Az ÉVOSZ podcast sorozatában a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében felújított füzérradványi Károlyi-kastély munkálatainak különleges kihívásairól tudhatnak meg részleteket az érdeklődők.
Az elmúlt években folyamatosan újulnak meg a magyar történelem szempontjából fontos épületek, épületegyüttesek, legyen szó a budai Várról vagy vidéki kastélyokról, várakról. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével készült SPAKLI’21 podcast október-novemberi adásában a füzérradványi Károlyi-kastély megújításáról beszélgettek a résztvevők: Erdei Z. József, a kivitelező EB HUNGARY INVEST Kft. ügyvezető-tulajdonosa, és Zelei Tímea Ágnes, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezető projektmenedzsere. A műsor állandó vezetője Náray Balázs.
A XIX. században Ybl Miklós tervei alapján átalakított középkori épület XXI. századi technológiával, de eredeti formájában újult meg a Zemplénben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. Az októberi átadó ünnepségről lapunk is beszámolt.
Bevezetésképp Erdei Z. József elmondta, hogy szakmai pályafutását már az első pillanattól meghatározták a műemléki jellegű kivitelezések.
„Életem első projektje építésvezetőként egy műemléki villa felújítása volt. A munka különleges kihívása, hogy a jelenre kell átültetnünk egy történelmi korszak üzenetét. Van az emberben egy kis bizsergés, amikor ilyen feladathoz fog hozzá”
– mondta el az ügyvezető.
Egy épület az évszázadok alatt számos funkciót tölthet be, a műemléki felújítás alkalmával azt kell vizsgálniuk a szakembereknek, hogy melyik kornak megfelelően állítsák vissza azt. Zelei Tímea Ágnes 2015 óta vezeti a projektet.
Az előkészítési feladatokat a kastély múltjának megismerésével kezdték, és a különböző területek szakértőinek bevonásával zajlott egyeztetéseknek megfelelően a II. világháború előtti utolsó, legjellegzetesebb korszak megidézése mellett döntöttek: ez az 1930-as évekbeli állapot, amikor is a Károlyi család kastélyszállóvá alakította az épületet.
„Minden réteget fel kell fejteni ilyenkor: falkutatást és régészeti feltárásokat végeztünk. A munkálatok eredményéből nyert információkat a program kiírását megelőzően felhasználtuk”
– mondta el a projektvezető.
Szerencsés helyzetben voltak a szakemberek, hiszen a kastély XX. századi története nagyon jól dokumentált, és rengeteg archív fotó segítette a rekonstrukciót, melyeket a kiállítótermekben a látogatók is megtekinthetnek.
A fotók mellett számos eredeti műtárgy is fennmaradt, ezek a Károlyi család jóvoltából múzeumokban vészelték át a világháborút. A most látható műtárgyak közel fele a kastély eredeti berendezésének a részét képezte.
A kiviteli tervek elkészültét követően a közbeszerzési értesítőben megjelent a felhívás.
„Ekkor éreztem, hogy végre eljött a mi időnk: az EBH-nak sok kastély és vár felújításában van már tapasztalata, emellett személyes kötődésem is van, hiszen jómagam zempléni születésű vagyok, és gyermekkoromban gyakorta látogattam a környékbeli várakat”
– idézte fel Erdei Z. József.
A kivitelezés részleteire térve az ügyvezető-tulajdonos ismertette, hogy a kastélyt a 80-as években szanatóriumként használták, ekkor kisebb állagmegóvó tevékenységeket végeztek, de a teljes körű felújításra várni kellett. A déli szárny egy része múzeumként működött, így ez viszonylag jó állapotú volt, de burkolatcserék, festések és gépészeti korszerűsítés itt is szükséges volt.
„Az északi szárny rendkívül rossz állapotban volt: az itt élő denevérek kimentését az Aggteleki Nemzeti Park munkatársaival közösen hajtottuk végre, de a kis emlősök jelenléte miatt több alkalommal is fel kellett függeszteni a munkát. Bedőlt falak, leszakadt födémek fogadtak minket, gyakorlatilag a négy körítő falon kívül itt semmi nem volt, továbbá gombásodás, és ázás is nehezítették a munkát.”
– részletezte az EBH ügyvezető-tulajdonosa.
Egy műemléki rekonstrukció során hosszas, minden apró részletre kiterjedő egyeztetések szükségesek például anyaghasználatot, színeket, burkolatokat illetően, ugyanakkor improvizálni is kell.
„Sok meglepetés éri az embert ilyenkor: például a gépészeti nyomvonalak keresése, áttervezése időigényes feladat volt. A műemléki szempontoknak kellett mindent alárendelnünk”
– tájékoztatott Erdei Z. József.
Egy műemléki helyreállítás kapcsán gyakran felmerül, miért nem a korabeli technológiákkal, és az akkor ismert anyagokkal dolgoznak a szakemberek. Erre is választ kaphatnak az érdeklődők az alábbi beszélgetésből:
Tavasszal kiválasztották a kivitelező céget, amely a szükséges kormányzati támogatások megérkezése után helyreállíthatja és korszerűsítheti a tűzben megsérült Tamási Termálfürdő épületét. Néhány nappal ezelőtt eldőlt az is, hogy ki nyerte a strand és környezetének felújítási munkálataira kiírt közbeszerzést.
Várják a kivitelezők ajánlatait az északi part legnagyobb 4 évszakos családi sportparkjában tervezett fejlesztések megvalósítására.