Az építőipar bepörgése miatt csak három-négy hónapos átfutással tudják a kőzetgyapotos szigetelést leszállítani. Ráadásul január 1-től az építkezéseknél és felújításoknál jóval szigorúbb hőátbocsájtásnak kell megfelelnünk.
A Knauf Insulation magyar szakemberei egy Európa szerte alkalmazható innováción kezdtek el dolgozni – olvasható a szigetelőanyag-gyártó társaság közleményében. Az innováció lényege az, hogy a teljes kőzetgyapot rétegrend helyett a szigetelés alsó rétegében nagy nyomószilárdságú, vastag üveggyapot réteget használnak, amire pedig magas nyomószilárdságú kőzetgyapot réteg kerül.
A megoldás a kőzetgyapot gyártásában jelentkező kapacitáshiányra igyekszik választ adni, csökkentve a felhasznált kőzetgyapot mennyiségét. Az új szigetelőanyagot már tesztelik a Knauf Insulation németországi, Bernburg városában működő K+F központjában. A sikeres teszteket követően, az innovatív szigetelőanyag piaci bevezetése 2018 tavaszán várható.
A közlemény az európai szintű kapacitáshiány okozta gondokat is részletesen kifejti. Eszerint az építőipar fellendülése miatt a gyártók csak 3-4 hónapos átfutással tudják a nem éghető, A1-es besorolású kőzetgyapot hőszigetelést leszállítani. A kivitelezők emiatt egyre gyakrabban a tűzvédelmi szempontból alacsonyabb besorolású polisztirollal szigetelik új társasházaikat és ipari ingatlanjaikat, olyan esetekben is, amikor az előírások ezt nem engednék. A Knauf szerint ezzel csökken az épületek tűzbiztonsága.
A Knauf Insulation arra is felhívja a figyelmet, a kőzetgyapot iránti keresletet tovább növeli majd, hogy
épületeinknek idén január 1-től már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is a három éve bevezetett, új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelniük.
A jogszabály
Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében az épületek falait az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően inkább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk a Knauf közleménye szerint.
Tiszaújvárosban végez zöld beruházást a Mol Petrolkémia.
Az MVM Hálózat több mint 200 kilométeres szakaszon fejleszti áramhálózatát, ennek a projektsorozatnak a részeként feszítették ki a Szentes közelében a Tisza felett 50 méteres magasságban átívelő távvezetéket is.