Hamarosan a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit az egykori Postapalota újjászületett épületében a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. Az ország első irodaházát az 1924-es eredeti tervek alapján restaurálták.
Exkluzív sajtóbejárás keretén belül mutatták be március 10-én az egykori Postapalotát, immár MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeumként megújult intézményt. A betekintés alkalmával a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont egyedülálló tereinek megismerésére is lehetősége nyílt lapunknak.
A Széll Kálmán téren álló, 1926-ban átadott Sándy Gyula építészmérnök tervei alapján épült egykori Postapalota az ország első irodaháza volt. A műemléki védettséget élvező épület az elmúlt években teljes felújításon esett át: a Pénzmúzeum létrehozásával a pénzhasználattal kapcsolatos történeti és gyakorlati tudás átadásának központját, a hazai pénzügyi témájú köznevelés fellegvárát kívánta kialakítani a Magyar Nemzeti Bank – olvasható a Pénzmúzeum hivatalos honlapján.
A felújítás során az épület annak jellegzetes szecessziós jegyeit megőrizve egy új, modern funkciókkal ellátott többfunkciós térként született újjá. A MNB Ingatlan Kft. beruházásában, az új nevén Buda Palotaként emlegetett épület komplett belsőépítészeti, restaurálási munkálatait a Market Építő Zrt. végezte el, míg az első ütem során megvalósult feladatokért a Magyar Építő Zrt. felelt.
A munkálatokról a Market Építő Zrt. informálta lapunkat. A munkaterületet 2020 április elején vette át a magyar magasépítő cég. A teljes projekt keretén belül megvalósult a Postapalota rekonstrukciója, ami magában foglalta a
Mindemellett a Market feladatai közé tartozott a Postapalota mellett található, a II. és a XII. kerületét összekötő, akadálymentes gyalogos és biciklis átjáró megépítése is, amelyet 2020. december elején adtak át. Ennek kapcsán elvégezték a közterületek helyreállítását is például a Sándy Gyula közben, valamint a Várfok utcában.
A Postapalota épületén összesen mintegy 25.000 négyzetméteren végeztek felújítást és átalakítást, a Pénzmúzeumnál pedig közel 3.900 négyzetméteren dolgoztak a kivitelezés során.
Az épület egy része az MNB Felügyelet irodájaként funkcionál, míg egy másik, nagy területű térrészben helyezkedik el a több, mint 2400 négyzetméter alapterületű Pénzmúzeum és a gazdasági élménytér. Emellett a Magyar Telekom telefonközpontja, a Pénzmúzeumhoz tartozó kilátó, valamint egy 128 férőhelyes mélygarázs is helyet kap az épületben.
A múzeum sajtóközleményéből kiderült, az eklektikus-szecessziós stílusban épült ingatlan eredetileg a Magyar Királyi Posta igazgatóságaként funkcionált, a második világháború idején Buda ostroma alatt azonban komoly károk érték. Mivel a sérülések a szerkezetet szerencsére nem érintették, felújítás után továbbra is a posta használatában maradt az épület, egészen a 2000-es évekig.
Ezt követően 2016-ig üresen állt, amíg először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, majd az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került és így megkezdődhetett a régóta esedékes értékmentő rekonstrukció. Kiemelték:
A Sándy Gyula terveit hűen követő felújítások mára már nagyrészt be is fejeződtek, amelynek köszönhetően az ország első irodaháza mind küllemét illetően, mind belső terei tekintetében visszanyerte jellegzetes stílusjegyei adta fényét.
A múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország központi bankjainak hasonló létesítményeit tanulmányozták annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit - olvasható a közleményben.
A látogatóközpont 2022. március 15-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.