Termálvizet hasznosító rendszer biztosítja a zuglói városnegyed energiahatékony működtetését

Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy a Bosnyák tér és a Rákos-patak közötti területen, a Bayer Construct Zrt. vállalatcsoport saját beruházásában épül fel Zugló új városnegyede. Az átfogó fejlesztés keretében az itt elterülő mintegy hét hektáros területen nyolc épületet – egy lakó- és hét irodaépületet – hoznak létre. Közöttük tágas közösségi- és pihenőparkok és sétáló utca szolgálja majd az itt élők és dolgozók kényelmét, nyugalmát. A komplexum alatt mélygarázsokat alakítanak ki.

A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel.

A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.

A Zuglói Városközpont energiarendszerének részleteiről és technikai hátteréről Kántor Attilával, a beruházás geotermikus fűtési rendszer- és épületgépészeti projektvezetőjével beszélgettünk.

„Célunk, hogy csökkentsük a projekt szén-dioxid kibocsátását, ezért olyan fűtési megoldást kerestünk, mellyel zöld energia által tudjuk a gáz- vagy egyéb fűtéseket kiváltani. A terület jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért termálkutat fúrtunk le közel 1200 méteres talpmélységgel. Mind mennyiségben, mind hőmérsékletben jó vizet találtunk − ez 70-74 fokos vizet jelent −, és ezzel a geotermikus fűtési energiával látjuk el a teljes létesítmény fűtését és használati melegvíz-készletét.”

A termálkút fúrásánál stábunk is jelent volt, a munkafolyamatról látványos videót készítettünk.

1200 társasház éves fűtését termeli ki a geotermikus rendszer

A folytatásban Kántor Attila kifejtette: „a közel 9 megawattos rendszerrel körülbelül 65 ezer gigajoule/év fűtést tudunk kiváltani, ami körülbelül 2 millió köbméter gázt jelent évente. Ez 1200 társasház éves fogyasztása. Ezzel az épületek használati melegvíz ellátását 100 százalékban ellátjuk, a fűtési energiájukat pedig normál körülmények között mínusz 5 fokig tudjuk biztosítani, ha minden épületet egyszerre fűtünk. Amennyiben megfelelő szabályozástechnikával egy picit eltoljuk ezeket az épületfűtéseket, úgy a teljes szezont is ki tudjuk fűteni. Az épületeken a legkorszerűbb, alacsony fogyasztású levegő-víz hőszivattyúkat helyeztük el, így abban az esetben, ha hideg lenne, rendelkezésre áll tartalék energia.”

A rendszer központja, egy 450 négyzetméteres termál hőközpont az O7-es épületben található majd. Itt kap helyet a 140 köbméteres és a 60 köbméteres puffertartály, valamint a teljes telek hidraulikai egységei, a szivattyú hőcserélője és a levegő-víz hőszivattyú is.

A kút és a gépészeti berendezések, vagyis a hőközpont és a termálcső-hálózat térszint alatt található. A négycsöves rendszer külön fűti a használati melegvizet, és van egy különálló épületfűtési kör. A termálvíz a kút és a gépház között kering, a telken belül nem. A telken belül sima technológiai vízzel működik a rendszer.

A hasznosítás lényege a víz hőfoklépcsőjének optimális kihasználása

A hő kinyerésével kapcsolatban a projektvezető elmondta: „termálvíz technológiai vízhőcserélőink vannak, melyekkel kivesszük a melegvizet egy lépcsőfokban, illetve, ha a víz még igényli, akkor víz-víz hőszivattyúkkal veszünk ki további energiát.

A termálvízhasznosítás lényege, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani a vizet és annak hőmérsékletét. A cél, hogy az úgynevezett hőfoklépcső minél nagyobb legyen. Tehát, ha az első tartályból kivesszük a 70 fokos vizet, és a hőcserélőn keresztül lehűtjük 40 fokra, az még csak 30 fokos hőmérséklet-különbség. Ezt visszaengedjük a kettes tartályba, és onnan egy másik hőcserélővel kivesszük 40 fokról 15 fokig. Tehát hozzá jön még 25 fok, így 55 fokos hőfok lépcsővel tudjuk kivenni az energiát a vízből, ezáltal teljes mértékben tudjuk hasznosítani a hőenergiát.”

A minél nagyobb hőmennyiség kinyerése érdekében beépítettek négy darab víz-víz hőszivattyút.

A rendszer a gázfogyasztáshoz képest negyedannyi energiát használ

Az épületekben alhőközpontokat helyeznek el, melyek az épületek pillanatnyi hőigényét szolgálják ki. Ezek párhuzamosan kapcsolt rendszerek, melynek jelentősége, hogy amennyiben valamelyik épületnek éppen nincs fűtési igénye, akkor a rendszer lezárja magát, és a víz az összes többi épületbe áramlik, ahonnan ki tudják nyerni belőle a hőmérsékletet.

„Két rendszerünk van: a fűtési és a melegvíz. A melegvíz rendszer is ugyanúgy működik: amit kiveszünk hőenergiát, azt egy használati melegvíz hőcserélőn, lágy vízen keresztül eljuttatjuk a rendszerbe, tehát az már nem termálvíz, mert ugyanúgy le van választva. Az egyes épületekben hőcserélők találhatók, a használati melegvizet fűtjük velük.

Igyekeztünk korszerű és jó minőségű anyagokat használni: a termálkút és a gépház közötti szakaszon, ellenálló polipropilén csöveket építünk be, melyeknek kicsi a belső ellenállása, ezért nem kell akkora szivattyú munkát végezni ahhoz, hogy keringtessük a rendszert, a távvezeték pedig acélcsőből készül. Mindegyik hőszigetelt és méretezhető csőrendszer.”

Arra a kérdésünkre, hogy milyen megtérülést jelent a hőszivattyús rendszer az egyéb fűtési rendszerekhez képest Kántor Attila kifejtette, hogy a Zuglói Városközpontban energiahatékonyság szempontjából Budapest legmodernebb irodaházait építik fel. A gázfogyasztás energiaigényéhez viszonyítva a rendszer energiafogyasztása körülbelül 25 százalék körüli, tehát a negyede.

„A magas energiahatékonyságú épületeknek viszonylag kicsi lesz a hőigényük, ezért jó megtérüléssel lehet számolni” – mondta el zárásképp.