320 kilométer/óra sebességre is felgyorsulhatnak majd a járatok.
Már többször beszámoltunk a visegrádi országok fővárosait egy vonalra felfűző nagysebességű gyorsvasút beruházásáról, legutóbb egy uniós finanszírozási terv kapcsán. Most arról adott hírt az állami út- és vasútfejlesztési nagyberuházásokat is kezelő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy az összeköttetés egy osztrák leágazással kapcsolhatja be a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba, illetve Székesfehérvár is csatlakozhat a futurisztikus projektbe. A Főmterv Zrt. az infrastruktúra tervezőjeként vállal szerepet a megvalósításban.
Mint írják, a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő vonal egyes szakaszain akár 320 kilométer/órás sebességgel járhatnának a vonatok.
A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban versenyképesebb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél.
A tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el: a Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb.
Az 1. számú vasútvonal (Budapest-Hegyeshalom-Rajka) a napi 70 teher- és 400 személyvonat miatt már kapacitásai határán van, és ugyanez a helyzet a naponta 70 ezer egységjármű, felerészben teherautók, kamionok által használt M1 autópályával. A térség kiemelkedő közlekedési igényeinek jelentős hányadát a nemzetközi tranzitforgalom adja, de már a budapesti elővárosi forgalom kiszolgálása is korlátokba ütközik.
Az újonnan kialakítandó vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A NIF tájékoztatása szerint a győri megállási lehetőség után a gyorsvasút Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.
A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok.
Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillió nemzetközi és belföldi utas vonatozhatna kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő járatokon.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének - jelzi a NIF. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasúti vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet.
Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, az autópályákat a kamionoktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A gyorsvasút többek között az utazási idő és komfort szempontjából is állja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel szemben.
A Sopron-Ágfalva vasútvonalon, két darab 10,70 méteres köracélbetétes vasbeton híd részleges felújítására írt ki közbeszerzést a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV Zrt.).
A Soroksár-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasút kétvágányúsításán és villamosításán kívül, számos, az állomásokhoz és az utasforgalomhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés valósul meg a 150-es vonalon. A Colas egyebek mellett három gyalogos aluljárót épít, ezek közül a legnagyobb, Délegyházán valósul meg.