Az építkezőknek adnak iránymutatást településképi kézikönyvek abban, hogyan őrizhetik meg a helyi stílusjegyeket és értékeket újonnan épülő otthonaikban.
Elkészült az első négy településképi arculati kézikönyv, amelyek célja, hogy minden magyarországi helységben segítsék az építkezőket - írja a Magyar Idők. Jelenleg a városok, falvak alig tizede rendelkezik településképi szabályozással Magyarországon, a következő években azonban mind a 3200-ról elkészülnek a kötetek, amelyek később elektronikus formában is elérhetővé válnak.
A Miniszterelnökség kezdeményezésére készülő kézikönyvek minden településen konkrét segítséget jelenthetnek látványos és tömör tartalmukkal: számba veszik az adott faluban vagy városban fellelhető értékeket, közérthető módon, fényképekkel és ábrákkal színesítve. Összegyűjtik mindazon helyi stílusjegyeket, amelyek egy ház tervezésénél szóba jöhetnek: a tájolást, a méretet, a nyílászárókat és kapukat, a kerítést, a tetőt. Ahogy a település szövete utcáról utcára, övezetről övezetre változik, úgy a kézikönyvek is sorra bemutatják, hogyan illik az adott helyen építkezni.
Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a hazai közéletben újdonságnak számító kezdeményezésről a Magyar Időknek elmondta: azt a kormányzati szándékot kívánja előmozdítani, hogy az építésügy újra közügy legyen, ne csak a tervezők és a hatóságok párviadala. Ezért nem kell a hatóság elé vinni az egyszerű bejelentéssel a házépítés terveit, és most ezért készülnek a helyi lakosság bevonásával a településképi arculati kézikönyvek. Szeretnék, ha a helyi építészek, lakosok és az önkormányzat munkatársai is feltérképeznék azokat az értékeket, amelyeket még a felmenőik teremtettek meg. Ugyanakkor a feladatban fontos szerepet kívánnak adni a főépítészeknek, s szeretnék, ha minél több településnek lenne főépítésze.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.