Több mint 130 kilométernyi gyorsforgalmi utat adott át a NIF Zrt. 2019-ben. Az eredményt lehetővé tevő háttérmunkáról, a magyar közlekedésfejlesztés következő éveiről és arról beszélgettünk Nagy Róbert vezérigazgatóval, hogy miben előzzük meg 2022-re Ausztriát.
2019-ben 2018 után ismét rekordot döntött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF): az idén 20 éves vállalat 20 százalékkal növelte kibocsátását a tavalyihoz képest, meghaladva a bruttó 800 milliárd forintot – mondja el lapunknak a cég vezérigazgatója.
„Összességében több mint 130 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtunk át idén – ez is csúcs” - mutat rá Nagy Róbert Attila. Ez a szám olyan projektek fényében válik megfoghatóvá, mint a Budapest-Pozsony autópálya-kapcsolatot megteremtő M15-ös, vagy a szlovén határig vezető M70-es: mind a két NIF-projekt a hetekben készült el. „Idén szinte nem volt olyan hetünk, amikor nem tartottunk alapkőletételt, átadást vagy sajtótájékoztatót valamilyen mérföldkő kapcsán: összességében egy nagyon aktív évről tudunk beszámolni.”
Ugyan a cég vezető ágazata a közútfejlesztés, de a vezérigazgató nem feledkezik el a vasútfejlesztésről (nemrég indult el a forgalom a megújuló Rákos-Hatvan szakaszon), a kerékpárút-fejlesztésről és az intermodális csomópontokról sem. „Ezeken a területeken mind a kivitelezésben, mind az előkészítésben értünk el eredményeket. Jövőre például a kaposváriak is átvehetik az intermodális csomópontot.”
A 2019-ben emellett a cég létszáma is elérte az eddigi legmagasabb pontját: az év végi záráskor 580-an voltak a NIF-nél.
„El lehet mondani, hogy az évtized végén teljesítményben és létszámban is felértünk a csúcsra”
– összegezi mindezt a vezérigazgató.
Az idei évben elkészült fejlesztések közül Nagy Róbert kiemeli az M44-es autóutat. „Egy tisztán zöldmezős beruházásban 62 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtunk át egyben most ősszel. Ez akkor is nagyon jelentős, ha közútfejlesztési szempontból nézzük, de ha a gazdaság-, illetve területfejlesztési szempontokat vesszük figyelembe, akkor egyértelmű, hogy ez a legnagyobb horderejű fejlesztésünk.”
Arra a kérdésre, hogy személyesen melyik elkészült projekt állt idén legközelebb hozzá, az M7 autópálya és a 710. főút csomópontja a válasz: „Szabadidőmben sokat vagyok a Balatonon: az M7-710 csomópont év végi átadása ilyen szempontból talán egy régi hiányt is pótolt: a 710-es elkerülő már 2008-ban elkészült, de most vált teljessé.”
Az útépítési projektek idővonalai kapcsán a vezérigazgató hangsúlyozza: ez egy összetett munka, számos tényezővel, a NIF pedig végrehajtó szereplőként a mindenkori tulajdonos – az állam – döntéseit hajtja végre.
Elmondja, hogy
a most lezárult csúcsévet nem lehet tisztán önmagában értékelni.
A közlekedésfejlesztésekhez idő és szervezés, számos lépésből álló munka kell, melyek egymásra épülnek - hangsúlyozza. „Az előkészítés egy új út építésénél akár 5-6 éves folyamat is lehet, de van olyan projekt, amelynek az engedélyes tervei hosszú munka után akár 10 évvel azelőtt elkészülnek, hogy kivitelezésbe tudnának fordulni.”
Egy másik tényező alapján is rendkívül összetett a NIF munkája: egyszerre számos projekten dolgoznak. Minden fejlesztést együtt számolva jelenleg „mintegy 70 különböző helyszínen végzünk fizikailag munkát, illetve a mi megbízásunkból dolgozó vállalkozó”. Ez a szám nagyságrendileg kisebb, mint az előkészítés alatt álló projekteké, ami bőven kétszáz felett van.
Ez személyesen azt jelenti, hogy a vezérigazgató munkája és felelőssége óriási. A döntéshozatalon felül az ellenőrző szerep is hangsúlyos. „A NIF első emberének muszáj folyamatosan a cég működésére vonatkozó ellenőrző monitor-funkcióját ellátni, hogy megfelelő döntéseket tudjon előkészíteni és végrehajtatni. Ettől hosszú távon hatékonyabban és jobban működik a cég. Ehhez pedig nagyon fontos a mindenkori tulajdonos támogatása, jóváhagyása is.”
A vállalat csapatának a szerepe is kiemelkedő. A NIF-et több mint 5 éve vezető Nagy Róbert elmondja: büszke nagyon sok kollégájára, akivel együtt dolgozhatott, vagy dolgozhat, akiknek „képességei, a hozzáállása alkalmas arra, hogy valódi értéket teremtsen”.
A vezető a közlekedésfejlesztésben és a cég meghatározó ideig tartó vezetése során szerzett tapasztalataira támaszkodik, amikor a NIF következő éveiről beszél. A jelenlegi szerződésállomány és -tervezetek alapján a most lezárult csúcsévhez méltó folytatást lát a következő évekre.
„Abban a fejlesztési programban, amin jelenleg is dolgozunk, az aktuális kivitelezési szerződésekkel, melyeket most indítunk el, a következő három évben el fogjuk érni, hogy
2022 végére Magyarországon több kilóméter gyorsforgalmi út lesz, mint Ausztriában.”
Nagy Róbert rámutat: két fő forrásból valósult és valósul meg ez. Egyrészt az elmúlt években a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország a számára rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési támogatásokat lekötötte. „Ugyanakkor kiemelkedően fontos tényező, hogy 2015-ben a kormány hozott egy döntést, amivel nagyon jelentős forrásokat biztosított a hazai költségvetésből is a közlekedésfejlesztésre. Most ennek a kettőnek az együtthatója, de főként a kormányzati források eredményezik az átadásaink számát, a magas kibocsátásunkat és az eredményünket.”
Elmondja: ezekből a forrásokból a következő három év jól tervezhető, „számos olyan projektünk van kivitelezés alatt, aminek a befejezése 2022-ben várható. Azt is biztosan látjuk, hogy milyen fejlesztések fognak elindulni fizikailag, és azok az ágazat jellegéből adódóan több éven keresztül zajlanak majd.”
A következő évekről beszélve a NIF vezérigazgatója úgy látja, hogy a kormányzat fogja meghozni a felelősségteljes döntést arról, hogy a gyorsforgalmi hálózat továbbfejlesztése és az alacsonyabb rendű utak korszerűsítése között milyen arányban osztja majd meg a figyelmét. „A kormány nagyon sok forrást szánt a gyorsforgalmi utakra, a közlekedésfejlesztés reneszánszát éli Magyarországon és
beérett a munka.”
Elmondja még: miután 2021-27-es uniós költségvetési ciklus számai kiderülnek „jövőre el kell dönteni – és ez nem a NIF döntése –, hogy a következő évtizedben hova akarunk eljutni. Várjuk a döntéseket és azt, hogy mi lesz a feladatunk. A következő 3 évben még bőven van dolgunk.”
A beszélgetés végén visszatérve a közelebbi jövőhöz Nagy Róbert Attila a 2020-as év átadóiról beszél, kiemelve több projektet a jelenleg futók közül is.
A vezérigazgató nagyon nagy eredménynek látja, hogy az M85 az év végre eljut Sopronig. Egriként kifejezetten örül annak, hogy elkészül az M3 és Eger között az M25. Hangsúlyozza még, hogy az M4 fejlesztése kiváltja a 4-es út forgalmát az M0-tól Abonyig. Az M76 Zalaegerszeg felé vezető kapcsolatát is megemlíti ugyanúgy, mint a kaposvári intermodális csomópont várható elkészültét.
Végül, de nem utolsó sorban pedig külön kiemeli a NIF egyik zászlóshajó-beruházását: az új komáromi Duna-hidat, melynek két vége nemrég ért össze. A két országot összekötő hidat szintén 2020-ban veheti birtokba a forgalom.
Szabó Ákos
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.