2021.12.02, Csütörtök
Már zajlik a korszerűsítés a Budapest − Belgrád vasútvonalon
Fotók: MÁV Zrt.

Már zajlik a korszerűsítés a Budapest − Belgrád vasútvonalon

magyarepitok.hu, MÁV Zrt.

2021.10.15. 13:01 - Kolinek Nóra

Az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét Kiskunhalas állomáson a korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa.

Hirdetés

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét Kiskunhalas állomáson a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa – olvasható a MÁV Zrt. pénteki közleményében.

A Soroksár és Kelebia országhatár közötti felújítás érintettségében elkezdődött a szükséges szakanyagok, betonaljak, zúzottkő, sín szállítása, tárolása - elsőként Kisszálláson, majd ezt követi a munkaterületek előkészítése a meglévő, elhasznált állapotú vasúti pálya elbontásához.

A korszerűsítés több mint 150 km-es szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés.

Alapkőletétel Kiskunhalason  A képre kattintva galéria nyílik!

 

A munkálatok ebben a fázisban nem befolyásolják a vasúti közlekedést

A tájékoztatás szerint a kivitelezés előkészítő szakasza az elkövetkező hónapokban nem érinti a vasúti utazási lehetőségeket, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekednek.

A közlemény idézi: a Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően

2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie.

A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 km/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül.

Az akadálymentes be- és kiszállás érdekében az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter magas lesz.

Az alapkőletétel után megkezdték az elhasználódott vasúti pálya elbontását.

 

Új állomásépületeket építenek, a régieket felújítják

A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint

öt új állomásépületet építenek: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszálás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére.

Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós-Tass, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kelebia utazói számára.

A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot.

Homolya Róbert, a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatója

 

Egy órával csökkenhet a menetidő a főváros és Kelebia között

A teherszállítás számára az új pálya lehetővé teszi majd a 225 kN tengelyterhelést és az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak.

Palkovics László, a Budapest-Belgrád projekt kormánybiztosa, innovációs és technológiai miniszter a beszédében kiemelte: „A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekkel élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A tranzitkapacitások jobb kihasználtságának feltételét és eszközét az jelenti, ha a lehető legnagyobb mértékben kapcsolódunk be az Európa és Kína közötti, növekvő forgalom lebonyolításába.”

Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: „A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 km-es szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.”

Palkovics László, a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséért felelős kormánybiztosa, innovációs és technológiai miniszter

 

Közel 140 éves a vasútvonal

A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, utasforgalma rendkívül dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében a második vágány megépítését tervezték.

Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt és Kunszentmiklós–Tassig is helyén volt az új sínpár, azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el.

A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg, jelenleg a vonal mintegy kilencven százalékán sebességkorlátozások vannak érvényben.

Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül.

 

Galéria

VasútfejlesztésMÁVBelgrádvasútfejlesztés

Hírlevél