M49: húszméteres szakaszonként halad előre a Kraszna híd betolása

Zajlik a Kraszna-híd betolása az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában épülő M49-es gyorsforgalmi út projektjén - értesült a magyarepitok.hu. Ahogy arról többször is beszámoltunk, a gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti 28,15 kilométeres szakaszát a Duna Aszfalt Építő Zrt. kivitelezi. Ez a projekt az Ököritófülpös-Csenger szakasz később induló kivitelezésével együtt teremt majd gyorsforgalmi kapcsolatot az M3-as és az országhatár között, utat nyitva Szatmárnémeti régiója felé.

A Mátészalka és Ököritófülpös közötti szakaszon az útépítés előrehaladásáról legutóbb augusztusban számoltunk be. Ezúttal pedig az épülő műtárgyakról, valamint azon belül Kraszna-híd munkálatairól tájékoztatunk részletesen az illetékes szakemberek segítségével.

Vannak olyan hidak, amelyeken már a befejező munkákat végzik

A most zajló fejlesztésben összesen 22 db műtárgyat hoznak létre. Közülük az idén eddig 10 műtárgy alapozása készült el: valamennyi a nyomvonal Kraszna hídig tartó, első szakaszán található. Dezső Zoltán, főépítésvezető lapunknak arról is beszámolt, hogy ezen a 10 műtárgyon a szerkezetépítés is megkezdődött, 6 műtárgyon pedig már a hídgerendák beépítése is megtörtént. „Utóbbiak esetében a felszerkezet (pályalemez, szegélyek) építési munkálatai zajlanak, valamint 2-3 műtárgyon már a befejező munkák (szigetelések, rézsűburkolások) is megkezdődtek” – tette hozzá a szakember.

Arra is kitért, hogy a közel 30 kilométeres Mátészalka-Ököritófülpös szakasz további részein is elkezdték már a műtárgyak előkészítő munkáit. „Tervezetten az idei évben a leghátsó szakaszra tervezett műtárgyakon is megindulhat az altalaj konszolidációja” – árulta el. „Ugyanez igaz a szakasz első felén - a forgalomterelések vagy egyéb organizációs okok miatt - eddig munkába nem vett két műtárgy esetében is.”

Előre is tekintve elmondta: ebben az évben tervezetten még további 3-4 műtárgyon készülhetnek el az alapozási munkák, és indulhat meg az alépítményi vasbeton szerkezetek kivitelezése. „Ugyanakkor a korábban munkába vett hidakon a befejező munkák is megkezdődnek” – zárta mondandóját Dezső Zoltán.

Közel 1000 tonnányi acél alkotja a Kraszna híd főtartó szerkezetét

A beruházásban épülő műtárgyak közül a legjelentősebb a Krasznán átívelő híd, amely Kocsord nyugati határában keresztezi majd a folyót az M49-esen. A szakaszon megvalósuló acélszerkezetekért felelős projektvezető szavaiból kiderült, a két 184,5 méteres vasbeton pályalemezzel épülő Kraszna híd négy nyílással (35, 50, 61, illetve 37,5 méteres közökkel) ível át a Kraszna árvízvédelmi töltése és a folyó felett. Parragi Szabolcs azt is elmondta, hogy a hídon épülő két pálya főtartó szerkezetét 965 tonnányi acélszerkezet alkotja, amelynek egyes szállítási egységei közül a legnagyobb tömege meghaladta a 26 tonnát.

Arra is kitért, hogy a munkák előkészületeként a híd acélszerkezetének közel 60 százaléka került hídpályánként a helyszínre, ami összesen 6 pár hídelemet jelent a 11-ből. „Ezen elemek hossz-, majd keresztillesztését a helyszínen végeztük el, ezt követően az előírások szerinti anyagvizsgálatok után a megfelelőnek minősített acélszerkezet elindulhatott útjára” – tette hozzá.

Több jelentős híd esetében bizonyítottak már ezek az eszközök

A június 17-én kezdődött és terv szerint a jövő év első harmadában befejeződő hídbetolás során a szerelőterületen előszerelt híd acélszerkezetét mozgatják. „A vasbeton pályalemez a betolás után kerül kivitelezésre” – tette hozzá Parragi Szabolcs.

Szavai szerint a tolás során felhasznált technikát már számos híd esetében alkalmazták. „A fő mozgató szerkezeteket először a Deák Ferenc hídon (déli M0-s Duna híd), legutóbb pedig a Szapáry hídon (M4-es Tisza-híd) alkalmaztuk. A kiegészítő emelőszerkezeteket pedig a 260-as elkerülő B2 jelű Sajó hídján használtuk a betoláshoz.”

A tolásokat 20 méterenként végzik

Kérdésre válaszolva a szakember azt is elmondta, hogy a hídpályák egyenként 217 méternyi hosszirányú mozgással kerülnek a helyükre. „A tolásokat mintegy 20 méterenként végezzük el szakaszosan. Ennek célja az, hogy a szerelőterületre felállított korrózióvédelmi sátorba mindig új festendő hídszakasz kerülhessen.”

Zárásként felhívta rá a figyelmet, hogy a mozgató szerkezetek függőleges teherbírása a tolásra kerülő szerkezetek sokszorosa, így kihasználtságuk alig haladja meg a 10 százalékot. „A legnagyobb kihívást így a hosszmozgatás során a megfelelő súrlódás biztosítása okozza, mely létfontosságú ahhoz, hogy maga a híd mozoghasson. A súrlódási erő megfelelőségének biztosítására folyamatosan változtatni kell az egyes támaszok magasságain, ezáltal folyamatosan változtatva a reakció erejüket.”