Önálló műsor indult a műemlék felújításáról, melyen a WHB, az Épkar és a Laki már több mint egy éve dolgozik.
Folyamatban vannak a műemléki munkák és a homlokzatrestaurálás a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületén. A West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. konzorciuma által kivitelezett felújításról februárban közöltünk részletes beszámolót; azóta a bontások befejeződtek és immár felállványozva zajlanak a munkák az 1884 szeptemberében megnyílt, Ybl Miklós tervezte épületen.
A restaurálás finom részleteiről az októberben indult „Operaláz - Az Operaház titkai és újjászületése” című műsorban számolnak be az M5-ös csatornán Zoboki Gábor építész, a korszerűsítés vezető tervezője és Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója. A néhány nappal ezelőtti, második adásban kiemelték, hogy egy 135 éves műemlék nem tud úgy működni, mint annak idején, mivel teljesen más eszközrendszerrel kell ma az operát előadni, más hatásmechanizmussal működik ez a művészeti ág.
Építészetileg a műemléknek az Ybl Miklós terveihez hűséges helyreállítása a cél, ugyanakkor észrevétlenül kell beépíteni a kortárs technológiát, amely a mai igényeket kiszolgálja. Ez összetett feladat, mert más méretű légcsatornákkal, elektromos kábelekkel dolgoznak most, és más lámpákkal világítanak, mint annak idején. Az Operaház megnyitáskor gázlánggal működött, amelyet az első világháború után tudtak kiváltani.
Az első bejárások alkalmával még az 1970-es évek irodabútorai is megtalálhatóak voltak az épületben. A színpad alatti három emelet mélyen elhelyezkedő pincerétegek tele voltak ezekkel a leltári tárgyakkal. A színpadtechnológiát zsinórpadlás működteti, ami az 1980-as években megépített technológiai megoldásokat rejti magában, ipartörténeti emlék. Céljuk, hogy a színpadtechnológia csettintésre, digitalizálva tökéletesen szolgálja a jövő operajátszását.
Tiszaújvárosban végez zöld beruházást a Mol Petrolkémia.
A BDPST Group projektjében egyszerre fókuszálnak az örökségvédelemre és az értékteremtésre.