Szerkezetfűtésé a jövő

Decemberi cikkünkben a körüreges födémpanelt, a lépcsőkart és a feszített vagy lágyvasas gerendát ismerhettük meg az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. vasbeton előregyártó üzemének termékpalettájáról, februárban pedig a lágyvasalású vagy feszített kéregfödémek, a hőszigetelt szendvicsfalak és az előregyártott pillérek tulajdonságait vettük sorra. Sorozatunk befejező cikkében a jövőbe is tekinthetünk, hiszen a gyártó legfrissebb termékei túlmutatnak a kivitelezések reformján.

Rónai Roland, az ÉPI vasbetonelem-előregyártási üzemvezetője segített megismerni a vállalat fejlesztéseit, köztük legfontosabbként a termikusan aktív épületszerkezetek létrehozását lehetővé tevő hűtő-fűtő zsalupanelt.

 

 

Előregyártott hűtő-fűtő zsalupanel

Érdemes az alapproblémától megismernünk az ÉPI megoldását, a megújuló energia rendelkezésre állása ugyanis időben rendszerint nem esik egybe az épületek energiaszükségletével. Emiatt a megújuló energiatermelés potenciáljának általában csak viszonylag kis hányada kerül felhasználásra. Évtizedek óta ismert, hogy az épületszerkezetek vasbeton elemei megfelelő és költséghatékony tárolót jelentenek a megújuló forrásból származó termikus energia számára a nyári és a téli időszakban is, azonban csak az utóbbi években indulhatott meg a technológia alkalmazása a térhálósított polietilén, PE-Xa csövek tömeges elterjedésének köszönhetően.

Ma az épületek energetikai koncepciójának kialakítása során a fogyasztás-orientált energiatermelés helyett az energiatermelés-orientált fogyasztást kell előtérbe helyezni. Amikor előnyösen lehet energiához jutni, azt meg kell termelni és akkor felhasználni, amikor arra igény jelentkezik.

A fenti cél elérését szolgálja a technika mai állása szerinti legmagasabb szinten a Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. terméke, a hűtő-fűtő zsalupanel.

 

 

Évezredes tudáshoz nyúltak vissza

A masszív épületszerkezetekben elhelyezett csővezetékek beépítése a történeti épületek hőtároló képességeit hozza közelebb a korszerű építésmódokhoz. Ezeket közvetlenül a vasalt betonfödémbe fektetik a szerkezetépítéssel egyidőben, amelyekben aztán télen alacsony hőmérsékletű fűtővíz, nyáron emelt hőmérsékletű hűtővíz áramlik.

Az egész födémszerkezet így termikusan aktivált lehet, amely a fűtést és hűtést is biztosítani tudja.

Az épülethatároló szerkezetekre vonatkozó magas hőszigetelési követelmények és a beton termikus aktiválásán alapuló hűtő-fűtő rendszer nagy felületen végbemenő energiacseréje révén a helyiséghőmérséklettől csak minimálisan eltérő felületi hőmérsékletre van szükség, ez pedig érdemben hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez és a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez. Az alacsonyabb levegőáramlási sebesség és hősugárzással történő temperálás emellett gondoskodik az emberi test számára optimális, huzatnélküli helyiségklímáról.

 

 

A jelen és a jövő rendszere

Vasbeton szerkezeteink hőtároló tömegét kihasználó épületszerkezet-aktiválás egyre szélesebb körű alkalmazása várható tehát a közeljövőben. Az alsó vasalat alá, segédhálóra szerelt, felületközeli oBKT fűtő-hűtő panelek felhasználásával létrehozott

aktív betonfödém továbbfejlesztett változata pedig az előgyártott kéregpanelbe ágyazott rendszer, amely már több éve jelen van Magyarországon is.

A panelekben előszerelt csőrendszerek többszörös előnyt jelentenek minden építőipari szereplő számára:

• általa jelentősen csökken az élőmunka-igény a kivitelezés helyszínén;
• üzemi körülmények között szakszerű és pontos előszereléssel érkeznek a helyszínre;
• ideális rendszer a megújuló energiával üzemeltetett épületekhez;
• alacsony CO₂ kibocsátás érhető el általa;
• nagyon alacsony az energiafogyasztása, ami az üzemeltetési költségeket csökkenti;
• kellemes, sugárzó hőt ad télen, mint a napsugárzás;
• gyengéden hűt felülről nyáron, zaj és huzat nélkül;
• a teljes mennyezeti terület kihasználása miatt nagy hatékonyságú;
• csekély vagy semmi porturbulenciát generál, így ideális allergiások számára;
• nincs szükség radiátorokra, ezért a helyiségek korlátlanul rendezhetők be, nem befolyásolja a működését egy függöny, padlóburkolat vagy szőnyeg.
• a szerkezetépítést és az épület bezárását követően a rendszer akár üzembe is helyezhető, így a szakipar időjárástól függetlenül végezheti a belső kivitelezési munkákat.

 

 

Az ÉPI által készített előregyártott zsalupanelekbe a gépészeti hűtő-fűtő panelek elhelyezésén felül lehetőség van elektromos szerelvénydobozok és szellőztető rendszerelemek elhelyezésére is, betonozás után pedig minden szerelvény védett lesz a külső behatásoktól, valamint az építési helyszínen csökkenthető a villanyszerelési és gépészeti szakágak élőmunkaigénye is.

Ez tehát egy komplex rendszer, ami komplex gondolkodást igényel annak érdekben, hogy költséghatékony és energetikailag jól működő épületszerkezetet eredményezzen.

A közelmúltban az ÉPI előregyártó üzemében sikerrel zárult az első hűtő-fűtő zsalupanelek gyártása. Az elemekbe kerülő oBKT hűtő-fűtő paneleket a REHAU Kft. biztosította, a cég ráadásul műszaki jelenlétével is segítette a gyártási folyamat koordinálását.

 

 

Beépített hőszigeteléssel a hatékonyságért

Az ÉPI előregyártó üzemében lehetőség van tömör, illetve szendvicsszerkezetű -akár szintmagas- közbenső teherhordó és homlokzati falak gyártására. A tömör fal gyártási technológiája egy egyszerűbb gyártási folyamat, ahol az épület teherhordó szerkezete a villamos előszereléssel együtt készül el a szükséges nyílászáróhelyek kialakításával. Ennél a rendszernél a hagyományos monolit vasbetonból, kéregfallal vagy téglafalazattal létrehozott épületekhez hasonlóan a homlokzaton utólag a helyszínen szükséges elkészíteni a külső hőszigetelést, illetve a homlokzatképzést.

Szendvicsszerkezetű homlokzati falaknál ezzel szemben a hőszigetelési és homlokzatképzési munkáktól, valamint a járulékos költségektől is mentesül a megrendelő. Az előregyártott vasbeton szendvicsfalak a korszerű építés legfontosabb elemei közé tartoznak, különösen pedig a homlokzati panelek.

A szendvicsfalak szerkezeti felépítése három fő részből áll: a külső vasbeton homlokzati réteg, a hőszigetelő középső réteg és a belső vasbeton teherhordó réteg. A külső és belső betonrétegek közötti kapcsolat biztosítja, hogy a szendvicsfalak hatékonyan működjenek együtt, miközben fenntartják a kívánt teljesítményt. Ezek a rozsdamentes acél átkötő- vagy kompozitelemek olyan mechanikai kapcsolatot teremtenek, amely segít a falak stabilitásának fenntartásában és minimalizálja a deformációkat.

 

 

Segítségül hívták a legújabb eszközöket

2025 elején üzembe helyeztek két billenőasztalt az ÉPI Ercsi előregyártó üzemében, amelyek lehetővé teszik előregyártott vasbeton falpanelek gyártását.

A spanyol Moldtech acélsablonokat gyártó cégének termékével akár 13,5 méter hosszú és 4,5 méter magasságú, valamint 80 és 450 milliméter közötti vastagságú elemek is készíthetők, méretei tehát lehetővé teszik szintmagas falak gyártását, akár attikával együtt. A billenthető asztallapok előre programozott, elektromos vibrációs rendszerrel ellátottak, és akár 74°-os szögben is dönthetőek hidraulikusan a könnyebb és sérülésmentes elemkiemelés érdekében.

Ezeken az asztalokon mágneses rögzítésű sablonoldal-kiegészítők segítségével gyárthatók tömör egyrétegű falak, illetve hőszigetelt szendvicspanelek is.

A falelemekbe természetesen az elektromos védőcsövezések és szerelvénydobozok is elhelyezhetők a betonozás előtt, a homlokzati falaknál a külső látszó betonfelület készülhet színezett és strukturált kivitelben is.

Ezzel a fejlesztéssel az ÉPI jelentős mértékben megnövelte az előregyártott faltermékeinek gyártási kapacitását amellett, hogy mindezt kiemelkedő minőségben tudja produkálni. Az előregyártó üzemben működő sablonparkkal és gyártási technológiákkal együtt innentől képesek lakó- és középületek akár teljes előregyártott szerkezetének gyártására az épület külső homlokzati falaival, közbenső teherhordó falaival és födémeivel együtt. Többszintes épület esetén pedig a lépcsők és pihenő- vagy az erkélylemezek előregyártására is lehetséges az üzemben.

 

 

Számtalan homlokzatképzési lehetőség

Az előregyártott vasbeton falak számos homlokzatképzési lehetőséget kínálnak: a látványbeton, a matricázott, a strukturált és a mosott felületek mind olyan technikák, amelyek emelhetikaz épületek esztétikai megjelenését.

Látványbeton technológia alkalmazásával különféle felületi finomításokat végezhetünk, a különböző színezési lehetőségek – pigmentek vagy színezett betonosztályok – alkalmazása pedig egyedivé teheti a felületet. Sima és érdes kialakítás kombinációjával dinamikus, érdekes hatásokat érhetünk el. A matricázott felületek technológiája emellett lehetővé teszi, hogy a betonforma textúráját és mintázatát alakítsuk, például tégla, kő vagy fa textúrákat utánozzunk. A mosott felületeknél a beton keverékéhez adnak különböző aggregátumokat (például kőzúzalékot vagy üvegdarabokat), amelyek mosás révén láthatóvá válnak. Ez a technika természetes, rusztikus hatást kelt és gyakran alkalmazzák nyilvános terekben, ipari épületeken.

 

 

„Az ÉPI előregyártó üzemében végzett próbagyártások során a homlokzati felületképzési lehetőségek széles skáláját vizsgáltuk – mesélte Rónai Roland. A kísérleti program célja az volt, hogy a különböző felületkezelési technológiák potenciálját feltérképezzük és értékeljük esztétikai, valamint funkcionális teljesítményüket. Kiváló eredményeket kaptunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a jövőben a magas minőségű vizuális megjelenés iránti építészeti és megrendelői igényeket is ki tudjunk szolgálni.”