Közel duplájára növeli a sóskúti kavicsbánya silóinak kapacitását az Orha Művek munkája.
Számos építőipari cég telepítette üzemét Sóskútra, hiszen az Érddel határos, Budapestről kiválóan megközelíthető település az infrastruktúra és a nyersanyagok miatt is ideális helyszín az ipar számára. A község kőbányászata és kőfelhasználása közel 400 éves. 1765-ben bár biztosan nagyarányú bányászat folyt Sóskúton. A 19. század közepén a gazdasági fellendülés lehetővé tette a nagy építkezéseket, ami elhozta Sóskút gazdasági felvirágzását is: bányáiban készültek a millenniumi létesítmények kőépítő és szobrász elemei.
Innen szállítottak követ a budapesti és a bécsi operaház, a Lánchíd, az Országház, a Bazilika és a Budai várnegyed építkezéseihez.
Míg a századfordulón a kőbányák, a 20. század végére a beton és üveg előállításához szükséges homokbányák jelentik a bányászat legfontosabb irányát. E tekintetben is kiváló adottságokat mutathat fel Sóskút: a Bayer Construct Zrt.-hez tartozó kvarchomokbánya, amely „in situ” állapotban is igen magas szilíciumdioxid tartalmú alapanyagot ad, ma számos építkezésen nélkülözhetetlen termékeket állít elő. Az alapanyag jellegzetessége a nagy biológiai és kémiai tisztaság, illetve az erősen koptatott, legömbölyödött szemcsealak. E kiváló minőségű alapanyagot többek között használják
A Bayer telephelyén a korábbi 11 darab speciális, szárított homok tárolásra szolgáló silót további nyolc darabbal bővítheti most az Orha Művek. A megnövelt tárolókapacitás jelentősen hozzájárul a kiegyensúlyozottabb termeléshez és a bánya folyamatos üzemi működéséhez.
„2023 augusztusában kezdődött és várhatóan 2024 májusában fejeződik be a szerkezet burkolása, ezt követheti a belső technológia kiépítése” – tudtuk meg Sajben Tamástól, az Orha Művek magasépítési üzletágának vezetőjétől, aki kiemelte:
„Az alapvető tartószerkezeti és erőtani megfelelőség biztosítása mellett a gyárthatóság, a szállíthatóság és a kivitelezhetőség mindig fontos szempont az egyedi acél vázszerkezetek tervezése során.”
Egy előzetes tervezési programban – „engedélyezési” szinten készítette el a statikai terveket és az alapozási tervet a MIV Mérnökiroda Kft., az Orha Művek pedig a tervet átdolgozva-optimalizálva alakította ki a kiviteli és gyártmányterveket. Az itteni, nagy terhelésű és relatív nagy magasságú ipari épület egyedisége külön figyelmet igényelt már a statikai tervezés elején. Az alapvető tartószerkezeti követelmények mellett a meglévő silóépülethez történő geometriai illeszkedés, illetve a különböző födémszinteken történő átjárás biztosítása volt igazi kihívás, amelyekhez többszöri és alapos geodéziai felmérésre volt szükség.
A silók feletti födémszinten, a silók betárolására használt technológiai csövezés geometriai helyének biztosítására járható és egyben nyitható/zárható bordáslemez lefedés készült. A technológiai és tartószerkezeti geometriai ütközések elkerülésére pedig speciális födémsík-merevítő elemeket alkalmaztak.
A gyártmánytervezés során a rendelkezésre álló acélprofilok gazdaságos alkalmazása mellett a termelékeny gyártás szem előtt tartása volt a legfontosabb szempont.
„Az ismétlődő megoldások alkalmazása elősegítette a gyártás és a szerelés hatékonyságának növelését.”
– tette hozzá Sajben Tamás. A pontos és hibamentes gyártmánytervek kiegészítéseként gyártási listák megkönnyítették az alapanyag beszerzést és a gyártás szervezését, továbbá a szállítási egységek összeállítását. A tervezéshez valósághű 3D modellezést alkalmaztak, amely nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű acélszerkezeti gyártmánytervezés, de persze nélkülözhetetlen a több évtizedes tervezői tapasztalat is.
Trapézlemezek burkolják a tetőt és az oldalfalakat is, amelyeket az Orha Művek saját gépsorain gyártottak: az ES.F20 – 20 mm magas falprofilt és az ES.T 35 tetőprofilt 0,63 mm vastagságú lemezből hengerelték. Az épület gerincén sarkain, ormán, valamint nyílászárók környezetében elhelyezett, élhajlított elemeket, illetve a csatorna lefolyóelemeinek szerelését szintén saját gyártásból valósította meg a vállalat.
„Szép, kihívásos és komplex feladat ez – összegezte Sajben Tamás –, hiszen a meglévő üzem működésének zavarása nélkül épül a szerkezet, ráadásul a bevilágító trapézlemezen kívül a teljes anyagigény a saját üzemünkben gyártódott (acélszerkezetek, szelemenek, trapézlemezek és élhajlított elemek).
Az Épkar óvodát és bölcsődét is épít Biatorbágyban.
A becsült költsége alapján több mint 60 milliárd forintos beruházás előkészítésére másfél év áll rendelkezésére.