Már érződik a háború hatása a vasútépítési ágazatban - interjú

A pályázatok előkészítése, beadása, lebonyolítása az egyik legfontosabb terület egy cég életében. A Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nél ez a vállalkozási igazgatóság feladata. Vezetője Erdélyi András, aki hihetetlen temperamentummal és lelkesedéssel avatott be minket az itt folyó munka részleteibe. Először azonban a vasútépítés jövőjéről beszélgettünk, hiszen meghirdetett pályázatok csak akkor lesznek, ha van fejlesztői szándék a beruházói oldalon.

 

 

Az igazgató úgy látja, a kormány szeretné tartani korábbi ígéretét, miszerint a vasúti ágazat lesz a hazai közlekedésfejlesztés középpontjában a következő 10-15 évben. De a legfontosabb, hogy kap-e az ország pénzt az Európai Uniótól – erről most folynak a tárgyalások. Úgy véli, ha megállapodás születik, nyár végén, vagy a harmadik/negyedik negyedévben lendületet vesz az ágazat és több projekt is elindulhat még ebben az évben.

„Ilyen például jelenleg a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gondozásában a Debrecen – Nyíregyháza, Hatvan – Újszász, Hatvan – Füzesabony közötti vasútvonal átépítése (al- és felépítmény, felsővezeték, műtárgyak, magasépítés, biztosítóberendezés). Továbbá a GySEV Zrt.-hez tartozó zalaszentiváni deltavágány építése, valamint az NKK (Nemzeti Közlekedési Központ) (korábban BFK - Budapesti Fejlesztési Központ) által a Budai Fonódó villamoshálózat meghosszabbítása.” - sorolta Erdélyi András.

A szakember fontosnak tartaná még a jövőben az 1-es vasútvonal átépítését is, hogy aki Ausztriából érkezik vonattal, ne érezzen különbséget akkor, amikor Magyarországra ér. Véleménye szerint nagyobb gondot kellene fordítani a vasúti pályák karbantartására is, nem szabadna megvárni, míg egy-egy szakasz használhatatlanná válik és végül teljes felújításra szorul.

 

 

Az árakban és az anyaghiányban is érződik már a háború hatása

A beruházások mennyiségét, nagyságát természetesen az is befolyásolhatja, hogy az orosz-ukrán háború milyen hosszútávú nehézségeket okoz a vasútfejlesztésben.

„Az árak már most megemelkedtek, sőt egyes alapanyagok elérhetetlenek. Nehéz sínt vagy különböző betonacélokat beszerezni, mert vagy nincs a piacon, vagy anyagi okok miatt visszatartják egyes szállítók. A hiánynak ugyanis mindig árfelhajtó hatása van, így később esetleg drágábban tudják értékesíteni az anyagokat” – vázolja a kedvezőtlen folyamatot az igazgató.

Kérdés, hogy ezek mellett a bizonytalan tényezők mellett lehet-e egyáltalán versenyképes árat adni a tenderezési időszakban.

„A versenytársakhoz képest lehet, a régi árakhoz képest nem. A mi szempontunkból a legkellemetlenebb, ha egy korábban megkötött szerződés értelmében a munka most indul, hiszen ezt a változást nem tudtuk beépíteni az ajánlati árba. A jövőben a pályázati anyagok kalkulációjába már bele tudjuk tenni, ami azt jelenti, hogy növekedni fognak a fajlagos költségek, de ezzel minden piaci szereplőnek számolnia kell.”

Vagyis az egyes projekteket drágábban tudják majd elvállalni a kivitelezők, mint mondjuk egy-két éve – kérdés az, hogy a beruházói oldal nyitott lesz-e lekövetni ezeket a változásokat a költségek szempontjából. „Érthető a beruházó oldala is, mert ha egyszer elnyert egy bizonyos pályázati összeget, nem mondhatja néhány hónap múlva azt, hogy emeljünk 10-15%-ot.” - teszi hozzá Erdélyi András.

 

 

„Egyre gyakoribb az a pályázati kiírás, amelyről már előre látjuk, hogy nem tudunk olyan versenyképes árat adni, amely igazodik az Ajánlatkérő által évekkel ezelőtt becsült bekerülési költségekhez. Vagy azért, mert magas a nyersanyagköltsége, vagy azért, mert maga az anyag jelenleg nem elérhető a piacon, vagy akár azért, mert egyszerűen nem találunk alvállalkozót, aki egy adott speciális munkarészre merne árat adni. Ha túl nagy a kockázat, akkor inkább nem pályázunk ezekre a beruházásokra.”

 

Nincs egyensúly a szerepekben

A kivitelező cégek a szerződésekben nem, vagy csak nagyon nehezen tudják érvényesíteni az anyagi érdekeiket. A kiegyensúlyozott kockázati felelősség helyett a jelenleg járatos szerződések a legtöbb kockázatot a vállalkozóra hárítják. „A kockázatoknak pedig ára van” - emeli ki Erdélyi András. A mostani háborús helyzet és az abból adódó nehézségek, költségnövekedések például nem tartoznak a vis maior esetek közé – így a vállalkozónak utólag semmilyen mozgástere nincs. A mostani - előre nem látható - körülmények között nagyon nehéz egy 5-6 évig tartó projektre tartható költségeket kalkulálni.

„Ráadásul mivel az ajánlati kötöttséget tartania kell a vállalkozónak 60 napig, gyakran előfordul, hogy visszalépnek a nyertes ajánlattevők, mert úgy látják, hogy mégsem tudják tartani az árat. Egy komoly háttérrel rendelkező cég néhány százalékos emelkedést még tud kezelni, mert akkor elfogadja, hogy kisebb lesz az eredménye  esetleg úgy ítéli meg, hogy nullásan is érdemes megcsinálni, mert lesz referenciája és az embereit legalább tovább tudja foglalkoztatni.”

 

A rövid határidő gyors és pontos munkát követel

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. vállalkozási igazgatósága nehéz és rendkívül fontos területet visz: itt figyelik és készítik elő a pályázatokat – vagyis, minden innen indul. A nyolc fős állomány tevékenységét a munkák sokaságától és nagyságától függően a projektigazgatóság emberei is segítik, sőt, az egyes előkészítésekbe igyekeznek bevonni a projektvezetőket, hogy előzetes információik legyenek egy-egy várható munkáról.

Az igazgatóság szakemberei folyamatosan figyelik a megjelenő pályázatokat. Sőt, ha szakmai berkekből vagy a Magyar Közlönyben megjelenő forráselosztások alapján már hamarabb kapnak információt egy-egy projekt várható indulására vonatkozóan, akkor arra fokozott figyelmet fordítanak.

Kigyűjtik a vállalat profiljába illeszkedő tendereket. Letöltik a dokumentációt, majd a vállalkozási igazgató az ügyvezető elé viszi a javaslatot. Ha ő engedélyezi, megvalósíthatónak látja, felterjesztik a tulajdonosnak (SWIETELSKY AG), amely a kockázatok mértékéhez igazodva, vagy hozzájárul, vagy nem a pályázat összeállításához és beadásához. Ezután kezdődhet a pályázat előkészítése.

„Elolvassuk a műszaki tartalmat, a dokumentációt, átvizsgáljuk a terveket, mennyiségeket számolunk. A mostani kiírások jellemzően már mások, mint a korábbiak. 2021-ben ugyanis kifutottak azok, amelyeknek volt valamilyen kivitelezésre alkalmas tervük. Most már leggyakrabban csak tendertervek vannak, a kivitelezés megkezdése előtt a nyertes ajánlattevő dolga lesz sok esetben az építési engedély megszerzése, a kiviteli tervek elkészítése, a kivitelezés megvalósítása, sőt befejezésül még a használatba vételi eljárás lefolytatása is., így ennek megfelelően kell összeállítani a beadott dokumentációt, költségeket. Ahhoz, hogy mindezzel beleférjünk a 45 napos pályázati időbe, nagyon gyorsan kell dolgoznunk.” – vázolja fel az új helyzetet Erdélyi András.

 

 

Miután a projektek befejezési időpontja adott a szerződésekben, az a szerencsés, ha mihamarabb nyertest hirdetnek. Ha ugyanis ez csúszik a hiánypótlások, vagy a kérdések miatt, kevesebb idő marad a megvalósításra.

„Egy pályázat ügye akkor fejeződik be az igazgatóságon, ha megtörtént a szerződéskötés. Ez még hozzánk tartozik, ezután átadjuk a stafétabotot a projektvezetőnek és megkezdődhet a gyakorlati munka” – teszi hozzá az igazgató.

 

Nagyot lépne a cég a BIM bevezetésével

Egyre több cég fejleszti és teszi hatékonyabbá a munkáját a BIM (Building Information Modeling) rendszerrel. A Swietelsky Vasúttechnika számára is fontos a digitális területen történő előrehaladás.

 „Szeretnénk, ha idővel a BIM rendszerben készülne a teljes munkafolyamat: az előkészítéstől, tervezéstől kezdve a kontrollingig bezárólag. Ezt a rendszert elsősorban jelenleg magasépítéseknél használják, de az a célunk, hogy a vasútépítésben zajló munkafolyamatokat is ezzel a módszerrel hajtsuk végre, így számunkra és a beruházó számára is jobban lekövethető a projekt.

Mivel még nagyon kevés a BIM-es szakember két kollégánk beiratkozott a BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának BIM szakmérnök irányú továbbképzési szakára. Bízunk benne, hogy segíteni tudják majd a céget ebben a folyamatban. Hamarosan elkészül ugyanis egy új kalkulációs program a cégen belül, ami már integrálható lesz a BIM-be, ezzel hatékonyabbá válna a munkánk.”

 

Folytatódik a sikeres hallgatói program 

És ha már a szakemberhiány szóba került, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. tesz is azért, hogy a céget közelebb hozza a jövő építőmérnökeihez: a 2021-ben indított hallgatói ösztöndíjprogram sikeresen zárul idén szeptemberben. A szűk egy év alatt a BME építőmérnökei bepillantást nyerhettek a SWIETELSKY két magyarországi leányvállalatának (Swietelsky Vasúttechnika Kft. és SWIETELSKY Magyarország Kft.) működésébe, és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhattak az egyes projektek helyszínén. (A program félidejében, áprilisban részletes beszámolót készített lapunk, amelyben a hallgatók mondták el tapasztalataikat a programmal kapcsolatban).  

 

 

A kutatásfejlesztés területén kézzel fogható eredmény is született: a kutatócsoport egy új, külföldön már alkalmazott technológiát dolgozott ki a magyarországi vasúti felsővezeték kivitelezés területén.

„A program nehezen indult, de úgy érezzük mi is és a hallgatók is, hogy eredményes. Ezért idén szeptemberben újra szeretnénk indítani, új fiatalokkal. Ebben kérjük a most nálunk lévő egyetemisták együttműködését, hogy segítsenek még jobbá tenni a program folytatását. Segítsenek kitalálni, hogy mik azon részek, folyamatok elsősorban  vasútfejlesztésben, de akár az építőipar teljes területén, amik vonzóvá tehetik ezt a területet a fiatalok számára” – zárta a beszélgetést Erdélyi András vállalkozási igazgató.