2020.03.31, Kedd
Akinek a Magyar Zene Háza teszi fel a koronát a pályafutására
Fotók: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Akinek a Magyar Zene Háza teszi fel a koronát a pályafutására

magyarepitok.hu

2020.03.01. 08:01 - Hegedűs Gergely

A februári Hónap Mérnöke páratlanul sok ideje, 45 éve végzi a munkáját ugyanannál a vállalatnál, stabilan magas színvonalon. A legkülönbözőbb tapasztalatokat begyűjtve, mindig úgy tudott új szintre lépni, hogy közben hűséges maradt a Magyar Építőhöz. Szabó Károllyal a Magyar Zene Háza munkaterületén egy példaértékű pályafutást tekintettünk át.

Hirdetés

A februári Hónap Mérnöke különleges évet zárt tavaly, hiszen a Magyar Építő Zrt. építésvezetőjeként a céggel egyszerre jubilált. „Tavaly július 15-én volt 45 éve, hogy beléptem a vállalatba, míg a Magyar Építő a legrégebbi hazai építőipari társaságként 130 éves születésnapját ünnepelte” – árulja el Szabó Károly, aki a mai napig az első munkahelyén dolgozik.


Az előző rendszerben is másfél évtizedet dolgozott

A közel félévszázados emlékek nem halványultak el benne, tisztán emlékszik az első projektjére. „A Volán Régi fóti úti telephelyén kiviteleztünk irodaházat, töltőállomást és javítócsarnokokat. A mi cégünket akkor még 21. számú építőipari vállalatnak hívták” – teszi hozzá a jelenleg a Zene Háza építését irányító szakember, akivel a városligeti projekt konténerirodájában beszélgetünk.

Hogy mennyire markáns szereplője volt már akkor is az építőiparnak a Magyar Építő, arra így világít rá: „A cég kivitelezte a BKV központját az Örs Vezér téren, ahogy a Sugár bevásárlóközpontot és az ottani IKEA szerkezetépítési munkáit is.”


Alvállalkozók helyett állami szakcégeket koordinált

A szakember 1978-tól a katonaságtól visszatérve bekerült a cég központjába, teljes mértékben irodai munkát végezve. „Szerződéseket kellett előkészítenem, de egy picit más formában, mint ma. Az akkori rendszernek megfelelően ugyanis az alvállalkozók helyett a különböző állami szakcégekkel dolgoztunk együtt a projekteknél. Külön vállalatok voltak például a csőszerelésre, a villanyipari és a meleg burkoló munkákra.”

A rendszerváltozás a társaság és a szakember számára is jelentős változásokat hozott. A magánszemélyek által privatizált Magyar Építő ekkor nyerte vissza a szocializmus előtti, eredeti nevét, Szabó Károly pedig átkerült a projektek építésvezetőségéhez, így újra kikerült a helyszínekre.


Műemléképületből épített bankfiókot

Az Magyar Külkereskedelmi Bank ekkoriban építette ki az országos hálózatát, a bankfiókok építésében a Magyar Építő a jó referenciájára alapozva jelentős szerepet vállalt. Ez az irányvonal Szabó Károlyt is érintette, 1993 májusában Veszprémbe került, ekkor nevezték ki építésvezetőnek.

„Az Óváros téren egy nagyon patinás, több mint 200 éves műemléképületet alakítottunk át bankfiókká az MKB Bank megbízásából. Ez volt az első munkám ebben a pozícióban.

Nemcsak számomra lehet ez emlékezetes, hiszen Zoboki Gábor volt a projekt tervezője, aki akkoriban kezdte a pályáját.”

Ezután jellemzően vidéki projekteket vezetett, az öt-hat hónapos munkák során hétközben ott kellett laknia. „A családomnak ez plusz terhet jelentett, ugyanakkor szakmailag jelentős fejlődésnek számított.” További jelentős projektje volt 1994-ben a nagykőrösi kórházépítés, majd a kalocsai és a kecskeméti kórház bővítése. Emellett további bankfiók-projekteket is végzett.


A kormányfő és az após miatt lett emlékezetes az ELTE-projekt

Kiemelkedő projektként emlékszik az ELTE déli tömbjére a budapesti Lágymányosi hídnál. „Ezt eredetileg az 1996-os világkiállításra építették volna, de Magyarország visszalépése után félbe maradt. Ezt a szerkezetkész épületet fejeztük be 2000-re.”

Az 50 ezer négyzetméteres elméleti tömb kivitelezését nívós munkának nevezi, hiszen íves előadókkal, ásványtárral, könyvtárral, állatházzal, növényházzal és hűtőkamrával jött létre az épület.

„Két személyes kötődésem is van a projekthez. Egyrészt a saját apósomnak én adhattam át a szobáját, miután a matematikai tanszék professzora volt; másrészt az átadón a miniszterelnök személyesen gratulált nekem egy kézfogással.”

A Román csarnok a Szépművészeti Múzeumban


Pályája legnehezebb munkájának a Szépművészeti Múzeumot jelölte meg. „A műemléképületben mindig vannak váratlan helyzetek, ezért nagy kihívás volt. Különösen a szerkezetépítés, hiszem a Román csarnok alá be kellett építeni még egy szintet, mindehhez nagyon kellett a kitartás.” Jó alapot adtak a korábbi hasonló munkatapasztalatok. „Kalocsán például a 200 éves volt papi szemináriumi épületet építettük át, rengeteg restaurátori munkát kellett elvégeztetni a kődíszeken, a legnagyobb elővigyázatossággal.”


A 40 milliós zongorára és a tökéletes akusztikára is figyelni kellett

Szintén kedves számára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyik budapesti oktatási épülete, amely a belvárosban a Hársfa utca és a Wesselényi utca sarkán áll. „A projekt érdekességét a speciális funkciók adták. Egyrészt ki kellett alakítanunk egy hangstúdiót, ami a belvárosi zajszintet tekintve az akusztikus mérnököknek szép kihívás volt. Másrészt 30 hangszeres gyakorlóterem épült egymás mellé, ezeket úgy kellett hangszigetelni, hogy egymást se hallják a zenészek. Olyan épületben kellett hibátlanul dolgoznunk, amelyben 40 millió forintos Stanley-zongorákat használnak. Egy tetőtérbeépítés is készült, amit ugyanaz a Mányi István tervezett, aki a Szépművészeti Múzeum felújítását.”

A Zeneakadémia főigazgatója egyébként Batta András volt, akivel nagyon jó kapcsolatot alakított ki a kivitelező. „Ez azért is fontos, mert most a Magyar Zene Háza projektjét is ő vezeti szakmailag megrendelői oldalról.”


Projektvezetőként mindenhez kell értenie

Munkája során az egyik kulcsmomentum az alvállalkozók összehangolása, ütemezése és megfelelő szakmai színvonal elérése. „Hogy ennek mi a titka? Nagy szakmai tapasztalat, emberekkel való kapcsolatteremtési készség, akárcsak a kompromisszumkészség. Egy generálcég projektvezetőjének mindenhez kell értenie, legalább alapszinten: építészethez, szerkezetépítéshez, elektromossághoz, gépészethez, szakipari munkákhoz. Ezeket szépen össze kell tudni rakni, összefésülni, kiszűrni az ütközéseket, elkerülni az ismétlődéseket.

Fontos, hogy ismerjük a különböző szakmák terveit (gépész, elektromos, stb.), és bármilyen problémával jönnek az alvállalkozók, azt meg kell tudni oldani.”

Hozzáteszi, a generál szerepkör jó szervezőkészséget is igényel, annak érdekében, hogy minden szereplő a megfelelő időben és a kellő paraméterekkel lépjen be a munkába.


A világon egyedülálló ház kivitelezését vezeti

A már szerkezetépítésnél tartó Zene Házánál a fent felsoroltak felett külön kihívást jelent az épület sajátossága. „Egy 17 milliárd forintos értékű épületről beszélünk, amely nem úgy jön létre, mint egy áruház, futószalagon legyártott elemekből. Egy olyan ház lesz, amiből nemhogy az országban, de még a világon sincs még egy. Eleve különleges szerkezete van: a födémig vasbetonból, afelett pedig acéloszlopok és hullámos acélszerkezetű tető alkotja. Utóbbit nagy kihívás összerakni, ráadásul mindenből mintát kell készíteni, és el kell fogadtatni.”

Mindez azt jelenti, hogy az üvegtől a burkolaton keresztül a tetőszigetelésig minden anyagból és szerkezetből legalább egy négyzetméteres mintafelületet kell biztosítani. Az ellenőrzéseken az épületet tervező Sou Fujimoto is rendszeresen részt vesz. A fokozott mintáztatás indoklásaként egy példát is mond Szabó Károly. „A homlokzati üvegfal szerkezet 8 méter magas egyben, vízszintes osztóborda nélkül. Az ilyen különleges megoldásokat látni kell, hogy működnek a valóságban.”

Szintén komoly feladatot ad, hogy a Zene Háza a BREEAM rendszerének megfelelően környezettudatos háznak épül.

„Az elbontott anyagok 95 százalékát újra kell hasznosítani, és minden felhasznált faanyagot igazolni kell, hogy legális helyről származik.”


Ezek miatt érdemes egyetlen cégnél maradni

Páratlanul sok ideje, 45 éve végzi a munkáját ugyanannál a vállalatnál, stabilan magas színvonalon, vezető beosztásban. „Hogy mi lehet a titka? Az egyik, hogy végig olyan kollegákkal dolgozhattam, akik miatt érdemes volt a cégnél maradni. Segítőkészség, jó emberi tulajdonság és nagy szakmai tudás párosult a cégnél, így soha nem volt kérdéses, hogy maradok.”

A másik fontos tényező számára, hogy mindig új kihívásokat kapott, melyek mozgósították az energiáit, és tanulnia, fejlődnie kellett. „Ez mindig megadta a motivációt, a családom részéről pedig megkaptam a támogatást.” Ugyanilyen fontos volt számára a cégtől kapott visszaigazolás, amelynek köszönhetően lépkedett felfelé a ranglétrán, és építésvezető lett.

Szabó Károly a Magyar Építő Zrt. értékeire is kitér, kiemeli a családias hangulatot.

Ennek részeként a legfelsőbb vezetők is személyes kapcsolatokat építenek, kíváncsiak az ember munkájára, és megfelelő beszámoltató rendszert működtetnek.

„Utóbbi lehetőséget ad félévente, hogy megbeszéljük, hogy látjuk a munkánkat, mit lehetne jobban csinálni, milyen új feladatokat vállalnánk, vagy mi az, ami esetleg túl sok.”


Úgy dolgozta körbe az országot, hogy közben hűséges maradt

A Hónap Mérnöke díját meglepetésként élte meg, és nemcsak a munkája elismerése miatt örül neki. „Az interjú megmutatja, ilyen példa is van az építőiparban: valaki úgy tud sikeres lenni, hogy az egész pályáját egy helyen tölti.”

Hozzáteszi, ez ma már nem igazán jellemző.

„A fiatal kollégák azt szokták mondani, hogy több helyre el kell menni dolgozni, és kipróbálni magukat. Pedig ha visszanézek, nincs bennem hiányérzet, mert én is számos szerepkörben, számos csapatban és számos területen próbálhattam ki magam. Lényegében körbedolgoztam az országot úgy, hogy közben hűséges maradtam a céghez, ami számomra fontos érték.”

A fiataloknak mindezek mellett azt üzeni: „Legyenek türelmesek, alázattal a szakma iránt, és legyenek kitartóak, mert lépésről lépésre lehet fejlődni."

Nem csupán Szabó Károlyra, hanem az egész családjára jellemző egy különleges kötődés a céghez. „Ha családban összeadom, hogy ki mennyit dolgozott a vállalatnál, kijön a 130 év, a vállalat kora! A testvérem ugyanis legalább 25 évet dolgozott építésvezetőként és előkészítő mérnökként, a sógorom is körülbelül 20 évet, az ő édesapja pedig 40 évet.”

Hegedűs Gergely

Galéria

AktuálisMagyar Építő Zrt.Liget Budapest ProjektVárosligetHónap Mérnöke

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés