Mintegy kétmillió ember egészséges ivóvízellátását biztosító hálózat rekonstrukciója kezdődött meg: nagyszabású fejlesztés zajlik Budapesten

Az ivóvíz ellátásbiztonságát javító program valósul meg a fővárosban: a „Budapest Főváros víztermelő kútjainak fejlesztése, vízminőségi és kapacitáskockázatok kezelése” elnevezésű projekt tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátását a Penta Kft. és a Colas Alterra Zrt. konzorciuma valósítja meg összesen több mint nettó 19 milliárd forint + ÁFA értékben. A fejlesztés Európai Uniós forrásból valósul meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül.

Borbély Máté István, a Penta Kft. ügyvezetője és termelési igazgatója, valamint Farkas Zsolt, a Colas Alterra Zrt. területi igazgatója tájékoztatta lapunkat a nagyszabású projekt legfontosabb részleteiről, amelynek fizikai teljesítése várhatóan 2023. október 31-ig megvalósul.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás

Borbély Máté István az átfogó beruházásról elmondta, a projekt nemcsak Budapest területére koncentrálódik, hanem az agglomerációs területeket is érinti. A projekt keretein belül átalakításra és felújításra kerülő víztermelő kutak, melyek Budapest ivóvízellátásáért felelősek a Szentendrei-sziget területén (Horány, Kisoroszi, Monostor, Pócsmegyer, Surány, Tahitótfalu,) és a Csepel-szigeten (Szigetújfalu, Ráckeve) találhatók.

„Az ellátásbiztonság növelés érdekében végrehajtott vízvezeték rekonstrukciós munkák nagyobb mértékben Budafok, Soroksár és Csepel területén zajlanak, de az ólom bekötések cseréje Budapest szinte összes kerületét érinti” – tette hozzá.

A Penta Kft. vezető szakembere a munkálatok elindulása kapcsán megjegyezte, a szerződéses megállapodás aláírása után a hatályba lépésre 2021. szeptember 20-ig vártak. A hatályba lépéssel egyidejűleg kezdődhetett meg a tervezési munka. Az egyes ólom bekötések cseréje 2021. év végén indult el, majd a tervezési és az engedélyezési folyamatok szakaszos előrehaladásával a csápos kutak felújításával folytatták a kivitelezést. A többi projektelemnél a tervezést követő engedélyezési folyamatok zajlanak éppen, valamint a kivitelezések megfelelő előkészítésén dolgoznak.

A projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították, melynek során a vízjogi létesítési engedély kiadására vonatkozó eljárási határidő ugyan lerövidült, azonban az egyes szakhatósági megkereséseket követően azok nyilatkozatainak tartalmától függően tervmódosítások is szükségesek lehetnek, melyeket újból be kell nyújtani a hatóság felé, meghosszabítva ezzel az egyes folyamatok átfutási idejét – foglalta össze a háttérben futó, ám a projekt szemponjtából jelentős mozzanatokat.

 

Főnyomóvezetékek átépítése és vezetékcserék is megvalósulnak

A projekt részeit, vagyis a megállapodás tárgyát képező munkákat, amelyek 7 projektelemből tevődnek össze, Farkas Zsolt, a Colas területi igazgatója ismertette:

• I. Csápos kutak fejlesztése: 60 darab mennyiségben. A kutak vízadó képességének növelése szélsőségesen alacsony vízállás esetén a szűrőfelület növelésével lehetséges. Az újonnan kialakított csápok közel 56%-kal nagyobb fajlagos felületet biztosítanak. Ez a megoldás műszakilag kivitelezhető, átlagos Duna-vízállás esetén a kutak névleges kapacitása nem változik.
• II/1. Budapest XXII. kerületében húzódó DN1600 mm-es főnyomóvezeték fejlesztése. Az 1976-ban fektetett DN1600 mm átmérőjű SENTAB anyagú vezeték fejlesztését DN1200 mm-es GÖV csőanyaggal kell elvégezni. Az 1150 méteres vezeték szakasz átépítését nyílt árkos és NO-DIG technológia alkalmazásával végzik.
• II/2 Budapest XXII. és XXI. kerületében az 1976-ban fektetett DN1200 mm átmérőjű, bevonat nélküli gömbgrafitos, öntöttvas anyagú főnyomóvezeték üzemel a Duna alatt, melynek bélelése történik meg NA1100 KPE csővel csőbehúzásos technológiával. Ezenkívül a pari szakaszon megközelítőleg 340 méter hosszon a jelenlegi DN1600 SENTAB-vezeték cseréje történik meg DN 1200-as GÖV csőanyaggal, nyíltárkos technológiával. A medercső funkciója az egész dél-budai térség vízellátása, valamint alternatívaként a Sánc utcai medence töltésének biztosítása.
• II/3 Budapesten, a ráckevei Duna-mederben és a XXIII. kerületben húzódó DN1000 mm-es főnyomóvezetékek átépítése a feladat. A soroksári Duna-ágban a Csepel-sziget XXI. kerületi Királyerdő utca és XXIII. kerületi Pesterzsébet Horgászpart utca között a meder alatt egy 1973-ban épített, DN 1000 mm átmérőjű GÖV vezeték üzemel. A vezeték felújítása lágy béleléssel, NO-DIG technológiával készül. Az üvegszálerősítésű, helyszínen műgyantával átitatott és vizes technológiával a védőcsőbe bejutatott és kifeszített új haszoncső önhordó, illetve vákuumálló kivitelben készül.
• II/4 és II/5 Budapesten, a XXIII. kerületben húzódó DN1200 mm, DN1000 mm-es és DN700 mm-es főnyomóvezetékek átépítése. A területen jelenleg az 1973-85. között fektetett SENTAB-anyagú főnyomóvezetékek üzemelnek. A teljes szakasz hossza körülbelül 4000 méter, melyből 1300 méter hosszban a DN1200 SENTAB-vezeték DN1000 GÖV-vel, további 2700 méter DN1000 és DN700 mm SENTAB fejlesztése pedig DN600 GÖV csőanyaggal készül.
• III. Ólom bekötések átépítése Budapest teljes területén 2.956 darab mennyiségben.

A víztermelés hosszútávon fenntartható mennyiségi és minőségi biztosítását szolgálja a projekt

Borbély Máté István a projekt jelentősége kapcsán - a műszaki tervdokumentációból idézve - kifejtette,

Budapest ivóvízellátásának hosszútávon biztonságos fenntartása stratégiai jelentőségű, hiszen az ivóvízellátásban érintett agglomerációval együtt mintegy kétmillió ember egészséges ivóvízellátása a tét.

Ez jelenleg Magyarország lakosságának 20 %-a, de a hosszú távú prognózist tekintve még nagyobb arány várható, hiszen míg Magyarország lakossága várhatóan csökken, addig Budapest és Pest megye lakossága az előrejelzések szerint növekvő tendenciájú.

A Kútfelújítási Program olyan projekt, amely a víztermelés hosszútávon fenntartható mennyiségi és minőségi biztosítását szolgálja, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás célkitűzéseinek szem előtt tartásával.

A projekt legfontosabb céljai

• az ellátásbiztonság,
• a szolgáltatott ivóvíz minőségének biztosítása,
• a víztakarékosság
• és a hatékonyságjavulás.

Farkas Zsolt területi igazgató kitért a jelenleg zajló, aktuális munkákra: „A nagy átmérőjű csővezetékek felújításának tekintetében a megvalósítani kívánt műszaki tartalom kivitelezéséhez szükséges munkafolyamatok tervezésén és az optimális organizáción dolgozunk. Az ólom anyagú bekötések, valamint a csápos kutak tekintetében a kivitelezési munkák már folynak, a megvalósításba bevont kapacitások növelése folyamatos.”

„Kiemelendő a mérnöki gondolkodás és munka fontosságát, mivel az organizáció és a műszaki ütemezés rendkívül szoros együttműködést kíván meg az üzemeltetővel annak érdekében, hogy a jelenlegi rendkívül időjárási körülmények mellett is biztosítható legyen az ellátásbiztonság.”

 

Rekonstrukció nem mindennapi feltételek mellett

Végezetül  a Penta Kft. ügyvezetője összefoglalta a projekt körüli munkavégzések sajátosságait.

Elmondása szerint a projekt számos olyan kihívást tartogat, amely túlmutat a szakmában nap mint nap előforduló rekonstrukciós munkák volumenén.

„A nagy átmérőjű SENTAB-csövek rekonstrukciós munkái akár nyílt feltárással, akár skalpolásos vagy béleléses módszerrel történnek, mindenképpen kihívást jelentenek a jelenlegi meglévő épített környezet minél kisebb mértékű zavarásának szem előtt tartása mellett.”

„Szintén nem mindennapi felkészültséget és tervezést igényel a meglévő Duna meder alatti átvezetések béleléses rekonstrukciója, ahol nagyon fontos szerepe van a meglévő állapot részletes megismerésének és ezt követően a megfelelő technológia kiválasztásának, valamint megtervezésének az ehhez kapcsolódó mélyépítési munkákkal együtt” – fűzte hozzá Borbély Máté István.