Füzérradványi Károlyi-kastély: a műemléki helyreállítás során gyakran kell improvizálni

Az elmúlt években folyamatosan újulnak meg a magyar történelem szempontjából fontos épületek, épületegyüttesek, legyen szó a budai Várról vagy vidéki kastélyokról, várakról. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével készült SPAKLI’21 podcast október-novemberi adásában a füzérradványi Károlyi-kastély megújításáról beszélgettek a résztvevők: Erdei Z. József, a kivitelező EB HUNGARY INVEST Kft. ügyvezető-tulajdonosa, és Zelei Tímea Ágnes, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezető projektmenedzsere. A műsor állandó vezetője Náray Balázs.

 

A XIX. században Ybl Miklós tervei alapján átalakított középkori épület XXI. századi technológiával, de eredeti formájában újult meg a Zemplénben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. Az októberi átadó ünnepségről lapunk is beszámolt.

Bevezetésképp Erdei Z. József elmondta, hogy szakmai pályafutását már az első pillanattól meghatározták a műemléki jellegű kivitelezések.

„Életem első projektje építésvezetőként egy műemléki villa felújítása volt. A munka különleges kihívása, hogy a jelenre kell átültetnünk egy történelmi korszak üzenetét. Van az emberben egy kis bizsergés, amikor ilyen feladathoz fog hozzá”

 – mondta el az ügyvezető.

 

Korabeli fotók segítették a helyreállítást

Egy épület az évszázadok alatt számos funkciót tölthet be, a műemléki felújítás alkalmával azt kell vizsgálniuk a szakembereknek, hogy melyik kornak megfelelően állítsák vissza azt. Zelei Tímea Ágnes 2015 óta vezeti a projektet.

Az előkészítési feladatokat a kastély múltjának megismerésével kezdték, és a különböző területek szakértőinek bevonásával zajlott egyeztetéseknek megfelelően a II. világháború előtti utolsó, legjellegzetesebb korszak megidézése mellett döntöttek: ez az 1930-as évekbeli állapot, amikor is a Károlyi család kastélyszállóvá alakította az épületet.

 

„Minden réteget fel kell fejteni ilyenkor: falkutatást és régészeti feltárásokat végeztünk. A munkálatok eredményéből nyert információkat a program kiírását megelőzően felhasználtuk”

 – mondta el a projektvezető.

Szerencsés helyzetben voltak a szakemberek, hiszen a kastély XX. századi története nagyon jól dokumentált, és rengeteg archív fotó segítette a rekonstrukciót, melyeket a kiállítótermekben a látogatók is megtekinthetnek.

A fotók mellett számos eredeti műtárgy is fennmaradt, ezek a Károlyi család jóvoltából múzeumokban vészelték  át a világháborút. A most látható műtárgyak közel fele a kastély eredeti berendezésének a részét képezte.

 

 

A munka az itt élő denevérek megmentésével kezdődött

A kiviteli tervek elkészültét követően a közbeszerzési értesítőben megjelent a felhívás.

„Ekkor éreztem, hogy végre eljött a mi időnk: az EBH-nak sok kastély és vár felújításában van már tapasztalata, emellett személyes kötődésem is van, hiszen jómagam zempléni születésű vagyok, és gyermekkoromban gyakorta látogattam a környékbeli várakat”

 – idézte fel Erdei Z. József.

A kivitelezés részleteire térve az ügyvezető-tulajdonos ismertette, hogy a kastélyt a 80-as években szanatóriumként használták, ekkor kisebb állagmegóvó tevékenységeket végeztek, de a teljes körű felújításra várni kellett. A déli szárny egy része múzeumként működött, így ez viszonylag jó állapotú volt, de burkolatcserék, festések és gépészeti korszerűsítés itt is szükséges volt.

„Az északi szárny rendkívül rossz állapotban volt: az itt élő denevérek kimentését az Aggteleki Nemzeti Park munkatársaival közösen hajtottuk végre, de a kis emlősök jelenléte miatt több alkalommal is fel kellett függeszteni a munkát. Bedőlt falak, leszakadt födémek fogadtak minket, gyakorlatilag a négy körítő falon kívül itt semmi nem volt, továbbá gombásodás, és ázás is nehezítették a munkát.”

 – részletezte az EBH ügyvezető-tulajdonosa.

 

A gépészeti nyomvonalakat gyakran át kellett tervezni

Egy műemléki rekonstrukció során hosszas, minden apró részletre kiterjedő egyeztetések szükségesek például anyaghasználatot, színeket, burkolatokat illetően, ugyanakkor improvizálni is kell.

„Sok meglepetés éri az embert ilyenkor: például a gépészeti nyomvonalak keresése, áttervezése időigényes feladat volt. A műemléki szempontoknak kellett mindent alárendelnünk”

 – tájékoztatott Erdei Z. József.

Egy műemléki helyreállítás kapcsán gyakran felmerül, miért nem a korabeli technológiákkal, és az akkor ismert anyagokkal dolgoznak a szakemberek. Erre is választ kaphatnak az érdeklődők az alábbi beszélgetésből: