2021.12.02, Csütörtök
Korhű felújítás és ami mögötte van: így született újjá a Bodajki Vadászkastély - interjú
Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu

Korhű felújítás és ami mögötte van: így született újjá a Bodajki Vadászkastély - interjú

magyarepitok.hu

2021.10.24. 10:00 - Kalácska-Nagy Nóra

Bárók lakták, majd az enyészeté lett, és mostanra új életet leheltek a Fejér megyei kastélyba. Igényes építőanyagokkal és nagy szakértelmemmel dolgozott a műemlék épület teljes helyreállításán a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.

Hirdetés

„Annál csodálatosabb, mint amikor a földből kinő valami, vagy teljes pompájában megújul, nincsen” – ezzel a gondolattal zárta beszélgetésünket Kassainé Kirchner Gabriella, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. projektigazgatója, akivel az újjászületett Bodajki Vadászkastélyról készítettünk interjút. A záró gondolat hangulata és mondanivalója azonban az egész beszélgetést áthatotta, ezért került írásunk legelejére.

A felújítás emléke még nagyon friss a projektigazgató számára, hiszen szeptember közepén sajtóbejárás keretein belül nyitotta meg kapuit Fejér megye új turisztikai célpontja, a Bodajki Vadászkastély. Lapunk munkatársai elsők között járhatták be a teljeskörűen megújult és új funkciókkal bővült klasszicista stílusú kastélyt és a körülötte nyolc hektáron található angolkertet. A bővítés keretében elkészült egy olyan rendezvénytér, ahol 250 fős rendezvényeket lehet tartani az ehhez szükséges konyhával, vizesblokkal meg külső kiszolgáló épületekkel.

Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu

Bárói rezidenciától turistaszállóig

Ahhoz, hogy átlássa az olvasó a felújítás szükségességét, célszerű visszaugorni az időben: Miske József báró, erdélyi kancellár és birodalmi miniszter építtette fel a bodajki kastélyt, miután megvette a hozzá tartozó uradalmat. A Miske-kastély 1839-re készült el a korszak uralkodó stílusának megfelelően, vagyis klasszicista stílusban. A tervező kiléte azonban homályba vész. A stílusjegyek alapján a művészettörténészek feltételezik, hogy a kastélyt Hild József, a magyar klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja tervezte, de a kastély építésére vonatkozó pontos dokumentáció mindezidáig nem került elő.

A Miske család miután eladta a kastélyt, egy nagyiparoshoz, Megyeri Krausz Lajoshoz került, aki versenylovakat kezdett itt tenyészteni. Az állatok azonban a versenypályákon nem lettek túl sikeresek, így Megyeri Krausz Lajos egy évtized múlva felhagyott a versenylótenyésztéssel, és 1904-ben eladta a kastélyt Grünfeld Jakab kereskedőnek. Az épület a Grünfeld család tulajdonában maradt egészen 1942-ig. Ekkor – a zsidótörvények végrehajtásakor – a birtokot kisajátították.

A II. világháború idején az épület megsérült, a háború után az üresen álló kastély tovább pusztult. 1962 és 1964 között helyreállították, és az épületben megnyílt a Gajavölgye Turistaszálló, amely 1990-ig működött. A turistaszálló bezárása után a használaton kívüli kastély két és fél évtized alatt többször tulajdonost váltott. Az épület kihasználatlan maradt, állapota egyre romlott. Végül 2017-ben megkezdődött a kastély újjáépítése a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. kivitelezésével.

2021-re az épület nem csak visszanyerte régi fényét, de méltó funkciót kapott: Európa egyik legkorszerűbb, interaktív vadászati és természetismereti kiállítását hozták létre a kifejezetten erre a célra átalakított belső terekben.

Így születettek újjá a korhű nyílászárók és a homlokzat

Habár Kassainé Kirchner Gabriella építőmérnökként tisztában volt azzal, hogyan festhetett egykor a bodajki rezidencia, az első terepbejárás alkalmával megdöbbentette a lepusztult látvány.

„Borzasztó állapotban találtuk az épületet. Nem lehetett akkor felmérni, mekkora munkával jár majd a felújítás. A projekt végére derült ki, milyen hatalmas feladatot vállaltunk. A kastély alapterülete nem mondható kifejezetten nagynak –  hasznos alapterülete megközelítőleg 1900 négyzetméter –, ám annál többféle munkafolyamatot és szakmai tudást követelt meg a helyreállítás.”

A projektigazgató elmondása szerint gyakorlatilag az erkélyről ecetfa nőtt ki, az épületet ellepte a fekete gomba, mivel a falak nagyon nedvesek voltak. Ezenkívül látszódtak azok a nyomok is, amiket a fiatalok hagytak maguk után az itteni iszogatások alkalmával, mindenütt törött és üres üvegek hevertek. A kastélyparkban számos kitaposott ösvény mutatta, ezeken keresztül jártak a helyiek, lerövidítve az utat.

A kastély kiviteli terveit a Dekon Kft. készítette, de alapvetően örökségvédelmi elvárásoknak tettek eleget azzal, hogy az eredetivel megegyező nyílászárókat gyártottak le. A kastélyparkra vonatkozóan fennmaradtak régi tervek, ám magára a kastélyra nem találtak ilyesmit. Első lépésként a szétmálló homlokzatról az összes tagozat mintázatát levette a kivitelező, majd ezeket a sablonokat el is tették. A nyílásszárók kibontásakor szintén eltettek egy-egy darabot mintaként, így ezeknek megfelelően újították föl az ablakokat és az ajtókat örökségvédelmi jóváhagyással.

A homlokzat rekonstrukciója meghatározó lépés volt a WHB számára. „Az összes tagozat mintázatát levettük előre, hiszen erre a vakolat leverése után már nem lett volna lehetőség. A statikai állapot felmérése után kiderült, nagyon komoly aláalapozásokra lesz szükség, mert a csatlakozó épület alaptestjei a kastély alapok alá mentek. Annak érdekében, hogy ne legyen süllyedés különbség, méterenként szedtük ki a kastély alól a földet, majd megerősítettük, visszatömörítettük és sakktáblaszerűen mindig máshol erősítettük meg az alaptestet” – magyarázta a projektigazgató.

A kastély építésének korában még nem foglalkoztak épületszigeteléssel, így nagyon komoly utólagos falszigetelési munkákra is szükség volt.

„A nyílászárókat lemintáztattuk, hogy a vasalatok és a nyílászáró profilok kialakítása megfeleljenek a kor stílusjegyeinek, de azért amennyire lehet, a 21. századnak megfelelő anyagokkal, mint például hőszigetelő üvegezéssel láttuk el azokat.”

A lépcsők váratlan helyzeteket teremtettek

A kőrestaurálási munkák különösen nagy szerepet kaptak a homlokzat felújítása során, Kassainé Kirchner Gabriellát lenyűgözték a restaurátorok által helyreállított tagozatok, párkányok, kőkonzolok és oszlopok. Nemhiába a kastély utcai homlokzata a projektigazgató legkedvesebb épületrésze. A pótlandó kövek beépítésén túl törekedtek arra - és ezt a megrendelő is szem előtt tartotta -, hogy olyan igényes anyagokat építsenek be, mint például a süttői mészkő.

Ez az építőelem visszahozza a kastélyhangulatot és a kornak is megfelel az anyaghasználat, hiszen a 19. században a követ, mint építőanyagot használták, ugyanúgy a homokkövet és a mészkövet. A folyosókon sem kerámiaburkolat, hanem süttői mészkő található, a lépcsőházban szintén mészkő oszlopok vannak és nem beton oszlopok, amelyeket mészkővel burkoltak be.

A munka nagyságáról árulkodik, hogy a projekt vége felé, amikor csúcslétszám volt, akkor egyszerre 150-200 ember is dolgozott a helyszínen.

Régi épületek esetében talán nem meglepő, hogy a felújítás nem kevés váratlan helyzetet is teremthet. A bodajki kastély esetében ilyen volt a meglévő lépcső kibontása, majd visszaépítése. „Nagyon izgalmas momentum volt az, amikor kiderült, a meglévő lépcsőt nem lehet úgy kibontani, hogy azt vissza lehessen építeni. Ehelyett egy vadonatúj magot kellett létrehozni, teljesen lemenni a pinceszintig és onnan visszaépíteni, ugyanis a régi lépcső műköves, homokköves felépítéssel bírt, darabokra törött, amikor kibontottuk.” Azonban egy másik lépcső is tartogatott izgalmakat. Egy cseléd lépcső helyére - ahol még gyalogosan is alig lehetett közlekedni, mert egy szűk csigalépcső volt -, kellett liftet befűzni.

A lépcsők mellett az aláalapozások okoztak izgalmas napokat a kivitelezőknek, hiszen sokszor olyan mély gödröt ástak, hogy az ember eltűnt benne.

Ezek jellemzően 1,5-2 méter mélyek voltak, de akár 2,5 métereseket is ástak, hogy megerősítsék az alaptestet, hiszen a kastély mellé kerülő rendezvénytér alapozási síkja lejjebb volt, mint a kastély meglévő alapozása, így az lógott volna a levegőben.

Ez volt az első kastély projektje

A bodajki vadászkastély képében összetett projekt valósult meg, Kassainé Kirchner Gabriella feladata volt a kollégák munkájának összefogása, valamint az egész felújítást teljes egészében át kellett látnia. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot a tervezőkkel és a megrendelővel. A kastélyban helyet kapó kiállítást eredetileg dioráma kiépítéssel képzelték el, aztán később átalakult a koncepció és interaktív vadászati kiállítássá formálták a tervet. Az összes változást le kellett követnie, anyagkiválasztásokat és jóváhagyásokat intézni, egyeztetni alvállalkozókkal, megrendelővel és hatóságokkal.

A rengeteg munka ellenére ezt az építkezést is a saját gyermekének érzi Gabriella. „Másképp nem is lehet hozzáállni egy projekthez” – vallja. Azért is foglal el különleges helyet a szakember szívében a bodajki épület, mert korábban nem dolgozott kastély felújításon. Nagyon izgalmasnak találja az „ilyen volt, ilyen lett” típusú munkát, a győri Evangélikus Sziget kialakítása hordozott magában ehhez hasonló, jóleső kihívást.

„Habár mindegyik projektben megtalálom a szépséget - legyen az egy csarnoképület vagy bármi egyéb -, ez a kastély más, mint a többi munkám. Amellett, hogy ez az első kastély projektem, nem csináltam még kiállítás építést sem, tehát rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Nem mellesleg számos olyan problémával találtuk szembe magunkat, ami egy következő hasonló projektnél tanulságul szolgálhat.”

Ugyanis a műemlék jellegű épület különbözik az újonnan épülőtől, hiszen ott mindig kész adottságokkal kell valamit kezdeni. A bodajki kastély esetében például a lift nem fért be a tervezett helyére, ezért három szinten keresztül erősítették meg a falakat, hogy végül beférhessen.

Mint amikor a gyermek kirepül a családi fészekből

Kilépve a kastély falai közül a rezidenciát övező angolkert sajátosságai is szóba kerültek. A kastélypark megújítása utólagos tervezés volt, melynek különleges eleme a hat darab pavilon, amelyek segítségével a kiállítást kivitték a szabadba, az erdő fái közé. Úgy integrálták ezeket a pavilonokat az erdőbe, mintha a vadak az erdőben sétálnának; üvegfalakat és tükrös hátfalakat alkalmaztak, amelyekről visszatükröződik az erdő képe.

A pavilonokban a környéken vadászható öt nagyvad és dúvadak találhatók, kifejezetten olyan állatok kerültek ide, amelyeket meg lehet simogatni, hiszen könnyen pótolható preparátumok ezek. Az állatok így szó szerint közel kerülhetnek a gyermekekhez és a felnőttekhez, így oktató szerepet is betöltenek. Ez cél is, hiszen az óvodás és iskolás csoportokon túl például az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak kihelyezett vizsgahelyszíneként fog szolgálni a vadászkiállítás.

Kassainé Kirchner Gabriellának, mint minden projekt, ez is a szívéhez nőtt, saját gyermekeként tekint a megszépült bodajki vadászkastélyra, amelyet nehéz elengednie.

„Ez olyan érzés, mint amikor a gyermek kirepül a családi fészekből. Nehéz elengedni, ugyanakkor jó érzés, hogy készen áll arra, hogy önálló életet kezdjen. Ez az érzés nyilván halványul, amikor jön egy következő nagy projekt, de számomra még nagyon friss az emlék. Mindamellett büszkeséggel tölt el, hogy alkalmasnak tartottak egy ilyen feladatra, és nem mellesleg úgy tudok ott állni mellette, hogy azt mondhatom, jól sikerült.”

Galéria

Mi épül?WEST HUNGÁRIA BAU Kft.interjúkastélyfelújításBodajk

Hírlevél