A beruházásban egy 13 éve üresen álló épületből születik meg a megújuló egyetem központi épülete.
Megkezdődött a Testnevelési Egyetem (TE) teljes átépítését célzó beruházás. A ZÁÉV által kivitelezett első ütem részleteiről szerdán délelőtt helyszínbejárással egybekötött sajtótájékoztatón számoltak be. Az egyetem átfogó fejlesztéséről 2015 decemberében döntött a kormány. Az új kampuszt a TE jelenlegi, 30 ezer négyzetméteres területein, valamint az elköltöző sportkórház felszabaduló épületeiben (nagyjából ugyanekkora területen), illetve a Csörsz utcai sporttelep szintén 30 ezer négyzetméteres területén alakítják ki. A három területből összesen 10 hektárnyi alapterület jön létre.
A szerdán elhangzottak szerint a már megindult, 11,9 milliárd forint értékű első fázisban az egyetem szomszédságából elköltöző Sportegészségügyi Intézet (sportkórház) épületei újulnak meg. Az egy év múlva befejeződő munkálatok végén a Testnevelési Egyetem ezekbe az épületekbe költözik át. Ekkor kezdődhet meg a második ütemben az egyetem jelenlegi épületeinek átalakítása.
Az első ütem középpontjában a sportkórház központi épületének tervezett, ám 2004-ben félbehagyott és azóta üresen álló épület áll. A beruházásban 11 ezer négyzetméterről 16 ezerre bővül az alapterülete, és belső terek átalakításával a megújuló egyetem központi épületévé válik. A ZÁÉV kivitelezésében a főépülethez kapcsolódó
Az első ütem során a ZÁÉV a volt sportkórház területén mindössze két épületet bont el, ugyanakkor valamennyi műemlék jellegű épület megmarad. Ennek megfelelően a 19. században épült, Hauszmann Alajos tervezte házak a helyükön maradnak, és teljes felújítást kapnak. Többek közt héjazatcsere, homlokzati felújítás, gépészeti korszerűsítés, automatizált hűtő és fűtő berendezések kiépítése történik meg.
Lapunk a terület bejárásakor úgy értesült, a fejlesztés során a kivitelező számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy az 1880-as években létrehozott épületekben a legmodernebb technológiát úgy biztosítsa, hogy közben megőrzi a műemléki jelleget. Többnyire olyan funkciókat kell létre hozni, melyek vagy erősen legyengült állapotban vannak, vagy nem is léteznek. A kivitelező felé a követelményeket még összetettebbé teszi, hogy nem pusztán egy klasszikus egyetemi, hanem sporttudományos fejlesztés is elkezdődik. A megújuló épületekben ugyanis helyt kap a most létrejövő Nemzeti Sporttáplálkozási Intézet és egy a sportolók mozgásának elemzését végző biomechanikai labor is. Emellett ideköltözik a Nemzeti Sportközpontok élettani laboratóriuma is.
Az első ütem munkálatai a leendő főépületben, illetve a szintén üresen álló 4-es és 7-es épületben már elkezdődtek, a többi épületben a sportkórház június végi kiköltözése után indulhatnak meg.
Az egyetem átköltözése után, jövő áprilisban megindul a második ütem a TE jelenlegi területén, ebben az intézmény jelenlegi főépületen kívül minden más lebontásra kerül. A várhatóan 2020-ig tartó második ütemben az egyetem működését biztosító sportinfrastruktúra épül ki.
A sportpályák a mostani főépület körül jönnek létre ki egy olyan L alakú épületet alkotva, melynek tetején kültéri sportfelületek lesznek zöld tetővel, alatta pedig 200 méteres atlétikapálya, 400 fős sportkollégium, vívócsarnok, tornacsarnok, lőtér, küzdősportok helyszínei, 50 méteres versenyuszoda és multifunkcionális pályák.
Egy másik beruházásban ugyanakkor a Csörsz utcai sporttelep fejlesztése is elindul: ennek során a 2015 októberében leégett sportcsarnokot egy multifunkciós csarnok váltja ki, melynek maximális magassága 18 méter lesz, jelentős része a föld alá épül.
A beruházás harmadik hulláma során a Déli-pályaudvar kihasználatlan területein jönnek létre a nagyközönség számára is nyitott sportpályák és zöld területek, azonban ennek a fázisnak a tervei még nem véglegesedtek.
A Testnevelési Egyetem teljes felújítása legkésőbb 2022-ig lezárul a tervek szerint.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.