A Clark Ádám úszódaru mutatta meg, hogy ez az ő útja – interjú a Hónap Mérnökével

Duna Group számos értékes tapasztalatot nyert az elmúlt években a lengyel építőiparban, ahol már jópár éve jelen van többek közt az acélszerkezeteket gyártó WKS Duna Polskának köszönhetően. A leányvállalatot irányító Csikós Gábor számos érdekességet árult el az európai szerepvállalás sikerfaktorairól, ugyanakkor a júniusi Hónap Mérnökeként a több szempontból példaértékű pályájáról is mesélt.

Ott volt a Clark Ádám úszódaru születésénél

Amikor a pályafutása korai mérföldköveiről kérdeztük, a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnökként végzett szakember meghatározó emlékként tekintett vissza egy egyetemi gyárlátogatásra. „Elvittek minket a Magyar Hajó- és Darugyárba, ahol éppen akkor épült a Clark Ádám úszódaru: ekkor láttam, hogy ez az út, ami nekem való.”

További meghatározó élménye, hogy

a 80-as években még végzős egyetemistaként Moszkvában tartott a hegesztőrobotok szenzorairól előadást, ami akkoriban nagyon új téma volt. „Ez az irány meg is maradt, hiszen alapvetően a hegesztett szerkezetek gyártásával foglalkozom a kezdetektől fogva a mai napig.”

Az autóiparban sikerült vezető szerepbe kerülnie

A karrierje első szakaszában a Hónap Mérnöke komoly eredményeket ért el az autóiparban. „Alumínium hegesztett szerkezetek előállításával foglalkoztam olyan prémium cégek számára, mint a Ferrari, a Porsche vagy az Aston Martin.”

Fejlődése szempontjából meghatározó, másfél évtizedes időszakot töltött egy amerikai multi autóipari üzletágánál, az ALCOA-nál (Aluminium Company of America): „Itt vezető pozícióba kerülve egy idő után már nem a szakmát, hanem a menedzsmentet tanultam, vagyis hogyan kell üzemeltetni egy gyártó vállalatot. Így fokozatosan azokat az ismereteket is megszereztem, amelyek egy szervezet irányításához kellenek.”

 

Nem az az extra, amit csinálnak, hanem ahogy csinálják

Az autóiparban ráadásul elsajátította az ebben az ágazatban kifejlesztett – mára már az építőiparban is terjedő - LEAN-módszert, amelyről versenyelőnyt teremtő és hatékonyságnövelő eszközként már lapunk is több hírben és interjúban is beszámolt. Mi az egyik cikkben az átláthatóság, az előre tervezés és a nyitott információk módszereként írtuk le a LEAN-t, ezen tényezők közül a Hónap Mérnöke a másodikat emelte ki.

„Az autóipar nem attól húzóágazat, mert ott valami extrát csinálnak, hanem mert nagyon átgondoltan. Tudni kell, hogy egy autó hihetetlen bonyolult, sok alkatrészből álló szerkezet, amit viszont az átlag embernek meg kell tudni fizetni. Tehát egy fajlagosan rendkívül olcsó szerkezetre van szükség, ami csak úgy megy, ha nagyon jól szervezett a folyamat már a tervezéstől egészen az eladásig.”

Hozzátette, ez a fajta szemlélet a mai napig rengeteget segít neki a munkája során.

Azt is kifejtette, hogy az autóipar ma már nem a merev sorozatgyártás világa. „A gyors átállásokra is hatékonyan képes, nagyon rugalmas ágazattá vált: szabványos a működése, de folyamatos átállásokkal az újabb és újabb modellekre, illetve a korábbiak korrekciójára. Ezt kell követnünk a hídépítésben is, hiszen az egymást követő hídszerkezetek mindegyike más.”

Az északi sarkkörtől 500 kilométerre északra is dolgozott

Az autóipari időszak után a 2010-es évek elejétől tanulási, tapasztalási szándékkal hat évig külföldön folytatta a pályáját, szintén vezetőként. „A vegyiparban és az olajiparban dolgoztam, többek közt Finnországban, Németországban és Belgiumban is, utóbbi országban egy olajfinomító nagyberuházásában.”

Külön említette Norvégiát, ahol az ország északi csücskében, az állami olajvállalat, a Statoil (mai nevén Equinor – a szerk.) hammerfesti földgázfeldolgozó központjában, az északi sarkkörön túl, attól 500 kilométerre, különleges körülmények között tevékenykedett.

A világ már nem itt tart!

Ezt követően elhatározta, hogy befejezi a külföldi kalandját, ekkor került a Duna Grouphoz. Ugyanakkor a hazatérés mégsem lett végleges, mert nem sokkal ezután megkapta az ajánlatot a cégcsoporthoz akkor kerülő WKS Duna Polska vezetésére. Az első lengyelországi útja során egy teljes napot rászánt a dél-lengyelországi Będzinben található gyár átvizsgálására. „Azt láttam, hogy a cég gondolkodásmódja még a 80-as éveket idézi. Ez ugyanis állami vállalat volt korábban, majd magántulajdonba kerülve sem változott a szocialista rendszerben szocializálódott vezetők keze alatt.

Minden adottság megvolt egy jó céghez, de az egészet össze kellett hangolni, ráadásként pedig lökni rajta húsz évet előre.”

Ezzel együtt elvállalta a vállalat vezetését, és nyolc évvel ezelőtt elkezdte felépíteni az autóiparból áthozott elveken alapuló modern működést.

„Kelet-Európában a mai napig nagyon sok cégnél a 80-as évek filozófiáját akarják megvalósítani új köntösben, azaz profin és hatékonyan. A korábbi lengyel vezetés is ezt tette: maradtak a régi sémában, és azt akarták jól csinálni. A világ azonban már nem itt tart!”

Csőd közelből indulva európai céggé tudtak fejlődni

Az 50-es években alapított lengyel vállalat korábban szénerőművek acélszerkezeteit gyártotta, majd a rendszerváltás után más ágazatokba is belépett szerkezetgyártóként, ám végül csőd közeli állapotba jutott, ekkor került magyar tulajdonba. „Az első napomon a társaság eszközeinek egy része már a csődbiztosé volt, innen indultunk.”

Kérésünkre a régi cégkultúrát sikeresen leváltó LEAN-stratégia egyik elemét megfogalmazta.

„Csak olyasmit csinálunk, amiért a vevő fizet. Például azért fizet, hogy legyártsunk két alkatrészt, és összehegesztjük; azért azonban nem fizet, hogy összeteszem, nem jó, szétszedem, megigazítom és újra összerakom. Tessék úgy gondolkodni, hogy ezekre a műveletekre nincs pénz! Ha mégis előfordul, akkor nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy ilyen még egyszer ne forduljon elő.”

Ma már nem kell külön készülniük az auditor érkezésére

Szavaiból kiderült, külsős szervezetek bevonásával tartottak LEAN-oktatást a dolgozóiknak. „Két-három év után az alapokkal mindenki tisztában volt, de ez egy soha véget nem érő folyamat.” A legfontosabb eredmény számára az, hogy a módszertan ma már önállóan működik.

„Előfordul, hogy a csarnok bejárásán találkozok egy olyan feladattal, amiről esetleg nem is hallottam, és közben látom, hogy egy olyan megoldást hoznak be rá, ami LEAN-alapú, és az előre gondolkodás eredménye.”

A szemléletváltás egy fontos példáját is elmesélte: a vállalatnál korábban 1-2 hetes felkészülés előzte meg az auditor érkezését. Ma már azonban napról napra úgy dolgoznak, hogy bárki bármikor ellenőrizheti a gyártási folyamatot és a minőséget, legyen az egy auditor vagy egy potenciális vevő. „A vevői auditok nálunk nagyon gyakoriak: mielőtt ajánlatkérést küldenek hozzánk, egy napot eltöltenek nálunk. Megvizsgálják a cég működését a gyártástól a biztonságtechnikán át a környezetvédelemig.” Utóbbival kapcsolatban hozzátette, most már olyan követelmények vannak, hogy ha az általuk felhasznált energia bizonyos százaléka nem igazolt zöld energia, akkor nem is adhatnak ajánlatot.

Tíz ország piacán működnek sikeresen

Az új szemléletnek köszönhetően a magyar szakember vezetésével a vállalat kikerült a csődhelyzetből, és fokozatosan bővíteni tudta az ügyfélkörét. „A számunkra hazai piacnak számító magyar és lengyel piac mellett idővel egyéb piacokon is sikerült munkát szereznünk: ma már összesen tíz európai országban vagyunk jelen a termékeinkkel.”

Az egyik első külföldi munkájukat külön kiemelte. „Ez egy izlandi hídépítés volt, azóta pedig már négy általunk legyártott híd áll a szigetországban, az ötödik híd építésére pedig most járunk a tárgyalás végső szakaszában. De Finnországban, Svédországban és Norvégiában is van már hidunk.” Az utóbbi országban megvalósult egyik beruházásról lapunk is beszámolt: Trondheim városában tavaly júniusban avatták fel a településen áthaladó vasút és autóút felett átívelő Saupstad-hidat, amelynek acélszerkezete a WKS Duna Polska gyárában készült.

Daruk és alagutak acélszerkezeteivel is megjelentek Európában

A fentiekben leírt sikeres terjeszkedés egyik motorját a visszatérő vevők képezik. „Mára elmondható, hogy számos ilyen partnerünk van. De olyan is előfordul, hogy másodjára nem minket választ egy cég valamely szempont miatt, ám a következő projektjében ugyanúgy megint kér tőlünk is ajánlatot.”

Kifejtette, a sikerük a versenyképes áron, a határidő tartásán és a jó minőségen múlik. „Ha ebben a háromban helyt tudunk állni, akkor jó a pozíciónk; úgy gondolom, ez sikerült is az elmúlt években.” Hozzátette, nagy segítségükre van, hogy a Duna Group részeként stabil háttérrel rendelkeznek. „Ez működésbeli és anyagi támogatást egyaránt jelent. Ennek köszönhetően egy fokkal bátrabban mertünk elindulni különböző országokba, aminek meg is lett az eredménye. Folyamatosan lépkedünk előre, a legújabb szerződésünk például Szlovákiába szól cseh partnerrel, két vasúti híd megépítésére.”

Bár a WKS Duna Polska 90 százalékban hídszerkezeteket gyárt, emellett daruszerkezeteket, liftaknákat, egyéb kiegészítő acélszerkezeteket is előállít. „Vannak daruszerkezeteink Franciaországban és Ausztriában, alagút acélszerkezeteink Németországban” – árulta el a szakember. Ennek háttereként elmondta, sok olyan tanúsítványt sikerült megszerezniük, amely a legkülönbözőbb hídszerkezetek gyártásához szükséges – beleértve az országspecifikus tanúsítványokat. "Kollégáim bátran veszik az akadályokat, hiszen akár magyar, angol, svéd, norvég, izlandi, szlovák nyelvű műszaki előírások alapján dolgozunk, ezt ma már természetesnek veszik, és képesek vagyunk a követelményeket a vevői elvárásoknak megfelelően teljesíteni."

Egy hullámhosszon

A sikeres szemléletváltás hátterét vizsgálva adódott a kérdés, hogy a magyar cégcsoportba bekerült lengyel cégben mennyire volt nehéz vagy könnyű a magyar és a lengyel mentalitás összehangolása.

„A pályám során számos európai, illetve ázsiai, sőt afrikai ország szakembereivel is dolgoztam együtt a nagy projektekben, ez mindig egy olyan multikulturális környezetet teremtett, amiben nagyon jó dolgozni. Ugyanakkor az a fajta jó értelemben vett közvetlen mentalitás, ami a magyarokat jellemzi egyedül a lengyeleknél van meg”

– fejtette ki Csikós Gábor.

Említette például, hogy más európai nemzeteknél a munkaidőben mindenki nagyon barátságos, segítőkész, együttműködő, de ez nem terjed túl a munkaidőn, illetve a munkához kapcsolódó témákon. „A lengyeleknél ugyanakkor teljesen természetes egy közös ebéd vagy a munka után egy közös sörözés, bowlingozás; ilyen értelemben a lengyelek és a magyarok nagyon egy hullámhosszon vannak. Talán ez is lehet az egyik oka a történelmi jó viszonynak a két nép között.”

A helyszíni munka csökkentéséhez nagyteljesítményű darukra váltottak

A fentebb leírt szemléletváltást és piaci terjeszkedést természetesen az eszközpark modernizálása is kísérte a cégnél, komoly nagyberuházások által. „Ilyen volt a szemcseszóró berendezés külön épületbe telepítése; a háromdimenziós acélvágásra alkalmas plazmavágó berendezés beszerzése a mai legkorszerűbb változatban; nemrég pedig telepítettünk egy négy fejjel hegeszteni képes hegesztőautomatát.”

Szintén lecserélték a vállalat 70-es évekből származó daruit: a 20 és 32 tonnás darukat 50 tonnásokkal kiváltva. „Utóbbira azért volt szükség, mert amíg korábban 20-30 tonnás hídelemekből épült fel egy híd, addig ma 50 tonnás vagy afeletti elemeket alkalmaznak. Ennek oka, hogy minden országban egyre fontosabb szempont a helyszíni munka csökkentése.”

Van úgy, hogy a hídszerelők javasolják a Duna Group gyárát

A vevői elégedettséget fejtegetve az is kiderült, hogy a WKS Duna Polska számára nem csupán a projekt megrendelője a vevő, hanem az a szakcég is, amely a hidat a helyszínen szereli. „A mi termékünk egy olyan hídelemekből álló sorozatszállítás, amiből a helyszínen össze kell tudni rakni a hidat. Ha a helyszíni szerelést flottul, könnyen, kevés problémával tudják megcsinálni, akkor elégedett a vevő.”

Hozzátette, nem egyszerű olyan nagy pontossággal dolgozni, amire a helyszínen szükség van:

„Az a fajta mentalitás, hogy jó lesz ez így, majd a helyszínen megoldják, nem tud működni!”

A vállalat számára nagyon jó visszajelzés, hogy időnként az is előfordul, hogy maguk a szerelők javasolják, hogy inkább a Duna Group gyárában gyártsák a hidat, és ne egy másikban.

Ezt jelenti az álommunka egy hídszerkezetgyártó számára

A vállalat jelen van a magyar építőiparban a Duna Group által kivitelezett infrastrukturális projekteknek köszönhetően.

„Többek közt olyan nagy hidakban is szerepet vállaltunk, mint a komáromi Duna-híd, az M44-es tiszaugi közúti hídja, a Déli Összekötő Vasúti Híd, a paksi Tomori Pál híd, most pedig a mohácsi Duna-hídnál is ott vagyunk. Ez a 100. híd, amely megvalósításában közreműködünk! Mindezek mellett a Tisza-tó kerékpáros útja, valamint az M4-es és az M44-es gyorsforgalmi út számos hídszerkezetét is mi gyártottuk.”

Bár méretét tekintve kiemelkedően nagy beruházás volt, mégis a - viszonylagos  egyszerűsége miatt hozta fel példaként a Déli Összekötő Vasúti Hidat. „Nagyon jól kitalált konstrukció volt, kiváló tervezőkkel. Ráadásul három egyforma hidat kellett legyártanunk egymás után, ami nagyon ritka. Nem könnyű, de jól teljesíthető feladat volt, valójában egy álom munka” – tette hozzá mosolyogva.

Gyönyörű látvány, de amikor meglátták, dobtak egy hátast

Az elmúlt nyolc év egyik legbonyolultabb munkájára is külön kitért. „A Tisza-tó körüli kerékpáros út befejező szakaszánál az Eger-patak feletti híd egy szinusz-hullámot idéző csőtartóval készült. Gyönyörű látvány, de amikor először meglátták a kollégák a műszaki rajzot, dobtak egy hátast. Végig izzadtuk ezt a projektet, rengeteg komoly műszaki kihívást megoldva.

Mindig azt mondtam a munkatársaimnak, hogy sokat fogunk vele dolgozni, de amikor kész lesz, akkor nagyon büszkék leszünk rá – és ez így is lett.”

Általánosságban hozzátette, a dizájnos kerékpáros-gyalogos hidak legyártása igényli a legtöbb „szobrász” munkát. „Természetesen a nagyméretű hidak is nagy odafigyelést igényelnek, de ilyen szempontból a „dizájnos” hidak bonyolultabb feladatokat képeznek.”

A fiatal mérnököknek adja vissza, amit az idősebbektől kapott

Amikor az interjú végén arról kérdeztük, milyen hajtóerő viszi tovább a legnehezebb helyzetekben, őszinte választ adott: „Olyan, hogy legnehezebb helyzet, igazából nincs is. Ezt most nem nagyképűségből szeretném mondani, de a feladataim mindig olyanok voltak – már az autóiparban és a vegyiparban is – hogy azokon igazából ’csak’ dolgozni kellett. Ha nem ilyen lenne számomra ez a szakma, akkor nem csinálnám. Természetesen van egy nehézségi foka a feladatoknak, de a kihívások nagysága és komolysága kell is ahhoz, hogy az ember ne veszítse el az érdeklődését.”

A fenti attitűd mellett egy konkrét belső motivációt is megfogalmazott. „Annak idején nagyon sokat kaptam az idősebb mérnököktől, emiatt mindig figyelek arra, hogy folyamatosan úgy foglalkozzak a fiatalokkal, ahogy velem foglalkoztak. A 80-as évek végétől tanítok a BME hegesztő szakmérnöki szakán hegesztést, anyagvizsgálatot; korábban a Dunaújvárosi Egyetemen is tanítottam.” Hozzátette, rendszeresen vannak diplomatervező fiataljai is.

A külföldi évek alatt is sikerült megőrizni a hazai gyökereit

A sikerek alapjaként a felesége nagyfokú rugalmasságát is kiemelte. „Tudatosan úgy alakítottam ki az életemet, hogy csak ideiglenes lakhelyem legyen külföldön, az otthonomat mindig megőriztem Magyarországon. Ez ma is így van, amikor már unokáink vannak: a feleségem itthon lakik, én pedig minden hétvégén hazajövök hozzá a szlovák-lengyel határtól nem messze fekvő Będzinből. A ’minden sikeres férfi mögött ott van egy nő’ alapelv nálam maximálisan elmondható: ha nem ilyen lenne a feleségem, akkor ez a stratégia nem működne.”

Zárásként egy további alapértékként a pályája sokszínűségét fogalmazta meg.

„Az alumínium autóipari beszállítótól kezdve, az olajipari acélszerkezetek gyártásán keresztül a földgázfeldolgozókig és a hídszerkezetekig sokféle dologgal foglalkoztam már. Mindegyik terület más, ugyanakkor mindegyikben benne vannak a gépészmérnöki feladatok, a gyártás és a hegesztett szerkezetek; ez adja a szépségét.”