A budai vár több mint 300 éves épülete visszanyeri barokk értékeit, egyik része megnyílik a közönségnek, másik részében angol nyelvű PhD-képzés indul.
Már a műszaki átadásnál tart a budai várban az Óvárosháza felújításának első szakaszát kivitelező Magyar Építő Zrt. A beruházó Optima Befektetési Zrt. a megújuló épület alsó szintjén a közönség számára nyitott kiállítótereket alakít ki, míg a többi szinten a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) angol nyelvű PhD-iskolája fog működni.
Az Úri utca 21. szám alatt egy éve zajló projekt keddi sajtóbejárásán kiderült, az első szakaszban műemléki rekonstrukció, az épület korszerűsítése, illetve bővítése történt meg.
A generáltervező Hetedik Műterem Kft. vezetője, Szabó Levente elmondta, a rekonstrukciót az épület építészeti periódusait feltáró falkutatás, festőrestaurátori kutatás és régészeti feltárások előzték meg. Az itt nyert ismereteket beépítették az újjáépítés terveibe, ezáltal az épület visszanyeri középkori és barokk történeti részleteit.
Erre jó példa az épület tornya, ami egy jó minőségben magmaradt, 19. századi fotónak köszönhetően nyerte vissza eredeti állapotát.
Az épület korszerűsítésére azért volt szükség, mert az 50-es években történt felújításnál alkalmazott megoldások elavulttá váltak. A kivitelező számára a legnagyobb kihívást az adta, hogy a háború után felkerült födém nem volt alkalmas a komplex felújítás végrehajtásához, ezért ezt teljesen le kellett cserélni. Miután közben a falakat meg kellett tartani, ezt csak szakaszosan, összesen kilenc ütemben tudták elvégezni. Közben az ázástól is védeni kellett az épületet, ezért a régi tetőket erre az időszakra fenn hagyták.
A bővítés egyik elemét az adta, hogy az épület két udvara üvegfedést kap, így az eddig külső terek belsőkké válnak: éttermi fogyasztótér, az intézmény lounge-kávézója és fogadótér lesz itt. További bővítést jelent, hogy az épület eddig kihasználatlan, 300 éves padlástere beépítésre és hasznosításra kerül: itt a doktori iskola előadótermei, oktatási helyiségei és kutatóterei helyezkednek majd el.
A bővítés harmadik része, hogy a kutatások során az épület alatt felfedezett, török kor óta először megnyitott pincéket is bevonják a kiállítóterek kialakításába.
A beruházás második fázisának kivitelezésére már kiírták a közbeszerzést, a tervek szerint az épület egy év múlva készül el teljesen. A magyarepitok.hu kérdésére válaszolva Szabó Levente elmondta, a második fázisban az
Szabó Levente úgy nyilatkozott, az első fázisban a nehézséget az adta, hogy műemléki anyaggal kellett bánni, ami nagyon körültekintő kivitelezést igényel. „A mostani rész kihívása a precizitás lesz, de az tény, hogy ami kiderülhetett az épületről, az kiderült, így nagyobb meglepetés már nem várható” – fogalmazott a szakember.
Az Óvárosháza a török kiűzése után, a 17. század végén Buda városházaként létrejött páratlan jelentőségű műemléki épület. A városháza Budapest 1873-as születésekor megszűnt, ekkor egyesült ugyanis Buda, Pest és Óbuda. Az Úri utca 21. szám alatt fekvő épületben ezután az I. kerületi elöljáróság működött egészen a II. világháborúig, ami súlyosan megrongálta. A helyreállítása után a Fővárosi Múzeum, majd az akadémia használta.
A projekt beruházója az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. Az épület második szintjét a jövőben működtető PADA honlapján az áll, az angol nyelvű PhD iskola által egy olyan tudományos műhelyt akarnak létrehozni, ami képzést és fórumot biztosít a jövő közgazdasági és pénzügyi szakembereinek.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.