Nyílt árkok helyett zárt pajzsos technológiával épülnek az M1-es autópálya új vízelvezetői

Az M1-es autópálya bővítéséhez kapcsolódva a V-Híd Zrt. megbízásából új csapadékvíz-átereszek épülnek a 48+740 és a 68+154 kilométerszelvények közötti szakaszon, valamint az érintett lehajtóágak alatt. A Colas Alterra Zrt. kivitelezésében készülő műtárgyak az autópálya új sávjairól is összegyűjtik és elvezetik a csapadékvizet.

 

A beruházás része új műtárgyak kivitelezése, ezenkívül a meglévő, kisebb átmérőjű átereszek mellett épülnek új vasbeton csőátereszek. Az elkészülő átereszek a talpárkokhoz csatlakoznak, így illeszkednek az M1-es teljes vízelvezetési rendszerébe.

 

Az autópálya forgalmának fenntartásával épül a vízelvezető rendszer

A kivitelezés egyik legfontosabb szakmai sajátossága – tudtuk meg a Colas Alterra építésvezetőjétől - , hogy az átereszek nem nyílt árkos technológiával, hanem kitakarás nélküli módszerrel épülnek meg. Hozzátette, ennek elsődleges oka az autópálya forgalmának fenntartása: a csapadékvíz-elvezető műtárgyak így a felszíni bontások és a forgalom további korlátozása nélkül készülhetnek el.

 

Munkában a fúrópajzs

A munkákhoz alkalmazott zárt pajzsos AVN technológia lényege, hogy a fúrópajzs a föld alatt, zárt homlokmegtámasztással halad előre, miközben mögötte folyamatosan sajtolják be a vasbeton csöveket. Ez az eljárás a szerelési munkák és a pihenőidők alatt is biztosítja a homlokfelület stabil megtámasztását. Az alkalmazott technológia további előnye, hogy a fejtési munkák gépesítettek. A sajtolás során nincs szükség arra, hogy munkatársak tartózkodjanak az alagútban vagy a csőben; az irányítás a felszínen elhelyezett vezérlőkonténerből történik.

 

Három eltérő átmérőjű csövet sajtolnak

A Colas Alterra Zrt. kivitelezésben összesen kilenc új áteresz épül. Két helyszínen DN1000 átmérőjű vasbeton csöveket sajtolnak be, 30 és 38 méter közötti hosszban. Egy helyszínen DN1200 átmérőjű, 51 méter hosszú csőáteresz készül. További hat helyszínen DN1400 átmérőjű csövek kerülnek a föld alá, ezek hossza 48 és 65 méter között változik. A beépülő sajtolható vasbeton csöveket az AGM Beton Zrt. gyártotta.

 

A közműkutatás és az aknák kialakítása alapozza meg a sajtolást

A munkavégzés felvonulással, majd közműkutatással indul. A kivitelezés egyik legkritikusabb előkészítő fázisa, mivel a meglévő közművek pontos helyzete alapvetően meghatározza a biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkaterületen további bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a meglévő autópálya-töltéstest pontosan milyen anyagból készült.

 

A közműkutatás után alakítják ki az indító- és fogadóoldali munkaterületeket. A projektben kilenc indító- és kilenc fogadóoldali helyszín készül. Az indítóaknák munkatérhatárolását az agyag, valamint homokos-iszapos talajban lemezveréssel alakítják ki, mert a sajtolási technológiához szükséges segédszerkezetek – többek között a kilépőfal és a háttám – ezt a megoldást igénylik.

 

A víz újra felhasználásával csökkentik a környezeti terhelést

Miután az indítóakna elkészült, a sajtoló gépláncot a helyszínre szállítják és összeszerelik. A tényleges sajtolás az indítóoldali géplánc összeállítása, valamint a fogadóoldali töltés elkészítése után kezdődhet meg.

A munkafolyamat során a fúrópajzs előrehalad, mögötte pedig ütemezetten épül be a vasbeton csővezeték. Amikor egy cső besajtolása megtörtént, az alagút bejáratánál minden vezetéket, tömlőt és kábelt szét kell kapcsolni. A következő cső beemelése után ezeket újra összekötik, majd folytatódhat a sajtolás.

A Colas Alterra építésvezetője elmondta, hogy az AVN technológia vízhasználattal is jár, ugyanakkor a kivitelezés során a felhasznált vizet szeparációs rendszerrel tisztítják, majd újra felhasználják. Ez a zárt rendszerű működés a technológia lehetővé teszi a környezeti terhelés csökkentését is.

 

Milliméteres pontosságú iránytartás a mélyben

A föld alatt haladó fúrópajzs pontos nyomvonalon tartását ELS irányítási rendszerrel biztosítják. A rendszer vízszintes és függőleges értelemben is folyamatos visszajelzést ad a gépkezelőnek. Az irányítórendszer része a cső felett elhelyezett mérőkerék, amely információt ad arról, hogy milyen hosszban történt meg a cső besajtolása, valamint visszajelzést biztosít a sajtolási sebességről. A rendszer további elemei közé tartozik az ipari csőlézer és az elektronikus céltábla.
A lézer a sajtolókeret mögött, az indítóaknában kap helyet, ahol pontosan beállítják az irányt, valamint az emelkedést vagy az esést. A fúrópajzsban fix pozícióban felszerelt elektronikus céltábla feldolgozza az érkező lézerfényt, az adatokat pedig a vezérlőkonténer számítógépe jeleníti meg a gépkezelő számára. A rendszer milliméteres pontosságú iránytartást tesz lehetővé.

 

Előregyártott előfejek és árokburkolások zárják a műtárgyakat

A csövek besajtolása után az átereszekhez kapcsolódó befejező munkák következnek. A Colas Alterra Zrt. kivitelezésében előregyártott előfejek kerülnek a sajtolt csőszakaszok végére. Az előfejektől számítva mindkét oldalon 5-5 méter hosszban előregyártott elemekből készül árokburkolás.
A beavatkozási helyszíneken a feladatok közé tartozik az előregyártott akna beépítése is. A csősajtolást követően az előfejek és az akna beépítése, az árokburkolás elkészítése, majd az indító- és fogadóoldali munkaterületek felszámolása zárja a kivitelezési folyamatot.
Az érintett átereszek várhatóan 2026 végére, illetve 2027 elejére készülhetnek el, amennyiben nem válik szükségessé áttervezés. A határidőt ugyanakkor a munkaterület rendkívül komplex organizációja is jelentősen befolyásolja.