A hidász szakma összefogása és támogatása céljából előadások és kerekasztal beszélgetések révén oszthatták meg egymással tapasztalataikat a résztvevők.
A Hidászokért Egyesület június 7. és 9. között szervezte meg a Hidász Napok konferenciát Siófokon. A rendezvény minden évben a hidász szakma egyik legnagyobb hazai eseménye, amely 2010 óta szerveződik ezen a néven. A háromnapos konferencia idén már 340 résztvevőt számlált, akik összesen 40 előadó 37 előadását hallgathatták meg, s a harmadik napon a Magyar Mérnöki Kamara továbbképzésén is lehetőségük volt részt venni. A továbbképzés „A vasbetonszerkezet tervezésének jelene és jövője” témában zajlott.
A konferencia nyitónapján Sitku László, a Hidászokért Egyesület elnöke mutatta be a szervezetet és céljait. Nem csak ezzel a konferenciával, hanem további szakmai napokkal, tanulmányutakkal, díjakkal, újsággal és könyvkiadványokkal szeretnék erősíteni a szakmai együttműködést, valamint kiterjeszteni azt más érintett szervezetekre is. Elmondta, mind teljesebb mértékben kívánják bevonni nem csak a hidász szakma tagjait, hanem az egyetemi hallgatókat és mindazokat is, akiket a hidak kezelése és karbantartása érint. Örömmel számolt be róla, hogy a MÁV és a Magyar Közút munkatársait már a konferencián is körükben üdvözölhetik.
Az egyesület elnöke további jó hírként bejelentette, hogy elkészült a megyei hídtörténeti könyvsorozat, amely megyénként külön kötetben mutatja be az ott található összes hidat. Erről bővebb információ az Első Lánchíd weboldalon található, a köteteket a jövőben frissíteni is tervezik.
A hidászat hazai jövőjét tekintve Sitku László reméli, hogy több monolit szerkezetű híd fog épülni, amelyek tartósabbak és elegánsabbak, ám jelenleg túl kevés készül belőlük. A hidak iránti érdeklődést pedig olyan látogatóközpontokkal szeretné élénkíteni, mint ami hamarosan a Mosoni-Dunán épülőnél is nyílik (erről rövidesen a Magyar Építőkön is bővebben beszámolunk).
A Hidász Napok színvonalát tovább emelte, hogy a számos magyar tervezőiroda, valamint a közlekedési infrastruktúra építésnek és kezelésnek kiemelten fontos szervezetei – mint a NIF, a Magyar Közút, a MÁV és a BKK – mellett külföldi hidászok is részt vettek és előadtak a konferencián: az első napon a lengyel Banimex képviselői, a második napon pedig a finn dr. Aarne Jutila tartott prezentációt.
A finn hidászprofesszort – aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a magyarokkal – június 8-án Clark Ádám Életműdíjjal tüntették ki a rendezvény keretében. Számos más elismerés átadására is sor került: Feketeházy János-díjat kapott Borzai Tibor, Nagy András és Teiter Zoltán; Massányi Károly-díjban részesült Horváth Lajos és Müller Zoltán; valamint Apáthy Árpád-díjat adtak át Budainé Fülöp Mártának és Ramotsáné Menyhért Ágnesnek.
A szervezők remélik, hogy a Hidász Napokat jövőre is hasonlóan jó hangulatban, és ha lehet, még nagyobb érdeklődés mellett rendezhetik meg.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.