„Látod azt az épületet? Amit nem látsz alatta, azt csináltuk mi!” - interjú a Hónap Mérnökével

2023 februárjában Erhardt Balázzsal, a BAUER Speciális Mélyépítő Kft. minőségbiztosítási vezetőjével beszélgettünk, aki több mint 30 éve dolgozik a vállalatnál. A budapesti születésű, építész és művész felmenőkkel rendelkező szakember már gyerekkorában érdeklődést mutatott az építőipar iránt. A gimnáziumot követően az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolára került.

„A szóbeli felvételin a vizsgáztató megkérdezte, hogy XI. kerületi lakosként tudom-e, hogy mi épül ott a házunk előtt a Karolina úton, én meg el tudtam mondani, hogy mi zajlik ott. Egy érdekes technológiát alkalmaztak éppen: csősajtolással vitték át a Nagyszőlős út alatt a nagy átmérőjű csatornát. Erről készítettem ott helyben a felvételin egy rajzot. Kiderült, hogy a munka az ő tervei alapján készül. Meglátta bennem a műszaki szemléletet, és azonnal be is kerültem az intézménybe.”

A főiskola egyik nagy előnyeként említette, hogy az egyetemi képzéshez képest sokkal több gyakorlati oktatásban részesültek a hallgatók: geodéziát, műszerek, eszközök kezelését tanulták.

A főiskolát követően Erhardt Balázs első munkahelye a Vízügyi Építő Vállalatnál volt, Dunaújvárosban csatornaépítésen dolgozott művezetőként.

„Vidéki munkásemberek közé kerültem, akik nagy tisztelettel fogadtak, mint »Mérnök úr«, ugyanakkor itt jöttem rá arra, hogy a tapasztalt munkásoktól és művezetőktől mennyi mindent lehet tanulni, amit az iskolában nem szedtem össze.”

A metróépítő katonai alakulattól a főváros szennyvízelvezetését biztosító csepeli aknákig

Katonasága idején metróépítő alakulatnál szolgált, az akkori előkészítési csoportnál. Leszerelést követően a KÉV-METRÓ vállalatnál kapott állást. Itt lehetősége adódott új mélyépítési technológiák megismerésére, részt vett a Dózsa György úti metróállomás szerkezetépítésében, az Újpest-központ metróállomás réselési munkáin is dolgozott. 1992 februárjában került a BAUER elődjéhez, a BRK Speciális Mélyépítő Kft.-hez, ahol azóta is − immár nyugdíjasként, félállásban − tevékenykedik.

„A BAUER indulásakor az első években kis létszámmal, kevés géppel dolgoztunk. Egy réselési munka általában 2-3 hónapig zajlott. Az én első munkám a BAUER-nél a Dévai utcai irodaház mélyépítése volt. Ezt a projektet osztrákokkal közösen végeztük, tőlük megtanultam a réselési szakmát, ami már korábban sem volt idegen tőlem, hiszen a KÉV-METRÓ-nál is alkalmaztuk a metró kéregvasúti szakaszain.”

Ezt követte a Pálya utcai irodaház, melynek mélyalapozása a rendkívül szűk utcák miatt jelentett különleges kihívást, majd a Déli Büro Center irodaház kivitelezése következett 1994-ben. Itt a kemény agyagmárgában kellett réselni, mely egyrészt a fejtést, réskiemelést nehezítette, másrészt a résiszap szeparálása okozott gondot.

A székesfehérvári Denso csarnok projekt különlegességét az adta, hogy a terveket Tokióban készítették. Az időeltolódás miatt általában éjjel küldték az új tervmódosításokat, ami az információáramlást nehezítette.

2001-ben a Gázművek székházának mélyalapozását irányította. A budapesti, IV. kerületi munkaterületen minden előfordult, ami a mélyépítők munkáját nehezítette: a telek hétszögletű L alakja, a hegyesszögű teleksarok, a terület fölé ferdülő tűzfal, egy alaptest nélküli barakk a szomszédban. A telken kívül mindössze egy járda volt igénybe vehető a felvonulásra.

2006-ban a csepeli indító- és fogadóaknák kivitelezése következett. Budapest szennyvizét ez a Duna alatt átvezetett 4 db nagy mélységű akna juttatja a központi szennyvíztisztítóhoz. Ezek a csősajtolás indító- és fogadóaknáiként is szolgáltak.

Érdekesség, hogy az 1200 milliméteres cölöpökből álló összemetsző fal a kör alaprajz miatt nem igényel kitámasztást, továbbá csak a felső, szemcsés talajokban vízzáró, az agyagtalajban egy adott szint alatt már hézagos cölöpfalként folytatódik 25 méteres mélységig. Itt az is megoldandó feladat volt, hogy a kemény agyagos talajt nem lehetett csak úgy kimarkolni, hanem le kellett tenni egy kis gépet, ami felvéste.

Mérnökként homlokrakodót is kellett kezelnie

Erhardt Balázs szereti, ha mozgalmasan telnek a mindennapjai. Hivatása révén nem csak az országot járta be, hanem számos európai projektben is részt vett.

„Az egyik első külföldi munkám egy wroclawi irodaház alapozás volt, majd 2012-ben Ausztriában Hausmeningben, az Ybs folyó völgyében lévő erőmű cölöpözését csináltuk. Milánóban talajcserét hajtottunk végre cölöpfúrógéppel egy nagy munkagödörben. A barnamezős beruházás területén nagymértékű volt a főként olajos talajszennyezés.”

„A külföldi munkák egyik sajátossága, hogy tekintettel a szűk kiutazó csapatlétszámra, óhatatlanul fizikai munkát végez a mérnök is. Volt olyan, hogy hárman tartózkodtunk kint, egy fúrógépkezelő, egy segéd, meg én. Ha kellett nekiálltam csavarozni, csavart szerelni, ez ilyenkor egyértelmű. De kotrógépet és homlokrakodót is kezeltem, ha a helyzet úgy kívánta.”

 

Statisztikai adatok helyett a munkavégzés emberi oldala az eredményesség mutatója

Az interjú során a Hónap Mérnöke többször is kitért a munkavégzés emberi oldalára.

„A vidéki és külföldi munkák összekovácsolják a csapatot: össze vagyunk zárva, egymásra vagyunk utalva, ilyenkor számomra megszűnik a mérnök beosztott viszony. Ott együtt élünk, együtt eszünk, együtt jövünk-megyünk a munkahelyre közös személy- vagy kisteherautóval. Akikkel valaha is külföldön voltam, azokkal a baráti viszony megmaradt.

Gyakran elhangzanak statisztikák, hogy ennyi métert, ennyi cölöpöt fúrtunk. Számomra az egyik legnagyobb eredmény az, hogy naponta bejönnek a kollégák dolgozni, békességben, jókedvűen végzik a munkájukat, el tudják tartani a családjukat. Ezek a dolgok fontosak az életben. Ügyelek rá, hogy nálam ne legyen feszültség, ne legyen zsörtölődés a munkahelyen, a BAUER egy családi vállalkozás, és annak ellenére, hogy nagyon megnövekedtünk, törekszünk arra, hogy a hangulat továbbra is családias maradjon.”

A szakember jelenleg nyugdíjasként látja el a BAUER minőségbiztosítási vezetői feladatait. 2017-ben Frankfurtban volt az utolsó külföldi munkája, és ugyanebben az évben irányította a Budai Irgalmasrendi Kórház hotelszárnyának mélyépítési munkáit, mely az utolsó projektje volt építésvezetőként.

„Szerencsés vagyok, hiszen jelenlegi pozícióm kapcsán is sok lehetőségem adódik felállni az íróasztal mögül. Kimegyek munkaterületekre, megnézem mit, hogyan csinálnak a kollégák, majd ezekről beszámolót készítek. Tulajdonképpen belső ellenőrzési feladatokat látok el, problémák esetén megoldási javítási javaslatokat teszek.”

A változatos projektek és az emberi kapcsolatok kötik a BAUER-hez

Hónap Mérnöke sorozatunk interjú alanyai számára egyik visszatérő kérdésünk, hogy mi motiválja őket a mindennapokban, hogyan fogalmaznák meg szakmai hitvallásukat. Erhardt Balázs ezt így összegezte:

„Az egyik legfontosabb dolog az egészben, hogy bár látszólag ugyanazt végezzük mindig, nincs két egyforma munka. A hideget, sarat, esőt, port kárpótolja a változatosság, az új kihívások, a megoldandó feladványok és lehetőségek.”

A több mint 30 éve a BAUER-nél dolgozó szakember azt is elárulta, hogy egyebek mellett mi tartotta a vállalatnál:

„Találtam egy olyan munkahelyet, ahol jól érzem magam, és családias a hangulat. Korábbi munkahelyeimen például a legutolsó csavarhoz is bonyolult adminisztrációs folyamatok mentén jutottunk. Itt mindent magunknak kellett csinálni, főleg az elején, amikor hatan voltunk összesen. Ha az osztrák gépkezelőnek nem tetszett a szállásán található párna, akkor elmentem párnát vásárolni. Ha gumicsizmára volt szükség, akkor azt vettem. Ez megalapozta a családias, közvetlen hangulatot, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ember szeret itt dolgozni. A változatosság is lényeges számomra, hiszen nem tudnék egyfolytában egy irodába vagy egy műhelybe járni. Jó úgy bejönni egy munkahelyre, hogy tudom, olyan kollégák vesznek körül, akikkel szívesen dolgozom. Rengeteg értékes munkatársam van, akikkel szeretek együtt dolgozni.”

Majd folytatta:

„Ahhoz, hogy jól menjen a munka, az is kell, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyen. Az osztrákoktól, németektől tanultuk meg, hogyan tegyük a hangulatot kellemesebbé egy-két kedves gesztussal, juttatással: minőségi szállást biztosítunk, gondoskodunk kávéról, teáról, mikrohullámú sütőről a munkaterületen, ezek apróságnak tűnnek, tapasztalataink szerint azonban sokat számítanak. A projektek zárásakor vacsorát is szoktunk szervezni.”

A szakember megosztotta velünk, hogy a vállalatnak az első harminc évben közel 650 szerződése volt, melyből több mint százötven fűződik a nevéhez.

A mérnöki munka szépségével kapcsolatosan kifejtette, hogy a megoldások keresése, az újabb és újabb kihívásokra történő reagálások adják egyik motivációját.

Fényképészet és a csillagászat sem áll távol tőle

Magánéletével kapcsolatban elárulta, hogy 38 éve házas, és három felnőtt gyermek büszke édesapja. Idősebb lánya Németországban él, és sebészként dolgozik. Fia, Domonkos, animációs filmrendező, aki Szemem sarka című alkotásával képviseli hazánkat a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Kisebbik lánya viszi tovább a családi hagyományt, ő ugyanis építész.

A szakembernek nem csak munkáját jellemzik különleges feladatok, hanem szerteágazó az érdeklődése is. Az egyik kikapcsolódást a természetjárás, túrázás jelenti számára, emellett gyerekkora óta meghatározó a víz szeretete is.

„Meglepődtem, amikor a főiskolán az egyik tanár azt mondta, hogy az építőiparban, a mélyépítésben a víz a legnagyobb ellenségünk. Természetesen megvan ennek az oka, hiszen valóban sok gondot okoz a víz a szakmában, én azonban rendkívül kedvelek mindenféle kikapcsolódást, ami a vízhez köthető: úszni a Dunában tanultam meg, csónak, kenu mindig volt a családban.”

Hobbijaként kiemelte még a fényképezést, aminek a családban nagy hagyománya volt, a csillagászatot és a munkagép modellek gyűjtését. A gépek szeretetét édesapjától örökölte, aki gépészmérnök volt.

„Tevékenységünkben meghatározók a gépek, ismernünk kell azokat, tudnunk kell, hogy mit tudnak, milyen problémák adódhatnak szállításkor, felállításkor, milyen megoldásaink lehetnek.”

„Csak mi tudjuk, hogy mi történik pontosan a föld alatt”

A BAUER magyarországi leányvállalata 2020-ban ünnepelte 30 éves fennállását. Ebből az alkalomból készült egy színvonalas magyar-angol kétnyelvű kiadvány, mely összefoglalja a vállalat első három évtizedét, bemutatja a jelentősebb projekteket.

„A könyv elég nagy része az én munkám, közel egy évig dolgoztam rajta. Már csak azért is, mert én vagyok itt legrégebb óta a cégnél. Élvezettel szedtem össze az elmúlt 30 év emlékeit, ismertetőket írtam a technológiákról, idővonalat állítottam össze. Számos fotót én készítettem, ezeket digitalizáltam, diáról másoltam, repróztam a régi fényképeket.”

Zárásképp a mélyépítői munka szépségét összefoglalva, azt mondta:

„Mindenki egy kicsit őrült, aki ilyen sáros munkahelyet vállal. Ahol mi megjelenünk, ott sár és por lesz, ahol eddig rendezett területek voltak, azokat összekoszoljuk, ahol épület volt, azt lebontjuk, mindezt hatalmas zaj kíséretében.”

Majd felidézte:

„A kisfiam egyszer megkérdezte, hogy apa mit is csináltatok tulajdonképpen. Látod azt az épületet? Amit nem látsz alatta, azt csináltuk mi! Odamegyünk egy területre, ott kellemetlen körülmények között csinálunk olyan dolgokat, amit soha senki nem fog látni, de mi tudjuk, hogy mi van alatta. Az egész speciális mélyépítésnek ez is az egyik érdekessége, hogy még a szakemberek, például az építészek sem tudják pontosan, hogy mi történik a föld alatt.”