Tisztázta a NAV: erkéllyel együtt is él az áfakedvezmény

A csok mellett a másik olyan intézkedés, ami felpezsdülést keltett az ingatlanpiacon, az új lakások áfájának 5 százalékosra csökkentése volt január 1-től. Ez az áfacsökkentés azonban két szempontból is korlátos. Egyrészt csupán 2019. december 31-éig érvényesíthető, másrészt a kedvezményezett lakások hasznos alapterülete többlakásos lakóingatlanban nem lehet nagyobb 150 négyzetméternél, egylakásos lakóingatlanban pedig 300 négyzetméternél.

Egy állásfoglalásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét, ha azok belmagassága eléri az 1,9 métert.

Ezen épületrészeknél a belmagasság azonban nem feltétlenül értelmezhető, s a fenti állásfoglalás sokakat hidegzuhanyként érintett: senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból, pedig az állásfoglalás jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5 százalékos áfa igénybevételének lehetőségét. A plusz 22 százalék pedig komoly érvágást jelentett volna az ingatlanok értékesíthetőségét illetően.

Csak a fedett külső részek számítanak, az egymás feletti erkélyek nem

A NAV honlapján csütörtökön nyilvánosan is közzétett tájékoztató a korábbi álláspontot végre bővebben is kifejti. Egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez. Kiderül azonban, hogy a külső tartózkodók esetén elsőként azt kell vizsgálni, fedettek-e és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen, vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem képezik részét a számításnak.

A tájékoztató külön figyelembe veszi a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. Így többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek "funkciója" nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.