A Cemix által alkalmazott WTA szárító vakolat rétegrend a nedves, sóval terhelt épületek esetén a legjobb megoldásnak számít.
Sopron egyik legjelentősebb barokk épületének felújítása fejeződött be idén augusztusban a Szabó és Társa Kft. kivitelezésében, Cemix-termékek felhasználásával. A Zichy-Meskó palota felújításáról a két érintett építőipari cég segítségével számolunk be olvasóinknak.
A Sopronban a Kolostor utca és Új utca között álló palotát már a 14. században említik a város irataiban, jelentőségét mutatja, hogy 1420 és 1460 között városházaként működött. A több átépítésen átesett épület a századok során a Meskó-család, majd a Zichy-család birtokában volt, a szocializmusban bérházzá alakították.
A Szabó és Társa Kft. projektvezetője, Pintér Szabolcs lapunknak elmondta, a mostani felújítás előzményeként 2014-ben a Kolostor utca felé eső homlokzatot felújították, illetve az oda eső földszinti részek is megújultak. „A mostani beruházás fő célja a külső állagmegóvás és a belső konzerválási munkák elvégzése volt” – árulta el Pintér Szabolcs.
Az idén januárban kezdődött projektben az utcai homlokzat teljes felújítást kapott: „Ebben benne volt a málló részek bontása, az új javítóvakolat felvitele és a színezés” – tette hozzá a szakember. „Ugyanilyen fontos volt a lábazati bontás és a talajnedvesség elleni szigetelés, valamint az új lábazat kialakítása.”
Mindezek mellett többek közt az alábbi munkákat végezték el projektben:
• a fa nyílászárók javítása, illetve cseréje,
• a kapu megtisztítása,
• a tetőszerkezet és az eresz javítása,
• az épült dísztermében található freskó konzerválása.
Pintér Szabolcs arra is kitért, hogy a műemlék épület egyedi adottságai miatt – mint minden más hasonló projektben – a mai kor technológiáit, kivitelezési módszereit csak kis mértékben lehetett alkalmazni. „Ilyenkor vissza kell nyúlni a hagyományos technológiákhoz (mint például a párkány vakolások, kváder kialakítások esetében). Ennek megfelelően a kő- és festőrestaurátori munkák jelentették a legnagyobb kihívást az épületnél” – húzta alá a projektvezető. „Ugyanakkor a mai kor eljárásai közül az utólagos vízszigetelés elkészítése is jelentős feladat volt.”
Zárásként elmondta, a projekthez termékeket szolgáltató Cemix Hungary Kft.-vel (korábbi nevén Lasselsberger-Knauf Kft.) hosszú távú partneri viszonyban vannak. „Miután Sopron belvárosában eddig nem kevesebb, mint 24 műemlékhomlokzaton dolgoztunk együtt, jó a kapcsolatunk. Az erre alapozott korrekt hozzáállás, a megfelelő szakmai háttér és a kapott szolgáltatás is hozzájárult ahhoz, hogy az ő termékeiket választottuk.”
A történelmi jelentőségű épület helyreállításánál az egyik kulcslépés a lábazati és a homlokzati szárító vakolat rétegrend kialakítása volt. A megfelelő kivitelezés érdekében a Cemix Hungary Kft. bemutató mesterei az ilyen projekteknél mintafelületeket szoktak kivitelezni, ahogy ez most is megtörtént. „Ugyanakkor a projektet egy faldiagnosztika is előkészítette, amely meghatározta az épület állapotát” – árulta el lapunknak a Cemix Hungary Kft. projektfelelőse, Grósz Gergő.
Utóbbi szintén egy ilyenkor szokásos eljárás a Cemix részéről: kiderül belőle többek közt az épület nedvességtartalma, amely alapján meghatározható az épülethez szükséges rétegrend, továbbá annak a magassága. Utóbbira azért van szükség, mert a szárító vakolatot nem kell a teljes épületre alkalmazni, csak a nedves részekre. A szakember szavaiból az is kiderült, a falból vett mintákat a Cemix Hungary saját veszprémi laborjában vizsgálják be, ennek során az épületben levő só mennyiségére is fény derül.
A most lezárt soproni projekt esetében a faldiagnosztika alapján az úgynevezett WTA-vakolat rétegrend került kialakításra, amely a rétegrend sorrendjét követve az alábbi Cemix-termékekből áll:
• Eurosan W
• WTA Eurosan VS,
• WTA Eurosan UP,
• WTA Eurosan OP,
• illetve Renti Fein.
A lábazat feletti homlokzat ugyanakkor az Eurosan VS gúzoló, a Prémium kézi vakolat, illetve Renti Fein termékekből jött létre.
Grósz Gergő szavaiból az is kiderült, egy műemlék épület számára a soproni projektben alkalmazott rétegrend bír a legnagyobb tartalékkal, ezen a területen ez a csúcskategória. „A WTA egy komoly minősítésnek számít nemzetközi szinten a szárító vakolatok között: a WTA-rétegrend a nedves, sóval terhelt épületek számára a legjobb választás.” Hozzáteszi, ezt a technológiát jól ki tudja egészíteni az injektálás.
További fontos tulajdonsága a WTA-vakolatnak, hogy légpólusos. „Egy normál vakolat esetében egy négyzetméterre 13-14 kiló vakolat kerül fel, míg a légpólusos vakolatnál ez 10 kilogramm. Ez a lazább szerkezet biztosítja, hogy a falban levő pára el tudjon távozni, miközben a szállított sókat elraktározza.” A WTA-szintű vakolat ugyanakkor a sónak is ellenáll, trasszos kötőanyagának köszönhetően. „Ez a magas talajvízszint esetén fontos, mert a különböző sók ebben vándorolnak fel a falazatba. A só a víz távozása után a kristályosodásával tönkre teszi a hagyományos vakolatot, sőt később a téglát is szétfeszíti.”
Grósz Gergő arra is kitért, hogy a szárító vakolat mellett az épület hosszú távú megóvásához az is szükséges, hogy a korábbi vizesedés okait felszámolják egy utólagos falszigeteléssel.
A projektben felhasznált termékek közül kiemelkedő szerepe van a Renti Fein finom javítóhabarcsnak a vakolat rétegrendek záró elemeként. „Ez adja meg ugyanis a struktúráját a homlokzatnak, ennek a simítórétegnek nagyon szépnek kell lennie. Emiatt itt a kivitelező munkájának is nagyon profinak kell lenni: erre ugyanis már csak egy festékréteg kerül, ami már nem fed el semmit, sőt inkább kiemeli, ha netán hiba van.”
Ennél a javítóhabarcsnál a szakember azt emeli ki, hogy remek páraáteresztő képessége van, és magas tapadószilárdsággal rendelkezik. „Utóbbi miatt akár régi festékfelületekre is rá lehet hordani. Emellett ennél a vakolatnál nem látszódik meg a javítási terület határa, és ezen a határvonalon nem jelentkezik majd utólagos repedés, más vakolatokkal ellentétben.”
A sárospataki Weinberg 30. születésnapján a vállalat magyar voltát, családias jellegét, versenyképességét, valamint az ügyvezetője példaértékű szellemiségét emelte ki sikerfaktorként az építésügyi miniszter.
Napokkal ezelőtt érkezett hír az első paksi óriásszerkezet, az olvadékcsapda elkészültéről, most pedig már el is rajtolt a következő, a reaktortartály kivitelezése.