Már érezhető az új Puskás-stadion különleges atmoszférája

Az ütemtervnek megfelelően halad az új Puskás Ferenc Stadion kivitelezésével a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta konzorcium. A szerkesztőségünk kérdéseire kapott válaszokból kiderült, az elmúlt évtizedek legnagyobb léptékű hazai építkezésén immár a szerkezet építése, illetve a tetőt biztosító acélszerkezet gyártása folyik. A stadion szerkezetét megalapozó 38 darab pilon kivitelezése 2018 első felében ér véget.

Közel 1600 cölöp került a helyére

Az idei év elején indult projektben a cölöpözési munka a határidőket betartva 95 százalékban elkészült. A stadion szerkezetéhez tartozó 1557 cölöp a helyére került, ehhez átlagosan napi 10-15 cölöp került kivitelezésre májustól novemberig. Már csak a stadion megközelítését szolgáló két gyalogos feljáróhíd cölöpözése van hátra.

A konzorciumtól kapott adatok szerint átlagosan olyan 600-700 munkás dolgozik nap, mint nap az épülő arénában.

Jelenleg:

• 15 toronydaru (köztük egy 89 méter magas daru),
• 4 autó daru (köztük egy félezer tonnás is),
• 8 teherautó,
• 6 rakodó gép,
• 12 mixer,
• 4 betonpumpa,
• 1 úttisztitó gép,
• 4 tömörítő gép
• és egy dózer

segíti a mindennapi építkezési folyamatokat.

Hatalmas hangerőt teremthet a katlan

A helyszíni bejáráson a leendő küzdőtérről körbenézve azt láttuk, hogy a 40 méterig nyúló pilonok közül már több is közel van a befejezéshez, a leendő pálya északi és keleti oldalán pedig már a lelátó betonszerkezete is látványos előrehaladást mutat. A déli kapu mögötti pilonok az ütemezésnek megfelelően még közelebb vannak a földhöz, itt a cölöpözés is később zárult le.

Az első évében járó építkezésen a legszembetűnőbb benyomás az aréna katlanszerűsége volt. Azzal, hogy közvetlenül a játéktér mellé kerülnek a lelátók, a régihez képest egészen más hangulatú stadion jön létre, ez egyszerre monumentális és közvetlen az eddig megszokotthoz képest jóval kisebb távolságok miatt.

Mindez a fedett lelátók akusztikájával együtt várhatóan páratlan atmoszférát hoz majd a teltházas mérkőzéseken és egyéb rendezvényeken.

Milliméter pontosságú zsaluzás, kövek azonos rétegből

A bejárásunk ideje alatt az aréna szomszédságában felépült betonkeverő üzemből folyamatosan érkeztek a szállítmányok a pilonok betonozásához, aminek további látványos eleme a zsaluzatok mozgatása volt. A betont az előrehaladott pilonok esetében 30-40 méteres magasságba szivattyúzták fel. Miután valamennyi pilon látványbetonból készül, a zsaluzásnak milliméter pontosságúnak kell lennie. A kivitelező konzorciumtól úgy értesültünk, a látványbeton megfelelő minőségéhez

a logisztikának azt is biztosítani kell, hogy az alapanyagot szolgáltató bányákból azonos időben és azonos rétegből származó kő érkezzen egy-egy pilon betonozásához.

A bejáráson azt is megtudtuk, hogy a több szempontból is csúcstechnológiát igénylő folyamatokat a beruházó Nemzeti Sportközpontok mellett a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, a beruházás projektmenedzsmentjét biztosító Óbuda-Újlak Zrt., valamint az európai futballszövetség is rendszeresen ellenőrzi.

Jövőre éri el a legmagasabb pontját

A konzorcium jelentéséből az is kiderült, a közeljövőben kezdetét veszi az acél tetőszerkezetek összerakása, ehhez a szerelési területet és a daruzási utat is elő kell majd készíteni. A szerkezeti elemek speciális szállítóeszközökkel és előre jóváhagyott útvonal engedély segítségével érkeznek majd a helyszínre.

A tetőszerkezet kivitelezése mellett jövőre a falazás is a feladatok között lesz. A tervek szerint az új Puskás-stadion 2018 őszének végére lesz szerkezetkész. A szerkezetkész épületben az épületgépészeti feladatok elvégzése döntően a 2019-es évben történik meg. A stadion hivatalos átadását 2019 novemberére ütemezik, az aréna a 2020-as összeurópai foci-Eb egyik helyszíne lesz, négy mérkőzést – három csoportmecset és egy nyolcaddöntőt – lebonyolítva.
 

Minek kell megépülnie?

Ahogy azt a júniusban megjelent nyomtatott magazinunkban is megírtuk, a nettó 142,85 milliárd forintos beruházásban 50 méter magas, 316 méter hosszúságú épületet kell kivitelezni bruttó 208 ezer négyzetméteres alapterülettel – és többek közt 53 ezer négyzetméteres tetővel, 556 parkolóval, 27 felvonóval, 974 vécével, 712 mosdóval és gyalogoshidakkal. Az új arénához többek közt 12 ezer tonna acélt és 172 ezer köbméter betont használnak fel. A fal- és padlóburkolatok elérik a 183 ezer négyzetmétert. Összesen közel 2300 db nyílászárót építenek be az épületbe.

A régi Puskás-stadiont a ZÁÉV tavaly március és augusztus között bontotta el, az 50 ezer köbméternyi betont és vasbetont teljes mértékben újrahasznosították.
 

Miért van rá szükség?

Az 1948 és 1953 között épült Népstadion csak a nevében újult meg 2002-ben, felvéve Puskás Ferenc nevét, leromlott állaga miatt immár 16 éve nem tudja betölteni a szerepét. Az építménybe a legtöbb nézőt vonzó futballválogatott utoljára 2000-ben az olaszok ellen (2–2) játszhatott telt ház, 65 ezer szurkoló előtt. Egy évvel később a 38 ezer főt befogadó magaslelátókat – közismert nevén a karéjt – lezárták, miután egy szakértői vélemény életveszélyesnek minősítette őket. Így Magyarországnak jó ideje nincs nagy befogadóképességű stadionja, amelyben világsztár zenekarok koncertjeit vagy sok nézőt megmozgató focimeccseket lehetne rendezni. A hiányt jelzi, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség évről évre nyomás alá került, hogy egy-egy nagyobb horderejű találkozóra (például a brazilok, svédek elleni összecsapásokra vagy a DVSC Bajnokok Ligája-csoportmérkőzéseire) mégis megnyissa a lezárt területet. Ezt több esetben meg is tették, ám a karéjba biztonsági okokból rendre csak 14 ezer embert lehetett beengedni.

Hosszú évek várakozása után a kormány 2013 áprilisában hozott határozatot a nemzeti stadion felépítéséről. Egy évvel később hazánk sikeresen pályázott, és Budapest a 2020-as foci-Eb 13 rendező városának egyikévé vált, amihez természetesen határidőre fel kell építeni a pályázatban szerepeltetett arénát.