Újjáépítik a diósgyőri vár csonka tornyát

Megkezdődhet a diósgyőri vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme, miután a projekt megkapta a jogerős építési engedélyt – értesült a boon.hu. Az építményt 2014-re már részlegesen helyreállították, tavaly azonban kiderült, hogy a beruházás folytatódik a vizesárok helyreállításával és a hidak újjáépítésével egy 6 miliárd forintos projekt keretében.

A fejlesztés következő lépése a délnyugati csonka torony és a nyugati palotaszárny rekonstrukciója lesz. A projekt a Modern Városok Program keretein belül valósul meg, összesen 5 milliárd forintnyi állami támogatásból, amiből idén 2 milliárd, 2018-ban szintén 2 milliárd és 2019-ben 1 milliárd forint válik lehívhatóvá. Az összegből várhatóan a vár további felújítási feladatait, illetve a környező utak rendezését és a forgalom irányítását is megvalósítják.

A miskolci önkormányzat célja, hogy a diósgyőri vár a Nagy Lajos korabeli állapotát tükrözze vissza és ezzel teljes egészében bemutathatóvá váljon a magyar történelem egyik legdicsőségesebb korszaka. Ezzel együtt szeretnék elérni, hogy a vár és környéke Közép-Európa egyik jelentős turisztikai központjává alakuljon.

Diósgyőr Nagy Lajos egyik királyi székhelye volt

A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Az uralkodó évente több hónapot töltött itt teljes udvartartásával együtt. Nagy Lajos halála után a vár a királynék uradalma volt, 1526-ig hat királyi jegyes kapta jegyajándékul. Mátyás király felesége, Beatrix vidéki rezidenciaként használta.