Egyedi kivitelezéssel épült új híd a Sajó felett a sajószentpéteri elkerülő úton

Sikeresen lezárult a Sajó-folyó felett épülő B2 jelű híd betolása a Sajószentpéter és Berente elkerülését megteremtő 260-as főút építési projektjén. Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában a HE-DO Építő Zrt. és a Soltút Kft. 10,615 kilométernyi utat épít új nyomvonalon, csökkentve a 26-os főút két településen áthaladó forgalmát.

Ugyanakkor a projektben a Hódút Kft. is érintett alvállalkozóként, miután a 260-as út legjelentősebb műtárgyaként az S-Útvonal Zrt. irányítása alatt építi meg az új nyomvonallal együtt létrejövő Sajó-hidat az elkerülő út elején, a 12+480-as kilométerszelvénynél.

Ilyen technológiát Magyarországon korábban csak két hídnál alkalmaztak

A lapunkat tájékoztató projektvezető elmondta, a 164 méter hosszúságú átjáró háromnyílású, öszvérszerkezetként épült meg.

„A Sajó vízjárásának kiszámíthatatlansága miatt a határidők tartása érdekében az acélszerkezet szerelését és a vasbeton pályalemez építését árvízmentes szerelőtéri körülmények között végezték el”

– árulta el Parragi Szabolcs, a szakaszon megvalósuló acélszerkezetekért felelős projektvezető.

Ezt követően a felszerkezetet vasbeton pályalemezzel együtt tolásos technológiával juttatták a végső helyére. „Ilyen technológiát Magyarországon korábban csak két hídszerkezet esetén alkalmaztak” - derült ki a szavaiból.

Ez a jelentősége a 60 tonnás betolócsőrnek

A projektvezető emlékeztetett, a helyszíni kivitelezés 2022 februárjában kezdődött meg: „A szerelőterületet a Sajó jobb partján a 260-as út készülő töltésén alakították ki, az első acélelemek már áprilisban megérkeztek a munkaterületre.”

A hídtolás technológiájának részeként az acélszerkezet elejére egy 52 méter hosszúságú, 60 tonna összsúlyú, rácsos szerkezetű betolócsőr került. „A tolási folyamat közben ez biztosítja a megfelelő állékonyságot, valamint segítségével elkerülhetőek az esetleges mozgatási többletigénybevételből keletkező alakváltozások” – mutatott rá a szakember.

Naponta 24 métert haladt előre a híd a betolásnál

A szerelőtér korlátozott mérete miatt tavaly júliusban végrehajtották a hídbetolás első ütemét: ennek során 62 méteres hosszúságú hídtolás történt, és 200 tonna súlyú acélszerkezetet mozgattak meg.

Ezután novemberig 428 tonna acélszerkezetet állítottak össze a helyszínen, továbbá 1900 köbméternyi betont dolgoztak be az alépítményi szerkezetek és a pályalemez kivitelezése során.

 

A betolás következő szakasza november végén kezdődött: az akkor már 1860 tonna össztömegű híd összesen 164 métert haladt előre. Az első 9 méter elvégzése után a szerkezet végére is felkerült egy 8,5 tonna súlyú gerinclemezes hátsó csőrszerkezetet, az első csőrszerkezethez hasonló funkciókkal.

A tolás során átlagosan 24 métert mozgatták a hidat, amely december 8-án érte el a végleges helyét.

Folyamatos számítógépes kontroll és összehangolt munka

A mérnök felhívta rá a figyelmet, hogy az általánosan használt emelkedőben történő tolási technológiától eltérően a Sajó-híd tolása lejtőben történt.

„A mozgatáskor folyamatosan ügyelni kellett a szerkezet megcsúszás elleni biztosítására, így hidraulikus fékezést kellett alkalmazni a teljes művelet elvégzése során. Ez a hídtolás közbeni fékezési technológia tette Magyarországon egyedivé a szerkezetet”

– jegyezte meg Parragi Szabolcs.

Hozzátette, a hídtolás során kiemelt figyelemmel kísérték a szerkezetben kialakuló lehajlásokat is, továbbá a technológiai szerkezeteken és a felépítményben fellépő reakcióerőket folyamatos számítógépes nyomonkövetés mellett kontrollálták.

„A tervezők és az építők összehangolt munkájának köszönhetően a tolás, az ideiglenes támaszokra helyezés és rögzítés az ünnepek előtt probléma- és balesetmentesen megtörtént”

– zárta az összefoglalót Parragi Szabolcs.

A hidat kivitelező vállalat a munkálatok idején még a Hódút Kft. nevet viselte, ám 2023. január 20-tól a cégneve megváltozott, az új neve: Duna Group International Útépítő Korlátolt Felelősségű Társaság, míg a rövidített elnevezése Duna Group International Kft.