Letették a historizáló laktanyából születő Bagoly Magán Sebészeti Centrum alapkövét.
Kecskemét talán legnagyobb műemlékegyüttese, az egykori Rudolf-laktanya folyamatosan éled újjá. A leromlott állapotba került épületek rekonstrukciójával családsegítő központ és gimnázium születik, újabb beruházásként pedig az egyik istállóépületet mentheti meg a HÉP Csoport - Horváth Építőmester Zrt. Az 1,2 milliárd forint összértékű beruházásban jöhet itt létre Bagoly Magán Sebészeti Centrum, a fejlesztés alapkövét január 23-án délelőtt tették le, az ünnepélyes eseményről cikkünk második felében olvashatnak részletesen az érdeklődők.
„Már 2024 év végén megkezdődtek bontási munkálatok, a műemléki szempontokat is figyelembe vevő átalakítás pedig várhatóan 2026 év elején zárulhat”
– tudtuk meg előzetesen Gyenes Balázstól, a HÉP igazgatósági tagjától.
Kecskemét városa 1881-ben határozta el egy historizáló stílusú, nagy területen elhelyezkedő komplex gyalogsági laktanyarendszer építését Hauszmann Viktor tervei alapján, de adminisztratív okok miatt csak 1886–1887 között került sor az építkezésre, ahol a részlettervekért Pártos Gyula és Lechner Ödön felelt. A legénységi épületek mögött, azokra merőleges hossztengellyel öt istállóépület áll, amelyek közül a „G” istállóépület átalakítása a beruházás célja.
Hozzávetőlegesen kelet-nyugati tengellyel, párban álltak az istállók, két-két istálló között pedig egy szélesebb területen helyezték el a kutakat és itatóvályúkat, amelyek ma már nincsenek meg. Az istállók két végükön kis kiülésű sarokrizalitokkal képzett, nyújtott téglalap alaprajzú épületek. A szovjet hadsereg kivonulása óta ezeket az épületeket sem állagmegóvás, sem felújítás nem érintette, az elmúlt 30-35 év pedig jelentős állagromlást hozott.
„A Rudolf-laktanya revitalizációjának – tette hozzá Gyenes Balázs – következő ütemeként tehát az egyik épület megmentésével a megrendelő egy korszerű magánegészségügyi, egynapos műtéti ellátást kíván biztosítani.”
Legdélibb istállóépületként a választott „G” épület az együttes jelentős eleme, hiszen részben közrefogja a tömbbelsőben található többi épületet, istállót. Mára az épület olyan rossz állapotba került, hogy egy új funkció betöltése – még bontás árán is – létfontosságú: most, még az utolsó pillanatban alapos felméréssel és az eredeti tervek kidolgozásával rekonstruálható az épület formavilága, szimmetrikus szerkesztésű homlokzata és alaprajza.
A tervezett átalakítással a földszinten 772 m2, míg a tetőtérben gépészeti terekkel és raktárfunkcióval további 437 m2 hasznos alapterületű sebészeti centrum jöhet létre.
Két korszerű, minden orvostechnológiai előírásnak megfelelő, alapvetően egynapos sebészetet célzó műtőt alakítanak ki.
A páciensek elhelyezése műtét előtt és után 8 kórteremben, 16 fő részére lesz biztosított. Mivel kihívást jelent a – természetesen akadálymentesített – centrum működéséhez szükséges, nagymennyiségű anyag tárolása, így az épület tetőterét is beépítik majd.
A Bagoly Sebészeti Centrumban első ütemben egynapos-ellátás keretében általános sebészet, ortopédia, plasztikai sebészet, szemészet indítása, majd középtávon fekvőbeteg ellátás kialakítása a cél, hogy minél szélesebb körű és magasabb szintű ellátást nyújtsanak a páciensek gyógyulásához
- derült ki a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatóból.
A tervezett épület kortárs megoldásokkal, körüreges födémpallókból kialakított födémekkel készül majd, a falakban vasbeton pillérekkel és koszorúval, tégla merevítőfalakkal, de a fedélszerkezet az eredeti szerkezettel megegyező hagyományos fa fedélszék lesz.
A műemléképület tetejére hódfarkú agyagcserépfedés kerül, homlokzati színezése pedig a Rudolf-laktanya területén már felújított épületeknél alkalmazottak szerint halvány terrakotta lesz világos homokkő nyíláskeretezésekkel és épületsarkokkal. A nyílászárók arculati megjelenítése is az eredeti terveket követi majd, de a mai energetikai elvárások szerinti, hőszigetelt üvegezéssel.
Az ünnepélyes alakőletételi eseményen elhelyeztek egy időkapszulát, majd Engert Jakabné, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere, Bátay Szabolcs, a Bagoly Egészségház ügyvezető igazgatója és dr. Várady Zoltán, a Város Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet.
„A Rudolf-kert a lechneri életmű kimagasló darabja, az eredetileg laktanyának épült 10 hektáros területen levő épületkomplexum építészeti értékeinek megőrzése kiemelt feladatunk. A terület fejlesztése lépésről lépésre történik, az elmúlt években jelentős mértékű támogatási forrásokat sikerült a városnak bevonni, ennek az eredménye például a kis lovarda közösségi térként való kialakítása, valamint a Kada Elek Technikum épületegyüttese, ahol 650 kecskeméti diák fog tanulni” - emlékeztett beszédében Engert Jakabné is.
„A Sebészeti Centrum megvalósulásával a Bagoly 30 éve működő intézményi struktúrája lehetőséget biztosít majd a teljeskörű magánorvosi ellátására. Arra, hogy itt helyben, Kecskeméten tudják a szakorvosok a magán műtéteket elvégezni, ezért sem az orvosoknak, sem pácienseknek nem kell vidékre, vagy Budapestre utazniuk az ellátás érdekében. Mindezek mellett, az intézmény célja, hogy megtartó erő legyen a városban élő orvosok és egyészségügyi szakdolgozók részére, akik szakértelmüket itt helyben tudják majd kamatoztatni" - fogalmazott Bátay Szabolcs, a Bagoly Egészségház ügyvezető igazgatója.
A Bagoly Sebészeti Centrumnak helyt adó volt istálló épület átalakítása a Kecskemét Városfejlesztési Alap és a Kecskemét Vállalkozásfejlesztési Alap forrásainak segítségével történik - írta közleményében az egészségügyi cég. Dr. Várady Zoltán, a Városi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója felszólalásában ki is hansúlyozta: „A két alap célja olyan projektek finanszírozása, amelyek nemcsak üzletileg megtérülőek, hanem Kecskemét város lakosságának jólétéhez, az itt élők részére nyújtott szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez is hozzájárulnak. Erre példa a Bagoly Sebészeti Centrum projektje is."
Hozzátette:
Látható, hogy nemcsak a Rudolf-kert, hanem annak közvetlen környezete is megújul. „Egy új városrész születik meg a szemeink előtt, melyben meghatározó szerepet fog játszani a Rudolf-kert."
A kert belső részéről beszélve Dr. Várady Zoltán kifejtette: itt további négy istálló és a nagy lovarda épülete is felújításra vár.
"Folyamatosan dolgozunk azon, hogy magánbefektetői források bevonásával az elkövetkezendő években ezek az épületek is felújításra kerüljenek, és azokat a helyi vállalkozások bérbe vehessék. Úgy gondoljuk, hogy azok alkalmasak lehetnek vendéglátóipari, sport, szabadidős, kulturális vagy akár kereskedelmi tevékenységekre, szolgáltatások nyújtására is, és vonzóak lesznek azok számára, akik a történelmi belvárostól elérhető távolságra, nagy forgalmú út mellett, kiemelkedő építészeti környezetben kívánják tevékenységüket folytani.” – nyilatkozta a városfejlesztési vezető.
2026-ra fel is épül a Hungerit új automatizált baromfiüzeme.
Az év második felében indulhat a kivitelezés a volt BM kórház területén.