A vasúti fejlesztések uniós forrásáról is szó esett az idei közlekedésfejlesztési konferencián

Közel 30 előadó részvételével vitatták meg a közlekedési ágazat helyzetét, jövőképét és problémáit a 23. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián (KTE), melyet a Közlekedéstudományi Egyesület rendezett 2023. április 18-20 között Bükfürdőn. Az eseménynek a Greenfield Hotel Golf & Spa adott otthont.

Mint ahogy arról lapunk már beszámolt, a rendezvényen az illetékes kormányzati szervek is képviseltették magukat. Építési és Közlekedési Minisztérium terveit Csepreghy Nándor miniszterhelyettes és Ágh Péter államtitkár fejtette ki. Fónagy János a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke pedig a közlekedés fejlesztésének társadalmi felelősségéről beszélt.

 

 

Lesz-e uniós forrás a vasúti fejlesztésekre?

A konferencia második napján a magyar vasút egyik fontos kérdése, az európai uniós források is szóba kerültek. Kikina Artúr, az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára tájékoztatott, hogy az államtitkárság feladatai közé tartozik a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. pályahálózatán zajló projektek felügyelete.

Az államtitkár, aki a jogelőd NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatói pozícióját töltötte be, előadása elején ismertetett néhány közelmúltban lezajlott, és néhány jelenleg is zajló vasúti projektet. Ez utóbbiak közül kiemelte a debreceni BMW gyár megközelítését szolgáló beruházást, a Püspökladány-Biharkeresztes és a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítését, melyeken a V-Híd Zrt. dolgozik.

Kikina Artúr vasútfejlesztési projektekről tartott előadásában cáfolta, hogy ne állna rendelkezésre uniós tőke a magyar vasúti fejlesztésekre. Mint mondta, a támogatások 40 százalékának lehívására már most is lehetőség van. Az uniós szabályrendszer azonban a fejlesztések előfinanszírozáshoz köti a pénzek kifizetését.

„Egy olyan komoly forgótőkével kellene rendelkeznünk a beruházások elindítására és megújítására vonatkozóan, amelyből elindítjuk az adott beruházást, és később, amikor már megállapodtunk az Unióval arról, hogy ennek a projektnek az elszámolása hogyan tud megtörténni, akkor visszakapjuk ezt a pénzt. A forrás előteremtésén dolgozik a kormány, és nyilvánvalóan minden nem fog tudni azonnal elindulni, pár beruházás emiatt tolódni fog.” – részletezte a helyettes államtitkár.

 

 

A HÉV vonalak felújításáról szólva elmondta: mind az öt HÉV-vonal fejlesztésének tervezése elindult, még idén elkészülnek. Ebből három (H5 Szentendrei, H6 Ráckevei, H7 Csepeli) előrehaladott állapotban van. Közülük is a legnagyobb eséllyel a H5 Szentendrei vonal fejlesztése indulhat el először.

Jelentős változásokra készülhetnek a hazai vasút szereplői, miután idén módosulnak az Átjárhatósági Műszaki Előírások – erről már Huschek-Juhász Erika, RailCert Hungary Kft. projektvezetője tájékoztatta a hallgatóságot. Hiánypótló előadásában betekintést nyújtott a vasúti tanúsítás alapvető folyamataiba, továbbá azok elmúlt időszakban összegyűjtött tapasztalatait is összegezte a szakember.

 

Egyéni témában is kaptak lehetőséget a közlekedési cégek

A konferencia harmadik napjára pályázat útján nyerhettek előadási lehetőséget a közlekedési ágazat azon cégei, tervezői, kivitelezői, amelyek a fejlesztési lehetőségekkel, új technológiák vagy közlekedésbiztonság témájával foglalkoznak.

 

 

Ilyen volt például

• Miletics Dániel a Széchenyi István Egyetem docensének előadása az autonóm járművek és a közúti infrastruktúra egyes biztonsági kérdéseiről;
• Kovács Lóránt, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. project managerének prezentációja, amelyben a ZalaZONE járműipari próbapályát és kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be; vagy
• Csikós Péter, a Prolan Zrt. műszaki igazgatójának beszéde a cég központi forgalomellenőrzési és -irányítási rendszereiről.

 

A Magyar Mérnöki Kamarával való együttműködésnek köszönhetően a konferencián lehetőség volt részt venni a közlekedési terület szakembereinek továbbképzésén, ahol újszerű megoldásokkal, technológiával ismerkedhettek meg az ágazat érdeklődői.

 

A rendezvény kiemelt támogatója a több mint 70 éves múlttal rendelkező, elsősorban vasúti kitérőgyártással foglalkozó VAMAV Kft. A további szponzorok között szerepelt a Siemens és a Thales.