Határidőre készült el az 5-ös főút szegedi bevezető szakaszának kapacitásbővítése

Befejeződött az 5-ös főút szegedi bevezető szakaszának négynyomúsítása. A kivitelezési munkák július 30-án értek véget, a műszaki átadás-átvételi eljárás augusztus 28-án zárult le – közölte megkeresésünkre a kivitelező cég.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megbízásából a Colas Út Zrt. az 5-ös főút M43-as autópálya és az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont közötti, 2,2 kilométeres szakaszán végezte el a kapacitásbővítést, 5,3 milliárd forint értékben. A projekt előrehaladásáról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

 

Több mint 48 ezer négyzetméteren készült aszfaltburkolat

A beruházás során összesen 2239 méter hosszan új útpálya épült. Az 5-ös főúton 41 375 négyzetméter, a csatlakozó utakon további 3000 négyzetméter, a kerékpárúton pedig 4110 négyzetméter felület kapott új aszfaltburkolatot.

 

A kivitelezés volumenét tükrözi, hogy a töltés-, javító- és védőrétegekbe összesen 48 ezer köbméter anyagot építettek be, a Ckt burkolatalap mennyisége 7352 köbmétert, az aszfalté pedig 7844 köbmétert tett ki. Emellett 20 852 köbméternyi talajt stabilizáltak, a teljes, mintegy 2,3 kilométeres szakaszon pedig 277 közvilágítási oszlopot állítottak fel az út és a kerékpárút mentén.

 

A kapacitásbővítő projekt összesen hét csomópontot érintett, amelyek közül öt körforgalom. Az ipari terület kiszolgálására új, háromágú körforgalom létesült, az M43-as autópályán pedig közvetlen lehajtóág épült a Szeged felé tartók számára.

Előbb az új sávok készültek el, majd elbontották a régi pályát

A Colas szakembereinek az építés teljes időtartama alatt fenn kellett tartaniuk az 5-ös főút forgalmát. A munkákat félpályás lezárások és ideiglenes terelések mellett végezték, miközben folyamatosan biztosították két forgalmi sáv használatát.

 

A kivitelezés során elsőként a szélesítéshez szükséges új sávok pályaszerkezetét alakították ki, majd erre terelték át a járműveket. Csak ezt követően bontották el és építették újjá a meglévő nyomvonal pályaszerkezetét. A bontást – derült ki a Colas tájékoztatásából – az előzetes burkolatfúrások és feltárások eredményei indokolták: a meglévő pályában múlt századi útalapot találtak, amelyre műszaki szempontból nem lehetett ráépíteni az új rétegrendet.

 

Pontos ütemezéssel érkeztek az aszfaltszállítmányok

Az aszfaltozás idején is arra törekedtek, hogy a közlekedők a lehető legkevesebb korlátozással találkozzanak, ezért az egyes munkafázisokban mindig csak egy-egy oldalt (2 forgalmi sávot a négyből) zártak le a forgalom elől. Az elkészült úton három aszfaltréteg alkotja az összesen 23 centiméter vastag burkolatot. Az aszfaltot a Colas kiskunfélegyházi, valamint a Délút algyői keverőtelepe biztosította.
A szükséges szállítókapacitás meghatározásánál a reggeli és délutáni csúcsforgalom miatti hosszabb menetidővel is számolni kellett. Az aszfaltbeépítő gépek szintvezérléssel, folyamatos geodéziai ellenőrzés mellett dolgoztak, így biztosították a tervekben meghatározott építési magasságokat.

 

Hat nagyobb forgalomterelési fázisra volt szükség

A kivitelezés során hat jelentősebb ütemben változtatták meg a forgalmi rendet. Ezek közül az M43-as autópálya hídja alatti körforgalmak teljes körű burkolatfelújítása bizonyult a legösszetettebbnek. A munkák részeként aszfaltrácsot is beépítettek, a kivitelezés pedig egyes autópályaágak ideiglenes lezárásával járt.
A körforgalmak szegélycseréjét és burkolatmegerősítését úgy végezték, hogy mindig csak a feltétlenül szükséges mértékben szűkítették le a használható útfelületet. Így a közúti forgalom fenntartása mellett az építési munkák is folytatódhattak.
Az autópálya-csomópont ideiglenes forgalmi rendjének előkészítése hónapokat vett igénybe. A tereléseket és lezárásokat valamennyi érintett üzemeltetővel, hatósággal és szervezettel egyeztették, az időpontokat pedig szoros ütemezés szerint előre rögzítették.

 

Külön sáv segítette a BYD-gyár építési forgalmát

A projekt egyik legnagyobb szervezési kihívását a közforgalom és a szomszédos ipari beruházások építési forgalmának egyidejű fenntartása jelentette. Az új, háromágú körforgalom kialakításakor külön forgalmi sávot tartottak fenn a BYD autógyárának építését kiszolgáló járművek számára.

 

A Colas és az autógyár képviselői folyamatosan egyeztették a két beruházás ütemezését, hogy az útépítési munkák a lehető legkisebb fennakadást okozzák a gyár kivitelezésében.
További feladatot jelentett, hogy a fejlesztés kül- és belterületi szakaszokat, valamint egy autópálya-csomópontot egyaránt érintett. Emiatt több üzemeltetővel kellett összehangolni a munkát. Belterületen az autóbusz-közlekedést is fenn kellett tartani: a buszmegállókat az egyes munkafázisokhoz igazodva ideiglenesen áthelyezték, az utasokat pedig folyamatosan tájékoztatták a változásokról.

Avar kori temető került elő az építkezésen

Előre nem látható körülmény is nehezítette a kivitelezést. A Nagybani Piac meglévő körforgalma és a BYD autógyárához kialakított új körforgalom közötti szakaszon, az útszélesítés és a kerékpárút nyomvonalán avar kori temetőt tártak fel a régészek. A leletmentés a vártnál hosszabb időt vett igénybe, ezért a régészeti szakemberek csak szakaszosan tudták átadni a területet a kivitelezőnek. A Colasnak ehhez igazítva kellett átszerveznie a munkafolyamatokat.

 

A töltés konszolidációjához igazították az új lehajtóág építését

Az M43-as autópályáról Szeged irányába vezető közvetlen lehajtóág volt a projekt egyetlen magastöltéses szakasza. Ennek kialakítását már a kivitelezés elején megkezdték, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a töltés konszolidációjára, és a lehető legnagyobb mértékben mérsékeljék a későbbi süllyedés kockázatát.

 

Az autópályahíd alatt vezették át az új kerékpárutat

A fejlesztéshez kapcsolódó, 1,6 kilométer hosszú kerékpárút a meglévő belterületi hálózat folytatásaként épült meg Budapest irányába. Az útvonalat az M43-as autópálya hídja alatt, a tartószerkezetek közötti zöldterületen vezették át. A közúti csatlakozásoknál KRESZ-táblák és burkolati jelek segítik a biztonságos közlekedést. A kerékpárút későbbi továbbvezetésének tervei Szatymaz és Balástya irányába is elkészültek.

 

Földmedrű és burkolt árkok vezetik el a csapadékvizet

Az útpályáról a csapadékvíz a rézsűkön keresztül jut el a szikkasztó- és párologtató árkokba. Belterületen ezeket előregyártott mederelemekkel burkolták, míg külterületen földmedrű árkokat alakítottak ki. Túlfolyás esetén a csapadékvíz valamennyi szakaszról az ATIVIZIG által üzemeltetett, főút menti zárt csapadékvíz-elvezető csatornába juthat.

 

Digitális modellek segítették a szakágak összehangolását

A Colas BIM-csapata szinte valamennyi jelentősebb munkafolyamatot digitális modellekkel támogatott. Ezeket alkalmazták az út pályaszerkezeti rétegeinek kialakításánál, a földmunkáknál, a burkolt felületeket érintő vízépítési feladatoknál, valamint az ellenőrzéseknél, hogy a közművek hol és hogyan keresztezik egymást, illetve az utakat.

 

A projekt megvalósításában közel száz alvállalkozó, beszállító és egyéb szolgáltató vett részt. Munkájukat részletes tervezéssel, folyamatos kapcsolattartással, illetve a helyszíni munkairányítók feladatainak és területi határainak pontos meghatározásával hangolták össze.
A kivitelezés során 4906 köbméter mart aszfaltot hasznosítottak újra. Az anyag részben a projektbe beépített aszfaltkeverékekbe került vissza, részben az egyéb pályaszerkezeti rétegek szemcsés alapanyagaként használták fel.

 

A Colas szakemberei a beruházás legfontosabb eredményének azt tartják, hogy a tervezési és kivitelezési feladatokat egyaránt magában foglaló, számos szakágat érintő projektet határidőre fejezték be, miközben figyelembe vették a szomszédos beruházások igényeit, és biztosították a térség közlekedésének folyamatosságát.