A gyakorlatorientált oktatás mellett teszik le a voksot a SZIE képzésének résztvevői, akik most a Paks 2 támasztotta kihívásokra reagáltak friss ötletekkel. Ezekből kiállítást és egy kapcsolódó konferenciát is szervetek a Tolna megyei városban.
„A paksi városközpont jövője” címmel kiállítást szerveztek munkáikból a Szent István Egyetem (SZIE) Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói, akik a városvezetés által kiírt országos ötletpályázatra készítettek különféle megoldásokat. Arra igyekeztek választ adni, hogy a várost mire kell felkészíteni, ha megépül az új Paks 2 erőmű.
A Paksi Képtárban szeptember 28-tól november 15-ig látható alkotások úgy készültek, hogy a kar oktatói egy ügyes, gyors reakcióval a tanrend részévé tették a pályázatot. A mesterképzésben résztvevő hallgatók csapatokat alkotva 7 különböző pályaművet adtak be, majd a félév hátralevő részében a városközpontba tervezett középületeket kiviteli terv szintjéig kidolgozták.
„A pályázatok nem nyertek, a hallgatók viszont igen, hiszen az ilyen feladatok során sokszor többet tanul egy diák, mint máskor egy egész félév alatt. Itt valós problémákra kell valós megoldásokat adni, miközben egy kritérium-rendszernek is meg kell felelni” – magyarázta lapunknak Papp Linda Ybl-en végzett építész, a kiállítás főszervezője.
A kiállítás a hallgatók terveinek bemutatásán túl az építészoktatás és a szakma kapcsolatának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Papp Linda szerint ehhez hasonló, a nyitottság irányába haladó gesztusokkal közelebb kell hozni az egyetemeket a városokhoz, az oktatókat a döntéshozókhoz, a diákokat a praktizáló építészekhez. Ennek apropóján a kiállítás kísérő rendezvényeként egy nemzetközi konferenciát is szerveztek „Oktatásmódszertan az építészképzésben” címmel.
„A konferenciát egy olyan párbeszéd első lépcsőjének szántuk, ahol a szakmát gyakorló és oktató építészek bemutathatják a tapasztalataikat, működő és elhaló módszereiket vitathatják meg. A résztvevő 17 előadót és az érdeklődőket egy újabb találkozásra invitáljuk, konklúziók levonására, irányok kijelölésére és közös álláspontok kialakítására szeretnénk inspirálni őket” – foglalta össze a főszervező, hozzátéve, hogy a visszajelzések eddig nagyon pozitívak.
Az október 25-én tartott konferencia kapcsán fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi tanévvel a képzés gyakorlatorientálttá tételének új fejezete indult el az Ybl életében: az új mérnök-jelöltek stúdió jellegű építész képzésben vesznek részt, melyet korábban „spirális” jellegűként írt le az egyetem dékánja, Markó Balázs. Ezzel arra utalt, hogy a hallgatók új építési, tervezési feladatokhoz érve a szükséges technikai tudást is megkapják, egyszerre sajátítva el a kétféle ismeretanyagot. Ehhez új fizikai teret is kialakítottak az egyetemen és megváltoztatták a tanulás módszereit, alapvető rendszerét.
A paksi kiállítást kiemelten támogató EBH Invest Kft. ügyvezető igazgatója, Erdei Z. József szerint az építészképzés, mint a felsőoktatás jelentős része általában, paradigmaváltás előtt áll, új, modern követelményeknek kell megfelelnie, piacképessé kell válnia. A vállalat számára fontos, hogy az építőipart érintő felsőoktatási képzésekben hatékony szerepet tudjon vállalni, ezért álltak a konferencia mellé, illetve tervezik a hasonló események és a praktikus felsőoktatási képzés további támogatását is.
Erdei Z. József szerint a vállalat arra törekszik, hogy párbeszéd alakuljon ki az egyetemek és a szakma között arról, hogyan kell oktatni a jövő építészeit. Lényeges, hogy a szakma tagjai megbeszéljék, hogyan tudnak a hallgatók a képzőintézményekben hasznos és a gyakorlatban tényleg alkalmazható, praktikus és modern szaktudást szerezni.
A kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap, a Kingspan, a TERC Kft., a Sika Hungária Kft. és az MVM Group is támogatta.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.