2024.03.19, Kedd
Számos átalakítás készül el idén a Kiskunsági Nemzeti Park madárparadicsomaiban
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Számos átalakítás készül el idén a Kiskunsági Nemzeti Park madárparadicsomaiban

MTI

2017.01.16. 16:27 - Antal Zsófia

A Fehér-tó, a tiszaalpári Nagy-tó és a Fülöpháza melletti erdei iskola a fő helyszínei a már folyamatban lévő átfogó fejlesztéseknek, melyek során zsilip, csatornafelújítás és új fogadóépület is átadásra kerülnek.

Hirdetés

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is - tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.

Ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. A felsoroltakhoz kapcsolódó kivitelezést a közbeszerzési értesítő szerint a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz-és Mélyépítési Kft. végzi, nettó 258 millió forintból.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is, mely a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit mutatja majd be.

 

Újra őshonos fákkal telepítik be a területet

Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.

Mi épül?építőipari cégekturizmusföldmunkaTiszaalpárkotrás

Hírlevél

Hirdetés