek kialakításához az ikresített tartályok, vagy a helyszínen előregyártott oldalfalakból felépített rendszer tudja biztosítani az akár 1000 m3-es tároló terek megvalósítását” – adott tájékoztatást az elérhető megoldásokról az üzletágvezető.
Az építőiparban egyre hangsúlyosabb tervezési trend az előrelátó csapadékvíz-gazdálkodás. Már a koncepcióalkotás fázisában figyelembe kell venni
Megfelelő kiépítettséggel kiegyenlíthető a csapadékvíz egyenetlen eloszlása.
A cél nem a víz eltüntetése, hanem a kontrollált elvezetés, visszatartás és szikkasztás.
Ebben kulcsszerepet kapnak a korszerű felszíni vízelvezető elemek, folyókák, árkok, víznyelők és szikkasztó rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy
A Leier rendszerszintű megoldásai éppen ezt az egyensúlyt támogatják: a biztonságos elvezetést és a fenntartható vízgazdálkodást egyszerre.
Az építőiparban egyre erőteljesebb a zöld megoldások iránti igény; több zöldfelület, vízáteresztő burkolatok, természetközeli kialakítás. Felmerülhet a kérdés, szükség van-e még a hagyományos betonelemekre? A válasz egyértelműen igen.
A fenntartható csapadékvíz-kezelés nem valósítható meg stabil, tartós, teherbíró műszaki elemek nélkül.
A megfelelően tervezett és beépített betonelemek
A zöld infrastruktúra és a mérnöki megoldások tehát nem egymás alternatívái, hanem egymást kiegészítő rendszerek.
A Leier-nél a fenntartható csapadékvíz-kezelést árokburkoló elemek biztosítják, amelyekből választható szikkasztólyukakkal ellátott vagy energiatörő elemmel kiegészített megoldás is.
„A szikkasztási feladatokhoz különböző térfogattal ellátott aknagyűrű és szűkítő elemválasztékunk áll az érdeklődők rendelkezésre”
– fűzte hozzá a Leier üzletágvezetője.
A csapadékvíz hasznosításának két fő iránya a gyűjtés és a szikkasztás.
„A talajvíz-háztartás megőrzése szempontjából a szikkasztás ma már nemcsak ajánlott, hanem egyre inkább elvárás a tervezés során, mi több, új beruházások esetén már előírás” – magyarázta Major Tamás.
A korszerű vízelvezető és szikkasztó elemek beépítésével a csapadék jelentős része helyben tartható, így csökkenthető a környezet terhelése és a közműhálózat igénybevétele.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem kizárólag nagyberuházások kérdése. A szemléletformálás legalább ilyen fontos.
Gyakorlatilag minden háztartás hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodáshoz
A saját mikrokörnyezetünkben meghozott döntések összeadódva települési szinten is érezhető hatást gyakorolhatnak.

























A 1071 méteres kút átalakítását követően vízhozam- és hőmérséklet-mérések alapján kapcsolják rá a rendszert a városi intézményekre.
Új szervezet segítheti a közösségi energiatermelés hazai terjedését: kilenc résztvevővel megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia szerepét, amely csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget és növelheti a települések energiabiztonságát.