A teljes beruházás 2025-ben zárul, de 2023-ra megújítják azokat az elemeket, amelyek a kulturális fővárosi programot szolgálják.
Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében 39 milliárd forint támogatást biztosít a kormány a veszprémi érsekség várbeli épületeinek fejlesztésére − mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes pénteken Veszprémben.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: bár a vár épületeinek megújítása egyházi beruházás, valójában óriási város- és térségfejlesztés, amely a környék lelki, szellemi és gazdasági fellendülését is szolgálja. Rámutatott:
Veszprémtől északra a Budapest-Székesfehérvár−Győr−Pozsony−Bécs tengely fejlett ipari régió, a Balatonnál a turizmus a meghatározó, de szükség van a kettő között a bakonyi megyeszékhely térségének fejlesztésére is.
Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón történelmi lehetőségnek nevezte, hogy megújulhatnak a veszprémi vár egyházi épületei. Emlékeztetett:
a Modern Városok Program részeként új sportuszoda és tornász gyakorlócsarnok épült Veszprémben, az Európa kulturális fővárosa programhoz kapcsolódóan pedig az egykori gyermekkórház és a Ruttner-ház épülete is megújul.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy a város 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé tartozzon. Ezért nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hanem hozzá is kell tenni − mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 az építkezés éve lesz a városban.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program megvalósításáért felelős kormánybiztos Veszprém történelmi, egyházi múltjáról szólva kiemelte: a vár megújításával a város közössége, a régió, az egyház és az ország is új lendületet kaphat.
Udvardy György veszprémi érsek a főegyházmegye mottójára − őseink hite a jövő reménye − utalva azt mondta: szeretnék megőrizni őseik hitét és a hit által teremtett kulturális értékeket.
A fejlesztésről szólva megjegyezte: reális igényeket igyekeztek megfogalmazni a terekkel és a funkciókkal kapcsolatban úgy, hogy a 2023 utáni működtetés és fenntartás is biztosítható legyen.
Közölte: a teljes beruházás 2025-ben zárul, de 2023-ra megújítják azokat az elemeket − a székesegyházat, a palota fogadótereit, illetve turisztikai és közösségi tereket −, amelyek a kulturális fővárosi programot szolgálják.
Vörös Tamás érsekségi főépítész a projektet bemutatva elmondta: 18 várbeli épület van az érsekség tulajdonában.
A felújítás 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert érint, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket.
Az első nagy csomópont építésével elkezdődött Debrecen keleti városrészének eddigi legnagyobb útépítési beruházása. Több szakaszban, összesen 10 kilométer hosszú közlekedési folyosót építenek meg.
Budapest és Győr irányába is lehetővé válik a fel- és lehajtás a Biatorbágynál épülő csomópont átadása után, amely az M1-es autópálya bővítésével épül. Képeken is megmutatjuk, hol tartanak a munkálatok.