A Kis-Balaton vízvédelmét is erősítik egy most induló természetvédelmi fejlesztésben

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a keddi projektnyitó rendezvényen, Zalakomáron.

 

Bivalyok legeltetésével tartják karban a gyepet

A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhelyrekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg – írják a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatóban.

 

A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fognak, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását – emelte ki az államtitkár.

 

A nagyvizek és a villámárvizek ellen is hasznos lesz a beruházás

2014-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése során, a Zalavári belvízöblözet területéről történő vízkivezetés érdekében, az Ingói-berek nyugati határolótöltésének megszakításaiba gerendázható hidak beépítését valósították meg.

A négy zsilip közül, a pontos műszaki követelmények meghatározása után, kettő zsilipet átépítenek, alapvetően kézzel működtethető zárószerkezet beillesztésével. Ez elsősorban a területet érintő nagyvizek és villámárvizek gyors levezetését fogja garantálni.

 

 

Átlagos vízállapotok esetén korábban egy szivattyútelep biztosította a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek közötti vízmozgatást, azonban ez a létesítmény már elbontásra került. A funkció pótlására két darab nagyteljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így minden időszakban megoldható lesz a gazdálkodás céljainak, valamint a megfelelő természeti állapot fenntartásához szükséges vízszintek elérése – mondta el beszédében az államtitkár.

 

Újonnan érkező bivalyoknak is teret teremtenek

A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog a vízkormányzás megvalósításával. Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.

Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset. A bivalyok fennmaradásához szorosan kapcsolódik a Balatoni Futár egykori szerkesztője, Süli Ferenc is, aki megírta hogy mi vár az utolsó bivalyokra és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon.