2026. szeptember 15-én a Szolnoki Törvényszéken zajlott le annak a pernek az első tárgyalási napja, amelyben felperesként a Szolnoki Tiszaliget fürdőt kivitelező konzorcium társaságai végszámlájuk kifizetését követelik az alperes Szolnok Város Önkormányzatától.
A perfelvételi tárgyaláson a bíró felszólította a várost védő jogi képviselőket, hogy két héten belül az ellenkérelmükben szereplő állításokat konkretizálják abban a tekintetben, hogy pontosan miért tagadták meg a végszámla kifizetését. Az Önkormányzat beadványára a felperesek ezt követően reagálhatnak. Az egyelőre 560 millió forint összegű per tárgyalása 2026. november 10-én folytatódik.
A magyarepitok.hu platformon 2026. május 15-én egy riport jelent meg a hosszú évek óta tartó szolnoki fürdőfejlesztés kapcsán. 2026. június 15-én a szolnoki polgármester Győrfi Mihály megbízást adott egy ügyvédi iroda számára, hogy a sajtóhelyreigazítási kérelem és azzal kapcsolatos sajtóhelyreigazítási perben lássa el a város képviseletét.
A hatályos jogszabályok értelmében egy sajtócikk megjelenését követően 30 nap áll rendelkezésére a cikkben érintettnek, hogy helyreigazítási kérelemmel forduljon a kiadó felé. A kérelmeket a kiadónak 5 napon belül el kell bírálnia. Amennyiben elutasítja a kérelmet a kiadó, a cikkben érintettnek 15 nap áll rendelkezésre, hogy helyreigazítási keresetet adjon be a bíróságra, amely azt sürgőséggel tárgyalja.
Szolnok város képviseletében az ügyvédi iroda el is küldte a lapunknak helyreigazítási kérelmét, amely kérelemmel nem értettünk egyet, így nem tettük közzé a helyreigazítást. Valamilyen furcsa okból kifolyólag a polgármesteri megbízó levél ellenére a jogi iroda mégsem kezdeményezett helyreigazításra irányuló sajtópert lapunk ellen a bíróságon. (!) Ez a régi öregasszonyok szerint annyit jelenthet, hogy a riportban szereplő tények bizony valósak.
Aszfaltozás, útépítés 40 Celsius-fokos kánikulában? Hőkupola, villámárvíz, aszály, extrém UV-sugárzás – a klímaváltozás hatásai a hétköznapjaink részévé váltak. Ez a folyamat nemcsak az építőipari beruházások környezeti hatásainak csökkentését teszi megkerülhetetlen feladattá, hanem a kivitelezés során a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodást és a STRABAG magyarországi egységeinél közel 2800 magyar munkavállaló biztonságának maximalizálását.
A budai fonódó villamoshálózat második ütemének tervezésekor egy csaknem háromkilométeres, 16 közúti csomópontot érintő városi sáv teljes infrastruktúráját kellett összehangolniuk a FŐMTERV szakembereinek. A Szent Gellért tértől a Budafoki útig vezető kétvágányú villamospályával és a hét megállópárral együtt a kapcsolódó közúti, közmű- és energiaellátási rendszereket is megtervezték. A műszaki megoldásokat a meglévő fasorok megőrzésével, a zöldfelületek bővítésével és a Duna-parti gyalogos-kerékpáros kapcsolatok fejlesztésével hangolták össze.