A Cemix által alkalmazott WTA szárító vakolat rétegrend a nedves, sóval terhelt épületek esetén a legjobb megoldásnak számít.
Sopron egyik legjelentősebb barokk épületének felújítása fejeződött be idén augusztusban a Szabó és Társa Kft. kivitelezésében, Cemix-termékek felhasználásával. A Zichy-Meskó palota felújításáról a két érintett építőipari cég segítségével számolunk be olvasóinknak.
A Sopronban a Kolostor utca és Új utca között álló palotát már a 14. században említik a város irataiban, jelentőségét mutatja, hogy 1420 és 1460 között városházaként működött. A több átépítésen átesett épület a századok során a Meskó-család, majd a Zichy-család birtokában volt, a szocializmusban bérházzá alakították.
A Szabó és Társa Kft. projektvezetője, Pintér Szabolcs lapunknak elmondta, a mostani felújítás előzményeként 2014-ben a Kolostor utca felé eső homlokzatot felújították, illetve az oda eső földszinti részek is megújultak. „A mostani beruházás fő célja a külső állagmegóvás és a belső konzerválási munkák elvégzése volt” – árulta el Pintér Szabolcs.
Az idén januárban kezdődött projektben az utcai homlokzat teljes felújítást kapott: „Ebben benne volt a málló részek bontása, az új javítóvakolat felvitele és a színezés” – tette hozzá a szakember. „Ugyanilyen fontos volt a lábazati bontás és a talajnedvesség elleni szigetelés, valamint az új lábazat kialakítása.”
Mindezek mellett többek közt az alábbi munkákat végezték el projektben:
• a fa nyílászárók javítása, illetve cseréje,
• a kapu megtisztítása,
• a tetőszerkezet és az eresz javítása,
• az épült dísztermében található freskó konzerválása.
Pintér Szabolcs arra is kitért, hogy a műemlék épület egyedi adottságai miatt – mint minden más hasonló projektben – a mai kor technológiáit, kivitelezési módszereit csak kis mértékben lehetett alkalmazni. „Ilyenkor vissza kell nyúlni a hagyományos technológiákhoz (mint például a párkány vakolások, kváder kialakítások esetében). Ennek megfelelően a kő- és festőrestaurátori munkák jelentették a legnagyobb kihívást az épületnél” – húzta alá a projektvezető. „Ugyanakkor a mai kor eljárásai közül az utólagos vízszigetelés elkészítése is jelentős feladat volt.”
Zárásként elmondta, a projekthez termékeket szolgáltató Cemix Hungary Kft.-vel (korábbi nevén Lasselsberger-Knauf Kft.) hosszú távú partneri viszonyban vannak. „Miután Sopron belvárosában eddig nem kevesebb, mint 24 műemlékhomlokzaton dolgoztunk együtt, jó a kapcsolatunk. Az erre alapozott korrekt hozzáállás, a megfelelő szakmai háttér és a kapott szolgáltatás is hozzájárult ahhoz, hogy az ő termékeiket választottuk.”
A történelmi jelentőségű épület helyreállításánál az egyik kulcslépés a lábazati és a homlokzati szárító vakolat rétegrend kialakítása volt. A megfelelő kivitelezés érdekében a Cemix Hungary Kft. bemutató mesterei az ilyen projekteknél mintafelületeket szoktak kivitelezni, ahogy ez most is megtörtént. „Ugyanakkor a projektet egy faldiagnosztika is előkészítette, amely meghatározta az épület állapotát” – árulta el lapunknak a Cemix Hungary Kft. projektfelelőse, Grósz Gergő.
Utóbbi szintén egy ilyenkor szokásos eljárás a Cemix részéről: kiderül belőle többek közt az épület nedvességtartalma, amely alapján meghatározható az épülethez szükséges rétegrend, továbbá annak a magassága. Utóbbira azért van szükség, mert a szárító vakolatot nem kell a teljes épületre alkalmazni, csak a nedves részekre. A szakember szavaiból az is kiderült, a falból vett mintákat a Cemix Hungary saját veszprémi laborjában vizsgálják be, ennek során az épületben levő só mennyiségére is fény derül.
A most lezárt soproni projekt esetében a faldiagnosztika alapján az úgynevezett WTA-vakolat rétegrend került kialakításra, amely a rétegrend sorrendjét követve az alábbi Cemix-termékekből áll:
• Eurosan W
• WTA Eurosan VS,
• WTA Eurosan UP,
• WTA Eurosan OP,
• illetve Renti Fein.
A lábazat feletti homlokzat ugyanakkor az Eurosan VS gúzoló, a Prémium kézi vakolat, illetve Renti Fein termékekből jött létre.
Grósz Gergő szavaiból az is kiderült, egy műemlék épület számára a soproni projektben alkalmazott rétegrend bír a legnagyobb tartalékkal, ezen a területen ez a csúcskategória. „A WTA egy komoly minősítésnek számít nemzetközi szinten a szárító vakolatok között: a WTA-rétegrend a nedves, sóval terhelt épületek számára a legjobb választás.” Hozzáteszi, ezt a technológiát jól ki tudja egészíteni az injektálás.
További fontos tulajdonsága a WTA-vakolatnak, hogy légpólusos. „Egy normál vakolat esetében egy négyzetméterre 13-14 kiló vakolat kerül fel, míg a légpólusos vakolatnál ez 10 kilogramm. Ez a lazább szerkezet biztosítja, hogy a falban levő pára el tudjon távozni, miközben a szállított sókat elraktározza.” A WTA-szintű vakolat ugyanakkor a sónak is ellenáll, trasszos kötőanyagának köszönhetően. „Ez a magas talajvízszint esetén fontos, mert a különböző sók ebben vándorolnak fel a falazatba. A só a víz távozása után a kristályosodásával tönkre teszi a hagyományos vakolatot, sőt később a téglát is szétfeszíti.”
Grósz Gergő arra is kitért, hogy a szárító vakolat mellett az épület hosszú távú megóvásához az is szükséges, hogy a korábbi vizesedés okait felszámolják egy utólagos falszigeteléssel.
A projektben felhasznált termékek közül kiemelkedő szerepe van a Renti Fein finom javítóhabarcsnak a vakolat rétegrendek záró elemeként. „Ez adja meg ugyanis a struktúráját a homlokzatnak, ennek a simítórétegnek nagyon szépnek kell lennie. Emiatt itt a kivitelező munkájának is nagyon profinak kell lenni: erre ugyanis már csak egy festékréteg kerül, ami már nem fed el semmit, sőt inkább kiemeli, ha netán hiba van.”
Ennél a javítóhabarcsnál a szakember azt emeli ki, hogy remek páraáteresztő képessége van, és magas tapadószilárdsággal rendelkezik. „Utóbbi miatt akár régi festékfelületekre is rá lehet hordani. Emellett ennél a vakolatnál nem látszódik meg a javítási terület határa, és ezen a határvonalon nem jelentkezik majd utólagos repedés, más vakolatokkal ellentétben.”
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.