Itt ÉVOSZ megoldása a hőhullámok és az energiakrízis kezelésére

Ennél aktuálisabb aligha lehetne az ÉVOSZ legfrissebb közleménye: az újabb embert próbáló hőhullámhoz és a paksi atomerőmű helyzete miatt égetővé vált energiatakarékossághoz egyszerre kapcsolódik. A javaslat fókuszba helyezi az ingatlanok energetikai fejlesztésének fontosságát és újragondolását.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.