2020.12.04, Péntek
Egy eszköz, amely az egész építőipar társadalmi elfogadottságát javítja
A Csodavár Budapest épülete - Fotó: Szabó Dávid

Egy eszköz, amely az egész építőipar társadalmi elfogadottságát javítja

magyarepitok.hu

2018.04.22. 08:42 - Hegedűs Gergely

A projektmenedzsment lényeges, és meghatározó szakmai terület a hazai építőipar számára az igénybevétele. Hogy a magyarországi projektmenedzsment milyen helyzetben van, hogyan lehet fejleszteni, és hogyan hozhat ez jelentős előrelépést az ágazatnak, azt a hazai piacvezető cég, az Óbuda Group segítségével jártuk körbe a témáról szóló második cikkünkben.

Hirdetés

Az Óbuda-Újlak Zrt. 1988-ban jött létre, és a beruházás-lebonyolítás, projekt-előkészítés, műszaki ellenőrzés területén viszonylag hamar meghatározó piaci szereplővé vált. „A társaságot a nulláról hoztuk létre, se privatizáció, se külföldi tőke nem segítette” – hangsúlyozta a ma már 190 főt foglalkoztató cég történetében kezdetek óta főszerepet vállaló Lipcsei Gábor. A magyar tulajdonban levő cégcsoport elnöke hozzátette, az elmúlt 30 év alatt mindig megfelelően reagáltak a piaci változásokra, ez biztosította számukra a stabilitást.

Lipcsei Gábor


A jelentős mértékben külföldi beruházóknak is dolgozó, így magas szintű piaci igényeknek megfelelő Óbuda Group számára a projektmenedzsment és a műszaki ellenőrzés volt az alaptevékenység. Ehhez a 2000-es évektől a kivitelezői tevékenység és a tervezés is társult. „A megrendelők részéről megvolt az igény a komplexitásra” – árulta el Lipcsei Gábor. „A mai napra olyan vállalkozás lett az Óbuda Group, amely nagyberuházások építészeti és generáltervezését, illetve projektmenedzsmentjét és műszaki ellenőrzését is képes elvégezni egyaránt magas színvonalon, akár külön-külön is.” 


Az egyik ágazat erősíti a másikat

Mindezek mellett ingatlanfejlesztési tanácsadást is végeznek. „Ha például egy fejlesztő venni akar egy telket, akkor műszakilag átvilágítjuk, értékeljük a költségkockázatait, készítünk egy megvalósíthatósági tanulmányt. Ha a beruházó el akar indítani egy fejlesztést, meg kell fogalmaznia az igényeit építészeti, műszaki nyelven. Ezt lefordítjuk egy tervezési programra és műszaki specifikációra, koncepciótervet készítünk és költségbecslést, ütemtervet, ezzel döntési helyzetbe kerül a projekt indítását illetően.” Lipcsei Gábor aláhúzza, mindezeket nagyon régóta végzik olyan nagy projekteken, mint például a K&H Bank székháza, vagy a Telekom új székháza, így piacvezető know how-val rendelkeznek ezen a területen. „De ugyanígy fenntarthatósági tanácsadást is nyújtunk épületekre. Az elmúlt években a legtöbb minősítést mi végezzük az országban, saját minősítési jogosultsággal bírunk a nemzetközi rendszerekben (BREEAM és LEED).”

A Telekom épülő székháza - fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

A különböző területek egymást erősítve növelik a cég piaci befolyását: „Ha valaki az egyik területtel elégedett, akkor nyilván szívesebben vesz igénybe egy másik szolgáltatást is.”


A magánszektorban enélkül már nem indul nagyobb projekt

Piacvezető cégcsoportként az Óbuda Group legnagyobb hozzáadott értékű szolgáltatása a professzionális projektmenedzsment, ami az összetettebb építőipari projektekben akár 15-20 százalékos megtakarítást is hozhat. A tevékenység bizonyos országokban már kötelező és jogosultsághoz kötött, Magyarországon is érdemes ebbe az irányba elmozdulni. Itthon egyelőre csak kevés cég végez nemzetközi szintű projektmenedzsmentet.  

Az Óbuda-Újlak Zrt. vezérigazgatója, Kálmán Péter a téma kifejtését azzal kezdte, hogy a magánszektorban már nálunk is felismerték a projektmenedzsment jelentőségét. „A magánberuházók enélkül már nem vágnak bele a projektbe” – mondta a vezető. „Nem véletlenül van keretszerződésünk az Audival, a Takatával, a Bosch-sal, a Daimlerrel. Nekik az építési beruházás olyan melléktevékenység, amihez értelemszerűen igénybe vesznek egy szakcéget, akinek a feladata a határidő és a költség tervezése, valamint ezek betartatása, a szereplők ellenőrzése.”

Kálmán Péter


Úgy látja, a magyar magánberuházók is felismerték az érdekeiket, és a költségek tartása érdekében igénybe veszik ezt az eszközt, ugyanakkor csak kevés hazai cég tudja ezt nekik biztosítani. „Egyre inkább lekötöttek a kapacitásaink. Sok új hazai és külföldi beruházó jelenik meg, ezek teljes mértékben igénylik a profi, integrált projektmenedzsment szolgáltatást.”


Miből áll és miért kellene az állami szektorban is?

Kálmán Péter hozzátette, a magánszektorral szemben az állami oldalon – nemzetközi viszonylatban is – egyelőre ritkább a fent leírt piaci igény. „Emiatt fontos feladatnak látjuk, hogy a projektmenedzsment jelentőségét tudatosítsuk az állami beruházókban is.” 

Hogy minderre miért lenne szükség, ahhoz érdemes abból kiindulni, milyen lépéseket érint a projektmenedzsment tevékenysége. A szakember fel is sorolja ezeket a teljesség igénye nélkül: „Az igények pontos megfogalmazása, a lehetséges építési területek összehasonlítása, kiválasztása, a projekt végrehajtási tervének elkészítése. A tervezési program összeállítása, a tervező kiválasztása, a tervezés folyamatának végigkísérése a beruházó képviseletében, engedélyezésmenedzsment. Minden tervezési fázisban a költségek átgondolása, hogy ne a kivitelezéskor döbbenjünk meg a ráfordításokon. A kivitelezők szakszerű versenyeztetése, alternatív műszaki javaslatok értékelése, végigtárgyalása. Kivitelezés során a megrendelő képviselete, a felmerülő akadályok elhárítása, a szereplők tevékenységének koordinációja, ellenőrzése, a határidő kontroll.”

Kálmán Péter hangsúlyozza, mindezeket az állami beruházásoknál is végig kell kísérni, kézben tartani. „Amikor ezek a szempontok nem a legelejétől épülnek be a beruházási folyamatba, akkor egy nem megfelelően előkészített projekt jut kivitelezési fázisba. Így aztán a kivitelezésnél kell megoldani korábban nem kezelt kérdéseket, ez pedig akkor már sokszor költség és határidő túllépéssel jár. Ez a kockázat lecsökkenthető a projektmenedzsmenttel, a projektmenedzser vagy beruházás-lebonyolító szakember korai bevonásával.”

A cégcsoport elnöke, Lipcsei Gábor nyomatékosan felhívja rá a figyelmet, mindez nem csupán a beruházó számára fontos. „A tervező és a kivitelező, sőt az egész szakma számára is az, hiszen ha negatív forgatókönyv zajlik le, a konfliktusok minden szereplőnek ártanak. Ezért mondhatjuk, hogy a projektmenedzsment az egész építőipar társadalmi elfogadottságát, megítélését képes javítani.”


Ez lehet a kulcsa a szakma hazai fejlesztésének

A fenti alapvetések után nem meglepő, hogy az Óbuda Group aktívan részt vállal a szakma magyarországi megerősítésében. A cégcsoport alapító tagja a Magyar Projektmenedzsment Szövetség építési tagozatának. Ebben a szerepkörben szakmai konferenciákat is szerveznek. Tavaly harmadjára hozták tető alá a Projektmenedzsment Fórumot, melynek célja a szakma hazai színvonalának emelése, egyben a szakma érdekképviselete és egy szakmai műhely megteremtése is.

Kálmán Pétertől azt is megtudtuk, ugyanezzel a céllal tematikát dolgoznak ki az építőipari projektmenedzsment oktatására a Magyar Mérnöki Kamarával közösen. „Szeretnénk, ha visszaállítanák a beruházás-lebonyolítói jogosultságot, ez a személy felel meg a nemzetközi szabványban is szereplő építési projektmenedzsernek. Ehhez tartozóan alakulna ki a szükséges oktatási és vizsgarendszer.” 


Miért kulcsfontosságú egy állandóan frissülő adatbázis?

Beszélgetésünk során a projektmenedzsment két további olyan eszköze került szóba, aminél az állami szerepvállalás nagy segítséget adhat.

Ezek egyike a vállalkozások rendelkezésére álló megfelelő adatbázis, aminek jelentőségére már Gáspár Zsolt is utalt az előző, projektmenedzsmentről szóló cikkünkben. A hatékonyság titka ugyanis a minden fázisnál elvégzett árkalkuláció, ami a jelenleg drasztikusan változó bérek és anyagárak miatt egyre nehezebb, ugyanakkor egyre nagyobb szükség lenne rá. „Ilyen szempontból az Óbuda Group egyfajta tudásközpont is” - utalt Kálmán Péter arra, hogy az általuk végzett kalkulációk a cég saját adatain alapulnak. „Egyszerre 40-50 beruházás folyik nálunk, ezekből olyan komplex anonim pénzügyi adatbázis áll a rendelkezésünkre, amit kiválóan tudunk használni egy új projekt költségbecsléséhez.”

Az Óbuda-Újlak Zrt. vezetője leszögezte, ezzel az eszközzel nem rendelkezik mindenki a piacon, pedig fontos lenne. „Több országban is van rá példa, hogy egy állami szerv nonprofit céllal gyűjti ezeket az információkat, elemzi, és adatokat szolgáltat a beruházók felé a kalkulációkhoz.”


Kötelezővé fog válni a BIM

A másik döntő fontosságú eszköz a manapság egyre többet emlegetett Épület Információs Modell, közismertebb nevén a BIM (Building Information Modelling), ami a projektet előre lemodellezve összehangolja az összes szakterület folyamatait, jelentős költségcsökkenést hozva a kivitelezésben.

Az Óbuda Groupnál már teljes mértékben meghonosított BIM jelentőségét Kálmán Péter azzal érzékelteti, hogy a BIM-mel kapcsolatos koncepció tavaly novemberben az NGM és az ÉVOSZ által megkötött szerződésbe is bekerült. A megállapodás szerint az ágazat a kormánnyal közösen dolgozza ki a BIM bevezetésének feltételeit, ami a közepes és nagy beruházásoknál kötelezővé fog válni.

Kálmán Péter a kormány és az ágazat közötti megbeszélésen is jelezte, szerintük annak van realitása, hogy a BIM módszertant 2,5-3 év alatt lehet széles körben bevezetni Magyarországon. „Ha ugyanis általánossá akarjuk tenni, nem elég, ha két-három cég képes rá.” A cégvezető hozzátette, nagyon fontos megfogalmazni, hogy az állam mire kívánja használni, pontosan mi lesz a célja a BIM bevezetésével, a kivitelezés hatékonyságának növelése, esetleg a vagyonkezelés, üzemeltetés támogatása is, azon belül pedig azt, hogy milyen adatbázisra és milyen szoftveres környezetre akarnak építeni. Kálmán Péter ugyanakkor hangsúlyozta, egy nyugat-európai beruházó ma már úgy kér tervezési, projektmenedzsment vagy kivitelezési ajánlatot, hogy abban a BIM kötelezően benne van.


Alapvető a versenyképességhez!

A BIM témáját tárgyalva mindkét vezető elismerte, a hazánkban immár konferenciával is támogatott építőipari digitalizáció szorosan összefügg a projektmenedzseri tevékenységgel. Lipcsei Gábor azt hangsúlyozta, minden szoftver kapcsán kulcsfontosságú, hogy a használói tudják, milyen hozzáadott értéket ad nekik. Azt ugyanakkor megjegyezte, a hatalmas kereslet révén az építőiparon levő nyomás miatt a kivitelezésbe most nem könnyű bevinni a digitális újításokat.
Utóbbi felvetésre Kálmán Péter így reagált: „Ezek nélkül viszont a magyar építőipar nem lesz versenyképes. A hazai ágazatnak ugyanis képesnek kellene lenni megpályázni egy cseh, szlovén vagy osztrák munkát az ott előírt feltételekkel. A 2020-ban záruló uniós költségvetési ciklus után alapvető szükséglet lesz a digitalizáció, a nyelvismeret és a projektmenedzsment módszerek használata.”

Hegedűs Gergely

Óbuda GroupAktuálisprojektmenedzsment

Hirdetés

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés