Az egyik legkomolyabb kihívás következik a Puskás-stadionban

Idén a vasbeton szerkezetépítési munkálatok mellett már az acélszerkezeti munkák is hangsúlyt kapnak a Puskás Ferenc Stadionban, melynek újjáépítését a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta konzorcium végzi. A magyarországi, egyben közép-európai szinten is páratlan feladatokról a konzorcium projektigazgatóját, Dúzs Györgyöt kérdeztük a stadion melletti konténervárosban felállított irodájában.

Hogy idén már a szerkezetkész állapotig juthasson a 67 ezres befogadóképességűre tervezett nemzeti stadion, azt az ütemtervnek megfelelően elkészült cölöpözési munkák alapozták meg. Ahogy azt a decemberi képriportunkban is jeleztük, tavaly több, mint 1500 cölöp került a helyére. Ehhez kapcsolódva tavaly indult meg a stadion szerkezetét adó 38 darab pilon és födémlemezek kivitelezése is, ami az idei évben véget ér. „Tavaly november végén sikerrel teljesítette a konzorcium az első kötbérterhes határidőt, ami az alapozási munkákkal volt összefüggésben” – hangsúlyozta Dúzs György az interjú legelején. A projektigazgató hozzátette, jelenleg a stadion végső határideje szempontjából is rendben haladnak a folyamatok.

 

Három hétig szerelik össze a tetőelemek beemeléshez szükséges csúcsgépét

A kivitelezés következő kötbérterhes részhatárideje év végén lesz, addigra a vasbeton szerkezetépítésnek kell elkészülnie, kivéve a stadionon kívül épülő vasbeton szerkezeteket. Dúzs György a közelgő projektrészek közül az egyik legnagyobb kihívásnak a stadiontető kivitelezését nevezte, amit az alvállalkozó KÉSZ Zrt.-nek a terv szerint április elején el kell indítania. „A feladat azért összetett, mert a stadion körüli organizációs útnak egy minimum 650 tonnás lánctalpas darut kell elbírnia, aminek több, mint 60 kamionnal hozzák meg az elemeit külföldről, az összeszerelése pedig három hétig tart.”

Emiatt egy több mint 30 méter széles, különleges teherbírású utat kell létrehozni a stadion körül, amelyhez többek közt altalaj cementstabilizációt és geotextília terítést is alkalmaznak.

Ez a daru fogja felemelni a stadion acéltetőszerkezetét. Három részletben, részelemenként kívülről befelé haladva előbb egy 130-140 tonnás, majd egy 80-90 tonnás, végül egy 30-40 tonnás elem kerül a helyére.

 

Lehetetlen vállalkozás minden nap bejárni a teljes munkaterületet

Dúzs György projektigazgatóként napi szinten szembesül a hazai szinten szokatlan méretekkel, így az alapanyagok, gépek, emberi erőforrás lekötése, mozgatása, illetve a folyamatok ellenőrzése és ütemezése terén is jócskán van miről beszélnie. „Egy átlagos szerkezetépítési projektnél például reggelente bejárja az ember a munkaterületet és képben van, ez itt igencsak sok lenne, lévén csak a stadion körbejárása egy kilométer, és ebben nincs benne a különböző födém szintek bejárása.” A napi szemlék egy részét a kihelyezett videokamerák, illetve közvetlenül a projektigazgató alá rendelt kollégák információi pótolják. „Ők rengeteget dolgoznak, éjszaka is bármikor elérhetőek, ha bármilyen kérdés felmerül.”

A Puskás-stadion megépítéséhez 130 ezer köbméter betonra, 19 ezer tonna betonacélra, illetve 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetre van szükség.

Dúzs György szerint azonban mára már nem ezeknek a beépítése a legnagyobb fegyvertény, mert ezek az erőforrások lekötésre kerültek, ütemezve érkeznek. „Hanem például a zsaluanyagoké és az előre gyártott elemeké, amiket el kell helyezni a megfelelő helyen és időben. Bár ránézésre óriási a terület, gyakorlatilag olyan mintha cipőkanállal kellene mindent bedolgozni.”

 

Sok ezer soros ütemterv adja a tempót

A kivitelezésen dolgozók napi létszáma immár elérte az ezer főt, ebből több, mint 600 munkatárs csak a szerkezetépítéssel foglalkozik. Ezt az ezer embert parkoltatni kell, illetve konténerekben kell elhelyezni, zuhanyzást, mosdót és étkeztetést kell biztosítani a számukra.

A szakember szavaiból kiderült, az is komoly organizációs kihívás, hogy a sok ezer soros ütemtervnek megfelelően a különböző vállalkozók a megfelelő időben lépjenek be a folyamatokba. Ehhez a belépésüket előkészítő szerződéses megállapodások, műszaki és ártárgyalások időben el kell induljanak, az érkezésüknek pedig pontosan az előttük lezárt részfolyamatok végén kell megtörténni. „Lényeges, hogy a belépő vállalkozók kapacitása, kapacitásuk felfuttatása hogyan kerül ütemezésre a vezetés által, mert a többletkapacitásnak is vannak káros hatásai, a hiányos erőforrás pedig elfogadhatatlan” - fogalmaz Dúzs György.

 

Emiatt nehezebb, mint egy autópálya-, vagy vasútépítés

A területen jelenleg a vasbeton szerkezetépítők mellett többek közt kőművesek, acélszerkezetszerelők, valamint gépész és elektromos hálózatot kiépítő szakemberek is dolgoznak. Utóbbiak az ideiglenes és a végleges hálózaton egyaránt munkálkodnak. „A projektigazgató számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a sok szakmát miként tudjuk úgy együtt dolgoztatni, hogy ne legyen ütközés, de ne legyenek lyukak sem” – árulta el Dúzs György. „Ekkora nagyságrendű kivitelezés nem szokatlan Magyarországon út- és vasútépítés esetében,

ám egész mást jelent egy ilyen pontszerű területen ennyire sok szakágat összehangolni, mint egy vonalas létesítmény építésekor.”

A logisztikai feladatokhoz hozzátartozik a 16 toronydaru, 8-9 autódaru (20-500 tonna közötti teherbírással) és a földmunkagépek megfelelő mozgatása is, továbbá az előszerelő területek biztosítása a szerkezetgyártók számára. „Bár jelentős az aránya a helyszínen betonozott monolit elemeknek, sok olyan elem van, amit előregyártanak. Utóbbiakat a két legnagyobb hazai vasbetonelem gyártó cég, a Ferrobeton Kft. és az Asa Kft. szállítja, és emeli be.”

 

A műegyetem szakemberei is segítettek

A Puskás Ferenc Stadion építésénél nemcsak a páratlan mennyiség jelent kihívást, hanem az is, hogy több területen is csúcstechnológiát kell biztosítani, és ehhez megtalálni a legjobb szakembereket. „A stadionhoz látszóbetont álmodott meg a tervező, ennek áprilistól zajlott a kikísérletezése” – mutatott rá a projektigazgató. A látványbeton receptúrája több mintáztatási alkalom után lett véglegesítve, akárcsak a felülete és a színe, a kifejlesztéshez a műegyetemről is vontak be szakembereket.

„A gyártásához pedig egy tapasztalt csapatot, a Strabag leányvállalataként működő Friss Betont sikerült bevonni. Ők két kitelepített betonkeverő gyárral napi 1500 köbmétert is tudnak szolgáltatni az építkezéshez.”

Szintén az idei év faladatai közé tartozik a gépészet előszerelésének elindítása, illetve néhány területen már elindult a falazás, ami szintén jelentős munka a stadionban.
 

Az IDEA konferencia öt előadást szentel az épülő arénának

A Puskás-stadion beruházása az elmúlt fél évszázad legnagyobb hazai építkezéseként külön szekciót kap a csütörtökön Kecskeméten kezdődő IDEA 2018 Konferencián. A hazai mérnökszakma legjelentősebb eseményén – mely külföldi sztármérnököket is felvonultat – két órán át foglalkoznak a projekttel:

• A lapunknak a konferencia szakmai főszervezőjeként nemrég interjút adó Kocsis András Balázs az új Puskás-stadion acél tetőszerkezetének tervezőjeként a stadionépítési trendekről tart előadást;
• Az új stadion főtervezőjeként Skardelli György, a Közti Zrt. vezető tervezője is felszólal;
• a West Hungária Bau Zrt. képviseletében Karakas János a Puskás-stadion szerkezetépítéséről fog beszélni;
• Lódri Csaba, a Kész Zrt.-től az acélszerkezeti előadást prezentálja;
• valamint Dúzs György is szót kap a szekcióban az egész projekt igazgatójaként.

Korábban több szempontból is bemutattuk, miért lesz hiánypótló a kecskeméti konferencia, ez ugyanakkor a Puskás-stadion szempontjából is elmondható. „Ebben a tárgyban vélhetően példa nélküli, hogy egyszerre egy létesítményen ilyen sokféle szakmai szempont jelenjen meg” - összegzett Dúzs György.

Óriási szellemi kapacitást vetnek be a cél érdekében

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: ha a projekt sikerességéhez szükséges mérnöki tudást vizsgáljuk, a generálkivitelező ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. tapasztalata mellett a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. mérnöki kapacitása is rendelkezésre áll. „Ez a két cég a szerkezetépítési feladatokat oldja meg, ők nyújtják a mérnöki irányítást, hiszen nagy tapasztalattal bíró kollégáik több nagy kivitelezésen bizonyították már a szerkezetépítésben való szakmai felkészültségüket. Úgyhogy én projektigazgatóként igazából négy konzorciumi taggal számolok.”

Hogy mekkora szakmai erő összpontosul az új Puskás építésén azt számokkal is érzékeltette az igazgató. „A klasszikus műszaki ellenőri konzorciumot, vagyis a velünk szemben levő konténervárosban az Óbuda Groupot és a Főber Zrt.-t is beleszámolva összesen több, mint 100 mérnök dolgozik a projekthelyszínen.” Hozzátette, ebben a számban nincs benne az építési területen közvetlenül munkát irányító mérnök kollégák teljes létszáma.

Hegedűs Gergely