Megmenekült a horvátországi síkvidéki vízivárak egyike: átadták a felújított kerestineci Erdődy-kastélyt

Négyszáz éve áll Zágrábtól pár kilométerre nyugatra, Sveta Nedelja mellett a kerestineci Erdődy-kastély. Az egész régió egyik legkarakteresebb reneszánsz-barokk építészeti emlékének legkorábbi részei még a 16. század második feléből származnak: miután II. Erdődy Péter az 1560-as években megvásárolta a birtokot, egy vizesárokkal védett, robusztus hengeres saroktornyokkal ellátott védművet építtetett, amelyet fia, III. Erdődy Péter fejezett be. Igazi különlegessége, hogy bár a Kárpát-medencében a várak túlnyomó többsége hegyi terepre vagy természetes magaslatokra épült.

Kerestinec a kevés, épségben maradt reneszánsz síkvidéki vízivár egyike, ahol a védelem nem a sziklákra, hanem a szabályos geometriára, a masszív sarokbástyákra és az elárasztható vizesárkokra épült.

 

 

Megsínylette a rendszerváltásokat

A török elleni harcok alatt védelmi funkciót is betöltő várat a 18. században korszerűsítették és átépítették a kor stílusa szerint: ekkor kapott díszesebb barokk külsőt, formás ablakkereteket és a belső udvar felé nyíló boltíves árkádokat. A zárt épületegyüttes képét az 1880-as nagy zágrábi földrengés formálta át. Ekkor a sérült szárnyakat leegyszerűsítették, részben elbontották, Így alakult ki a jelenleg ismert, U alakú alaprajzi elrendezés.

Közép-Európa-szerte jellemző történet a kastély 20. századi sorsa: a második világháború és az azt követő évtizedek idején politikai börtönként, fogolytáborként, majd laktanyaként használták, a 2020-as petrinjai és zágrábi földrengések pedig kritikus mértékű statikai károkat okoztak a falakban, boltozatokban és tetőszerkezetben.

 

Az utolsó pillanatban mentették meg

2022 májusában álltak neki a kastély megmentésének. Mintegy 13 millió eurós (kb. 4,7 millárd forintos), átfogó beruházás keretében, túlnyomórészt az Európai Uniós forrásokat felhasználva mentették meg az utókornak a magyar-horvát közös történelem fontos emlékőrzőjét. A generáltervezést és a műemléki koordinációt az Mplan iroda végezte, a kivitelezési munkákat pedig a Spektar gradnja látta el.

Két ütemben valósult meg a helyreállítás: a 2023 nyaráig tartó első szakasz a vészhelyzeti szerkezeti megerősítésre, az alapok és a megrepedt falak stabilizálására koncentrált. Ezt követte a második ütem, amely az építészeti restaurálásra, a gépészeti korszerűsítésre és az északnyugati toronyban lévő falfestmények megmentésére irányult.

A hosszú folyamat zárásaként a teljesen megújult épületet 2026. szeptember 14-én adták át.

Az évtizedekig elzárt, omladozó műemlék mára közösségi és kulturális funkciót kapott: koncert- és rendezvényterekkel, könyvtárral és kiállítóhelyekkel nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.