2021.08.04, Szerda

Hirdetés

Hónap Mérnöke: akit egy ikonikus, sárga szék emlékeztet metrós munkáira
Fotó: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Hónap Mérnöke: akit egy ikonikus, sárga szék emlékeztet metrós munkáira

magyarepitok.hu

2021.06.29. 18:30 - Kalácska Nóra

Nála jobban kevesen ismerhetik a 4-es és a 3-as metrókat, tervezésüknél meghatározó szerepet töltött be a villamosmérnökként végzett szakember. Tervezőként alkotónak tartja magát, aki mára különböző szakágak munkáját fogja össze.

Hirdetés

A FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. komplexitását jelzi, hogy házon belül számos szakterület kapott helyet, nem szakadt kisebb cégekre, így egy-egy nagyobb projektnél egyazon cég munkatársai kooperálnak a tervek készítésén. A hatemeletes épület mindegyik szintje egy-egy (vagy akár több) szakterületnek ad otthont, így komplex mérnöki szolgáltatást nyújt az infrastruktúra-, a mélyépítés és közterületi tervezés teljes vertikumában.

Júniusban a tervező cég egyik meghatározó munkatársával beszélgettünk, akit az emblematikus, 3-as metró állomásain egykor fellelhető sárga szék emlékezteti a FŐMTERV székházának 2. emeletén, mi mindent tett a rekonstrukció keretében (és a 4-es metró kapcsán.)

Fotó: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Kovács László, a FŐMTERV villamos és gépész irodájának vezetője 1995-ben került a céghez, ez volt az első munkahelye, ahová december 1-jén lépett be. A villamosmérnökként végzett szakember édesapja révén barátkozott meg elsőként a szakmával, aki maga is villamos szakágon tevékenykedett. Zsebpénzét annak köszönhette középiskolai tanulmányai alatt, hogy kivitelezési gyakorlatot szerezve különböző villamos munkákba kóstolt. „A matek, a fizika, a kémia tárgyak tanulás nélkül is jól mentek, míg történelemből és magyarból a négyesért is meg kellett küzdenem.”

 

Alkotó embernek tartja magát

 „Az alkotás a tervezéssel kezdődik” – hangzik a FŐMTERV jelmondata, de nem következik belőle, hogy a tervezés maga is alkotás lenne. Vagy mégis? Kovács László szerint ezt embere válogatja, ki, hogyan éli meg tervezői szerepét. Ő maga inkább alkotónak tartja magát, mint nem, de hozzáteszi, ennek a munkának is van favágás része.

„Akkor lehet jobban átérezni és átélni az alkotás élményét, amikor egyre több megvalósult projektet lát az ember fizikai valójában, illetve amikor megépül az adott dolog, és a művezetés által, illetve egyéb kapcsolatokon keresztül látjuk, hogyan készül és valósul meg ténylegesen. S ha ezt egyre több helyen, az ország különböző pontjain tapasztalom, nálam ekkor teljesedik ki az alkotás mibenléte.”

Egészen a megvalósulásig kíséri a projektet

A tervező alapvető terméke, műve, maga a terv, de ahhoz, hogy ez elkészüljön, hosszú út vezet. „Egy régi kollégám mondta, hogy a tervezés műszaki döntések sorozatos meghozatala. Ismernünk kell a kiinduló dolgokat, a szabványokat és a jogszabályokat, és ezek alapján elkészíteni a műszaki produktumot. Az elkészült tervek engedélyeztetése és elfogadtatása érdekében pedig tárgyalásokon veszünk még részt, és javítunk azokon, ha szükséges. Persze több rutin feladat is szerepet kap ebben, és kihívás is akad bőven, a lényeg, hogy ez a magja, a tárgyalási része a tennivalónknak.” A tervek elkészülésével azonban nem ér véget a tervezők munkája.

„Tevékenységünk kiterjed az engedélyezési és koncepció tervtől kezdve a kiviteli és a megvalósulási tervekig, és ebből fakadóan a fizikai megvalósulásig követjük az eseményeket.”

Kovács László hivatásával kapcsolatban megjegyezte, a tervezést bizalmi szakmának tartja. Optimális felállás, amikor a megrendelő egyben az építtető vagy beruházó, akinek az érdekében a projekt készül. „A közbeszerzések azonban ezt átírták, mert először valóban az eredeti építtetőnek vagy beruházónak készítünk terveket, de aztán az egészet megpályáztatják, és ha tetszik, ami csináltunk, akkor a kivitelező megbíz minket, hogy tervezzünk tovább.”

A kivitelező ugyanis számos terv részt átirat, hogy saját technológiájára optimalizálja a terveket. Ekkor a tervezőknek – ahogy László fogalmazott – át kell ülniük az asztal másik oldalára, és az ő oldalukon folytatni ugyanezt a tevékenységet.

„Vigyázz, mit kívánsz!”

Az irodavezető neve szinte összefonódott a 4-es és a 3-as metrókéval, talán nincs is olyan kérdés a projektek körül, amire ne tudna válaszolni. Tervezőként a kezdetektől nyomon kíséri a metrók fejlődését; először a 4-es metró 10 állomásának belső beépítésével bízták meg, majd következett és a mai napig tart a 3-as metró rekonstrukciója.

Lászlót mindig is jobban vonzotta a kihívás, mint a sokszor ismétlődő, ingerszegény munkafolyamat. Nem is kellett sokáig várnia a nagy áttörésre, így emlékezett vissza az első, metróval kapcsolatos feladataira. „A 4-es metró előkészítése kapcsán, a Bartók Béla út felújításakor már voltak közlekedéssel és a villamosok energia ellátásával kapcsolatos munkák, ahol sikerült ezekkel a szakterületekkel megismerkednem. Itt jött el a „vigyázz, mit kívánsz” típusú fordulópont az életemben, ugyanis 1998-’99 környékén az UVATERV Zrt. nagy szakági öregeivel dolgoztam együtt, és a velük való egyeztetések során merült fel bennem, milyen izgalmas ez a terület, milyen jó lenne ezzel bővebben, mélyebben megismerkedni.”

A történet ezzel nem ért véget: 2004-2005 környékén a BKV kiírta azt az építészeti pályázatot, miszerint legyen egy kicsit művészibb megjelenésű a 4-es metró. Ezt a pályázatot a Palatium Stúdió Kft. nyerte el a FŐMTERV-vel és az UVATERV-vel konzorciumban. Ennek a pályázatnak köszönhető, hogy építészetileg nagyot lépett a metró, figyelembe véve az angliai metróvonalak kialakítását is.

„Ennek következménye, hogy az utastereket felnyitották nagyobb területekre, ami statikailag is bravúros teljesítményt kívánt meg, nekünk pedig műszakilag az volt a feladatunk, hogy amire eddig bőven volt hely a metró állomások peronok fölötti, közbenső szintjein, azt most az állomás végére, sokkal kisebb és nehezebben elérhető helyekre kellett betervezni, ezzel picit nagyobb is lett az állomás, ezáltal zsúfoltabb is.”

Ekkor készültek az engedélyezési tervek, melyek elektromos szakági dolgaival foglalkozott László. Ezután ismét nagy szerephez jutott a FŐMTERV. „2007-ben 10 állomás belső beépítésével bízott meg minket konzorciumban a SWIETELSKY Magyarország Kft., ám a konzorcium vezető itt már a FŐMTERV volt. Miénk lettek a budai állomások a Keletivel kiegészülve, az UVATERV-é a másik öt állomás a Gellért térrel, így gyakorlatilag megfeleztük a mérnök szakágakat.”

Ekkor már a teljes tervezést összefogta a mérnök, és mellette az áramellátást is tervezték. Hosszú évekig, egészen 2012-ig tartott a 4-es metró projektje.

„Feladatunk nem merült ki abban, hogy megcsináltuk a terveket, azok elfogadásában, módosításában és a kivitelezés lebonyolításában is szereplőként végig jelen voltunk.”

 

A második metrós projektnél már evidens volt, kié lesz

A 4-es metró alagútjait és föld alatti részeit úgy megismerte László, mint más a felszíni utcákat, s mint egy-egy nevezetesség a városban, úgy épültek be László emlékezetébe a kis üzemi folyósokon fellelhető berendezések.

Az ötéves projektet követően egyértelmű volt, hogy a 4-es metrónál vállalt szerepéért alvállalkozói Nívódíjban részesülő Lászlóra bízzák a következő metrós munkát is. „Amikor jött a 3-as metróval kapcsolatos megrendelés, körülbelül 10 másodpercig tartott annak az eldöntése, hogyan tovább, ki is fog foglalkozni a projekttel” - tette hozzá mosolyogva.

A 3-as metrónál más típusú feladatok várták a szakembert; a 4-essel ellentétben nem kellett új vonalat tervezni, itt a rekonstrukcióra engedélyezési tervet, tender tervet és hosszabbításra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt írt ki a BKK. Ez utóbbit a FŐMTERV forgalomtechnikai irodája végezte el, melynek keretében felmérte az esetleges bővítés társadalmi hasznát is.

A 3-as metrónál tehát rekonstrukciót végeztek, vagyis nem készítettek önmagában nagy, új építményeket, de például több mozgólépcsőt építettek be, új lifteket és kijáratokat terveztek. László a szakági munkákat fogta és fogja össze a mai napig.

A két metrós projektet összehasonlítva a 4-es metró tartogatott nagyobb kihívást a tervező számára. „Itt egy teljesen új projektet kellett alkotni, újdonságából kifolyólag az akkori kor technikai színvonalát teljes mértékig belevittük a tervekbe, új alapokat tettünk le, és ezekben kibontakozhattunk.”

 

A tervező felelőssége

Kovács László kitartása nélkül nem tartana ott a pályáján, ahol jelenleg. „Enélkül nem tudnék ennyi feladatot elvégezni és ennyiféle kihívásnak megfelelni. A kihívások és a szakma szeretete tartják életben az alkotás iránti vágyamat, illetve a megvalósítás öröme ad lendületet.” Amíg ő maga nem űzte ezt a szakmát, addig nem is gondolta volna, hogy a tervezésnek ekkora szerepe van.

„A teljes megvalósítás költségének a tervezés mindössze 3-5 százaléka. Valahol a kivitelező és a megrendelő szerepe kicsit erősebb, a szerződéses rendszerben magasabb, ám mégsem az ő fejükben születik meg az, ami elkészül. A tervező felelőssége akkor érződik leginkább, amikor egy - legyen szó akármilyen apró - probléma vagy hiba előbukkan. Akkor meg kell védenünk azt, amit csináltunk, óriási felelősségünk van ebben.”

Föld alatti HÉV-en is dolgozik

Az irodavezető életében továbbra is dübörög a 3-as metró projektje, melynek középső szakaszán még dolgoznak, és amely még 2023-ig ki is fog tartani.

„Most úgy érzem, nincs sok hátra ahhoz, hogy az elkészült kiviteli terveket elfogadtassuk, és aztán a megvalósítás során végig kísérjük a folyamatokat. Ezzel párhuzamosan a H6-os és a H7-es HÉV déli szakaszán is dolgozunk, tehát a Kálvin tértől Pesterzsébetig, illetve Csepelig történő HÉV állomásokon, itt majd szeptemberben kell az engedélyezési tervet leadni.”

Ez utóbbi projekt különleges helyet foglal majd el a magyar közösségi közlekedésben, ugyanis föld alatti szakasza is lesz a HÉV-nek, így egyfajta metróként fog funkcionálni, melynek három megállóját tervezi a FŐMTERV.

 

Nem dől hátra, itt az újabb projekt

A tervezői munka összetettségére is rávilágított a mérnök, amely során mindig hozni kell a színvonalat, valamint sosem lehet kizárólag sablon tervekre támaszkodni.

„Figyelembe kell venni a munkánk során, ha leveszünk a polcról egy tervet, ami az egyik projekt elemnél még jó volt, kicsit leporolva adaptálva hozzárakjuk az új tervhez, az a másik alkalommal már nem biztos, hogy elég jó lesz, így sosem lehet elkényelmesedni” – összegezte Kovács László.

A kihívások nem érnek véget a szakember életében: most kezdenek el az M85-ös alagút belső beépítésén dolgozni.

Galéria

AktuálisFőmterv Mérnöki Tervező Zrt.Hónap Mérnökeinterjúmetrófelújítás

Hirdetés

Hírlevél

Hirdetés