Így újult meg a közel 110 éves színház műemléképülete

Elkészült a kaposvári Csiky Gergely Színház restaurált és kibővített épülete, melynek munkálatait nettó 7,3 milliárd forintból a ZÁÉV Zrt. és Magyar Építő Zrt. végezte el. A teljesen megújult és átépített kaposvári színház 9 ezer négyzetméteren immár három játszóhellyel rendelkezik – a nagyterme 450, kamaraterme 150, stúdióterme pedig 50 néző befogadására alkalmas. A beruházás a Modern Városok Program keretén belüli finanszírozás segítségével valósult meg.

„A munkaterület átadására 2017. január 05-én került sor. Az átadást követően a projekt teljeskörű lebonyolítását és műszaki ellenőrzését a Főber Zrt. és az Oviber Kft. konzorciuma végezte” – nyilatkozta lapunknak Holló Ákos projektvezető, a Főber Zrt.  műszaki ellenőre.

 

 

A projekt megvalósítása során számtalan nehézséget kellett elhárítania a résztvevőknek

Először is a meglévő – 1911-ben épített monolit vasbeton szerkezetű - műemlék épület tartószerkezetének teljes átvizsgálására és megfeleltetésére volt szükség, a mai szerkezeti szabványoknak megfelelően.

„Ez teljes épületdiagnosztikát -feltárást, kutatást és vizsgálatot- jelentett, valamint ezalapján a szerkezettervező által megtervezett épületmegerősítéseket is” – ismertette Holló Ákos. „Így az alaptestektől kezdve a teljes tartószerkezet megerősítése, részben acélszerkezetekkel, részben pedig szénszálas technológia alkalmazásával valósult meg” – tette hozzá.

Az eredeti épület nem rendelkezett aulával, amit valahogy pótolni kellett. Ezért a meglévő épület előcsarnoka alá került beépítésre az új főbejárat és az új aula, ruhatárral és büfével együtt. Ebből az új beépített részből vezet fel két lépcső, illetve egy látványlift az eredeti épület előcsarnokába.

Az új aula elkészítésének idején - közel egy évig - egy acélszerkezetű kiváltás viselte az épület homlokzatának, illetve az építés feletti épületrész terhét.

„Az üzemi épület teljes elbontása, majd az alapozási sík több mint 3 méterrel lejjebb történő felvétele lehetővé tette az alagsorban egy „kamaraszínház” kialakítását. Ez tulajdonképpen egy 120 fős kisszínházat jelent, amit a meglévő műemléképülethez csatlakozva kellett elkészíteni” – avatott be minket a részletekbe Holló Ákos.

 

A műemléképület egyedi megerősítést igényelt

„Az épület alapozásának megerősítése jet-grouting technológiával történt. Magyarországon nem megszokott a szénszálas szerkezetmegerősítés sem, elsősorban az ára miatt, de ahol egyéb, például műemlékvédelmi szempontok kerülnek előtérbe nem igazán van más megoldás” – fejtette ki a projektvezető.

A beruházás során a szakemberek:

• elbontották a teljes hátsó épületrészt, valamint az 1961-ben és az 1988-ban hozzáépített épületrészeket,
• elvégezték az alapozás és földmunkákat,
• az eredeti alapozási síkot lesüllyesztették nagyjából -5,0 méterről, -8,7 méterre,
• továbbá új üzemviteli épületet készítettek összesen 7 szinten, a színház üzemi funkciók elhelyezésére.

A műemléképületen:

• kiváltó szerkezetet építettek a főhomlokzati részen, az új aula létrehozásának érdekében,
• az új épület – mivel a műemléki homlokzatot nem lehetett megváltoztatni – belső oldali hőszigetelést kapott,
• továbbá teljeskörű restaurálást végeztek a homlokzaton és a beltereken is,
• az épületben légtechnikai rendszert építettek ki, ami a műemléki környezetben nagy kihívás elé állította mind a tervezőket, mind a kivitelezőket.

Végül megvalósult az 1911-ben, Magyar Ede és Stahl József által tervezett épület teljeskörű felújítása, a mai kor igényeinek megfelelő funkciók kialakítása és a 21. század technikai színvonalának megfelelő eszközök beépítése.