Az elöregedett víznyomócsövek kiváltásának megtervezését a FŐMTERV végezte el.
Nagy jelentőségű, speciális tudást és szakértelmet igénylő terveken dolgozott a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. Budapesten. A Közműtervezési és Vízépítési Iroda feladata a Kossuth tértől a Belgrád rakpartig tartó szakaszon, a pesti Duna-parttal párhuzamosan futó, DN1200 milliméteres, Sentab típusú víznyomócsövek kiváltásának megtervezése és a megvalósításhoz szükséges engedélyek beszerzése volt.
A tervezési feladatokra a megbízást a Fővárosi Vízművek Zrt.-től kapta a társaság, a projekt generálkivitelezője szintén a Fővárosi Vízművek Zrt.
A Fővárosi Vízművek részéről Kiss György a Mérnökszolgálati Osztály osztályvezető helyettese tájékoztatta lapunkat. Elmondta:
a főváros vízellátásában a beruházásban érintett észak-pesti IV. számú főnyomóvezeték kiemelt szerepet tölt be.
A Széchenyi és a Belgrád rakparton, több mint 3 km hosszan húzódó vezetéket 1974-építették meg, az akkor korszerűnek számító, hazai gyártású úgynevezett SENTAB (feszített vasbeton anyagú) csövek felhasználásával.
A szakember rámutatott: a Duna-parti szakaszon egy 1200 mm átmérőjű főnyomó-vezeték futott, melynek csőanyagára jellemző a robbanásos jellegű, hirtelen nagy vízmennyiség kiáramlásával járó csősérülés.
Egy ilyen sérülés esetén a csőből kiáramló víz a főnyomó-vezeték környezetében felbecsülhetetlen nagyságú rombolást tudna végezni, mind ingó és ingatlan vagyonban, vagy szerencsétlen esetben akár emberéletben is. Mint Kiss György rámutatott, ez már önmagában is elég indok lett volna a cserére, de emellett még a felső rakpart szűk kialakítása miatt a vezeték nagyon közel is húzódik nemcsak több történelmi és részben műemléki védettségű épülethez (mint például a Magyar Tudományos Akadémiához), de nagy forgalmat bonyolító szállodákhoz, mélygarázsokhoz, illetve a villamos pályához is.
A főnyomó belvárosi szakaszán jelentősebb, nagy károkozással járó csőtörés eddig még nem következett be, viszont 1999-ben hajszálrepedés miatti szivárgás volt az Eötvös téren, 2019-ben és 2020-ban pedig volt egy-egy szerencsés kimenetelű törés a vezetéken.
Az évek során végzett diagnosztikai vizsgálatok, valamint a legutóbbi két csőtörés alkalmával vett csőanyag minták laboratóriumi elemzését követő szakvélemény értelmében a teljes felső rakparton a főnyomó-vezeték SENTAB anyagú szakaszainak a felújítása szükséges lett és a rekonstrukciót a továbbiakban nem lehetett halasztani.
Ennek megvalósítására több alternatívát is megvizsgáltak:
A vezeték a jelenlegi nyomvonalán nyíltárkos technológiás átépítése a beépítettség, az ott található épületek, és villamos pálya közelsége miatt nem lett volna jó megoldás. Továbbá a Duna korzón a jelenlegi közműhelyzet és védett fasor, valamint a korábbi tapasztalatok alapján az érintett felek hozzájárulásainak bizonytalansága ugyancsak megkérdőjelezte a vezeték jelenlegivel azonos nyomvonalon történő átépítésének lehetőségét.
A vezeték NO-DIG technológiával történő átépítését szintén a fentiek miatt, illetve műszaki és gazdaságossági szempontok alapján, valamint korábbi beruházásokon tapasztalt technológiai problémák miatt szintén nem tartották jó alternatívának.
A műszaki, gazdaságossági és a hosszú távú vízfogyasztási trendeket, üzemeltetési kockázatokat és az esetleges károkozási kockázatokat, valamint a mai rendelkezésre álló műszaki technológiákat figyelembe véve, részben azonos nyomvonalon a Margit-híd és Markó utca között, részben pedig az alsórakpartra történő áthelyezéssel javasolta a Fővárosi Vízművek a vezeték átépítését.
Mint arról korábban is írtunk, a projekt elsődleges célja a főváros ivóvízellátásának biztonságosabbá tétele. A tervezői oldalról lapunkkal Haracsi János, a Főmterv Zrt. Közműtervezési és Vízépítési Iroda vezetője ismertette a kiemelt jelentőségű beruházás részleteit. A tervezői munka nem valósulhatott volna meg Szép Attila és Kenyeres Bálint tervező csapatai nélkül, illetve generáltervezőként Hatvani Tímea Zita volt, aki összefogta és koordinálta a kollégák munkáját.
A Sentab-víznyomócsövek a maguk korában korszerűnek számítottak, a Fővárosi Vízművek Zrt. –nél az 1970-es évektől 1985-ig építették a hálózatba.
Eredetileg tervezett élettartamuk 50 év, így a legkorábban beépített vezetékek elérték ennek a határát.
Meghibásodásuk esetén - főleg településeken belül – a nagy területeket érintő ideiglenes ellátási zavarokon kívül, jelentős anyagi károk keletkezhetnek, illetve adott esetben emberéletet is veszélyeztethetnek. „Nagy anyagi kárral járó meghibásodásra az utóbbi évtizedben sajnos több példa is volt a fővárosban – igaz nem ezen a csőszakaszon” – tette hozzá a FŐMTERV munkatársa.
Az 1200 milliméter átmérőjű IV. sz. főnyomócső-vezeték kiemelt szerepet tölt be a főváros, különösen a pesti alapzóna vízellátásában, mivel ez a vezeték tölti Budapest legnagyobb és egyben legfontosabb víztároló medencéjét, a Gellérthegyi Gruber József víztárolót.
De pontosan mik is azok a Sentab-csövek? Haracsi János kifejtette, hogy ezek feszített vasbeton anyagú nyomóvezetékek. A csöveket svéd szabadalom alapján a Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) szentendrei gyárában készítették 1969-től. Tekintve, hogy a legnagyobb vízigények a fővárosban és vonzáskörzetében jelentkeztek, a legtöbbet itt építették be belőlük nagyságrendileg 130 kilométer hosszban. Kisebb mennyiségben vidéki területeken is találni Sentab-vezetékeket, például Mohácson, Szegeden és Pécs környékén.
„Ezek a hazai gyártású vezetékek 500-1200 milliméter közötti belső átmérővel készültek. A Sentab csöveket - a vízellátás területén nagynak számító - átmérőjük miatt általában a gerinchálózat részeként alkalmazták, mind a településeken belüli vízelosztás, mind a regionális távvezetékek esetében” – tette hozzá az irodavezető. A tervezői feladat specialitása is a vezetékek méretéből fakad – tekintve, hogy az országban nem sok helyen találhatók ilyen méretű vízvezetékek.
A tervezéssel érintett szakasz a Duna pesti oldalán, a Kossuth tér és a Belgrád rakpart között, az alsó rakparton helyezkedik el, megközelítőleg 1910 méter hosszúságban. Ezen a szakaszon a DN1200 gömbgrafitos öntöttvas (göv) ivóvíz főnyomócső építése mellett a projektben kisebb átmérőjű, egyéb közművek is kiváltásra, illetve átépítésre kerültek mintegy 2890 méter hosszon.
A meglévő Sentab-vízvezeték a felső rakparton, a Széchenyi rakpart - Széchenyi tér - Duna-korzó - Március 15. tér nyomvonalon halad. Az itt futó vezeték nyomvonala áthelyezésre került a pesti alsó rakpartra.
A nyomvonal jelentős részén a meglévő vezetékeket meghagyták, vagyis a földben maradtak. Ezek a felső rakparton a későbbiekben más közművek számára nyújtanak lehetőséget közműalagútként való felhasználásra, ezzel is csökkentve azok építési költségét és egyben a burkolatbontások mennyiségét.
Az Erzsébet híd környezetében az új DN1200 göv vízvezeték a régi Sentab főnyomócsővel azonos nyomvonalon épült át, így az itteni Sentab csöveket elbontották.
Az újonnan épített vezetékszakaszok korszerű, húzásbiztos, gömbgrafitos öntöttvas (göv) csövekből készültek. Ezek a csövek mind anyagukat, mind bevonatrendszereiket tekintve jelenleg a legkorszerűbb csőanyagok közé tartoznak, élettartamuk is jóval meghaladja a Sentab vezetékekét.
Haracsi János elmondta, a terület ivóvízellátását a kivitelezés során a projekt nem befolyásolta. „Mivel az új vezetékek jellemzően a meglévőtől független nyomvonalon létesültek, így az építés alatt a vízellátás beavatkozások nélkül is biztosítható volt. Egyedül egy rövid szakaszon volt szükséges a tűzcsapok ideiglenes ellátására új vezetéket kiépíteni az oltóvíz szünetmentes biztosítása céljából. Az új vezetékszakaszok üzembe vétele után, a vízellátás biztonsága a pesti belvárosi területeken jelentősen növekedni fog.”
Az irodavezető kitért a rájuk bízott tervezői munka összetettségére is. Több szempontot szem előtt tartva végezték a munkát. Az alsó rakpart jelenlegi kialakítása és közművei mellett a tervezett Rak-Park beruházás kialakítását és közműveit is figyelembe kellett venniük, amelynek célja a jelenlegitől eltérő burkolatkiosztással és növényzet telepítéssel a rakpart képének és funkciójának megváltoztatása.
A Széchenyi téri szakaszon a kivitelezés idején zajló Lánchíd felújítása projekt és a későbbiekben megvalósuló hídfő melletti közúti és villamos aluljárók átépítése, valamint a Széchenyi téri kiemelt értékű zöldterület is meghatározta a kiváltásra kerülő főnyomócső nyomvonalát.
Az alsó rakpartot több helyen nagy átmérőjű és kis takarási mélységű csatorna vészkiömlők keresztezik. „A kiömlők közül külön kiemelendő a Széchenyi utcai 160/290 centiméter méretű tojásszelvényű csatorna, valamint a Régiposta utcai 120/220 centiméter méretű iker kiömlőcsatornák keresztezése.”
A Március 15. tér északi részén a nyomvonal az alsó rakpartról a 2-es villamos vonal, a 3 méter belméretű téglaboltozatos, párizsi szelvényű Pesti főgyűjtő csatorna és az Apáczai Csere János utcai 2,1 méter belmagasságú, téglaboltozatos, tojásszelvényű főgyűjtő keresztezésével vezet a térre. Ez a keresztezés egy komplex keresztezési műtárgy építésével valósult meg.
A tervezési munkák legösszetettebb és legbonyolultabb részét a vízvezeték Lánchíd pesti hídfőjén való átvezetés-megtervezése jelentette. A korábbi tervek alapján a vezeték az átépülő pesti oldali közúti aluljáró alatt elhelyezett védőműtárgyban keresztezte volna a Lánchidat. Mivel a pesti közúti aluljáró átépítése ismeretlen időtávra elhalasztásra került, a vezetéknek új nyomvonalat kellett keresni. Több nyomvonal-alternatíva vizsgálata után a hídfőn átvezetett megoldás volt a legtöbb szempontból legmegfelelőbb változat. A tervezés előkészítése közel 1 évet vett igénybe, maga a tervezés és engedélyezés pedig újabb 10 hónapot.
A DN 1200 főnyomócső hídfőn keresztül történő átvezetését kettős védőcsőben tervezték meg. A hídfő alapját keresztező külső védőcső építését Ø2400 mm külméretű, vasbeton sajtolható csőelemekből tervezték. A vasbeton védőcsőbe távtartók segítségével egy Ø1720 mm méretű, a belső felületén passzív korrózióvédelmi bevonattal ellátott acél védőcső került beépítésre. A vasbeton cső és az acél védőcső közötti gyűrűs tér betonnal kiinjektálásra került, a hídfőben ezen a módon egy 35,4 cm vastag szendvicsszerkezetű védőcső készült a haszoncső számára. A vasbeton védőcső beépítését a hídfőbe pedig microtunneling építéstechnológiával tervezték meg.
A keresztezett hídfő három jól elkülönülő részből áll, a középső eredeti hídfőt kétoldalról betontömbökkel erősítették meg, amiket az eredeti hídfőhöz vasbeton bordák kötnek be. A microtunneling építéstechnológia során keletkező erők hídfőre kifejtett hatását a FŐMTERV Híd- és Szerkezettervezési irodájának munkatársai modellezték Horváth Adrián vezetésével.
A vasbeton védőcső teljes hosszon történő beépítését követően közvetlenül a védőcső külső oldala és a hídszerkezet közötti tér a műemlék szerkezet védelmét biztosító injektáló anyaggal került kiinjektálásra.
Haracsi János kifejtette: DN1200 főnyomócső II. szakaszának megtervezése a nagyméretű vízvezetékek tervezési sajátosságain kívül a hídfőkeresztezés biztonsági megoldásainak megalkotásával, az árvizes terület és műemléki környezet igényeivel adott érdekes és egyedi feladatot.
A kivitelezési munkák előrehaladásáról is tájékoztatta lapunkat a mérnök: a Kossuth tértől délre, a Lánchídig a vízvezeték és annak megvalósításához szükséges munkálatok 2022-ben elkészültek. A Lánchídtól délre eső szakasz, valamint az Erzsébet híd környéki szakasz - a szükséges közműkiváltásokkal együtt - szintén megépültek ugyanabban az évben. 2023 márciusában megkezdődtek a Lánchíd pesti hídfőjében az alagútfúrási munkálatok. A vasbeton védőcső és benne az acél védőcső - a komplett védőműtárgy - 2023 május elején készült el. Jelenleg a hídfőtől északra és délre már lefektetett szakaszok összekötése - maga a vezetéképítés - van hátra, melyet a Fővárosi Vízművek szakemberei végeznek.
A kivitelezési munkák befejeztével egy több éven át tartó tervezési és kivitelezési folyamat fog hamarosan véget érni, melynek eredményeképpen a főváros jelentős részén nagymértékben növekedni fog a vízellátás biztonsága, a XXI. századi követelményeknek megfelelő létesítmények megvalósulása által – mondta el végül Haracsi János, aki a beszámolóját azzal zárta, hogy külön megemlítette a Fővárosi Vízművek szakembergárdáját is. A mérnök hangsúlyozta: a tervezés során végig nagyon konstruktívan és előremutatóan tudtak együtt dolgozni, a szakemberek mind a tervezési, mind az engedélyezési folyamatokhoz konstruktívan álltak hozzá.
A SZABADICS romániai leányvállalatának ezúttal egy északkelet-erdélyi régiót érintő fejlesztését mutatjuk be.
Magyarország és Szlovákia vízipara szorosan összekapcsolódik, a Pureco főtámogatásával platformhoz jutó közös gondolkodás pedig kiváló üzleti lehetőségeket is hozhat.