„Úgy kell törődni vele, mintha a sajátod volna” – nyolc óriásprojektet épített fel ezzel a hozzáállással a Hónap Mérnöke

Gönczy Miklós építőmérnökként végzett a pécsi főiskolán a szakközépiskola után. Humán beállítottságú családjában elsőként lépett mérnöki pályára és rámutatott: bizonyos szempontból sajnálja, hogy először a felsőoktatásba ment, nem pedig rögtön a terepre, tanulmányait pedig levelezőn végezte volna el. „Az ember a 20-as évei elején a legrugalmasabb, még nincsenek kötöttségei, családja. Ezt egy kicsit sajnálom, de kárpótol a Marketnél a karrierem, hiszen itt van lehetőségem arra is, hogy a dolgok gyakorlati oldalához közel legyek” – fejti ki. Hozzáteszi azt is: feleségével is a Marketnél ismerkedett meg, így ő is jobban megérti az építőipar különleges kihívásait, mint egy olyan ember, aki más szektorban dolgozik – mindezt Miklós értékeli és hálás is érte.

 

Rögtön beugrott a mélyvízbe

A főépítésvezető szereti a rendet, a jól működő rendszereket és a csapatmunkát. 2010 végén került a Markethez, ahol rögtön beugrott a mélyvízbe, a svájci Giveaudan makói beruházásán kezdett el építésvezetőként dolgozni. Pályafutását a későbbiekben is végigkísérték a külföldi befektetők megbízásából felépített ipari és kereskedelmi létesítmények, melyek a Market fővállalkozásában készültek el. Elmondja: hasznára volt ebben az a két év, melyet a diploma megszerzése után Nagy-Britanniában töltött el. Itt megismerte a ’nyugati’ munkastílust, szemléletmódot.

 

 

Több mint tíz év hazai tapasztalat után mindemellett úgy látja, a magyar építőipar képes olyan dolgokra – legyen szó kemény határidőkről vagy éppen nagy terhelhetőségről –, amit a nyugati világban nem feltétlenül vállalnak be.

 

Számos nemzet befektetői kultúráját megismerte

Az első nagyobb makói feladat után – először építésvezetőként, majd 2016-tól már főépítésvezetőként – volt módja megismerni a különböző országok beruházói kultúráját: dolgozott olasz, német, japán, indiai és koreai projektek építésvezetőjeként, majd főépítésvezetőjeként, nagy felelősséget vállalva.

 

Méretében is kiemelkednek ezek közül a japán Bridgestone és az indiai Apollo Tyres gumiabroncsgyárai, valamint a koreai SK Innovation komáromi és iváncsai akkumulátorgyártó üzemei. Az ilyen hatalmas zöldmezős beruházások ma már vidéken létesülnek, de ez Miklóst egyáltalán nem zavarja; budapesti létére szeret vidéken dolgozni és kifejezetten izgalmas kihívás számára egy mezőre vagy egy korábbi szántóföldre épülő hatalmas beruházásban részt venni. „Egy ilyen óriási beruházás – mutat rá a jobb érthetőség kedvéért – valójában már egy kis város.

Már magához az építkezéshez is külön ki kell alakítani egy közműrendszert és egy úthálózatot, hogy a helyszínre tudjuk szállítani az alapanyagokat, és be tudjuk üzemelni a cölöpözőgépeket és darukat, a konténervárosról nem is beszélve.”

Rámutat arra is, hogy egy-egy ilyen nagyberuházás során a termelőüzem mellett nemcsak infrastruktúrahálózat épül ki, hanem irodaházak, szolgáltatóépületek is létesülnek.

 

 

Hatalmas projektet ad át

Jó példa erre az utolsó, már 95%-os készültségi fokozaton álló elektromos akkumulátor gyár Iváncsán, melynek hatalmas tömbje jól látható az M6-os autópályáról is. Ez egy 50 hektáros terület, magyar viszonylatban kiemelkedően magas számokkal: csak tartópillérből több mint 1300 darabot kellett a helyére emelni, és maga a gyár 120 ezer négyzetméter alapterületű. A beruházásra két évet szánt a koreai vállalat, és a Market mintegy 700 főnyi alkalmazott és számos alvállalkozó bevonásával tartani is tudta ezt a határidőt.

 

„Külföldi megrendelővel dolgozni nem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen rá kell hangolódni a szemléletére”

„Itt is nagy könnyebbség volt számomra, hogy korábban is külföldi megrendelőkkel dolgoztam, már megszoktam, hogy minden országban más a szemlélet, így a beruházó hozza magával a munkakultúráját és az elvárásait.” Elmondja, itt már határozottan csak a projektlezáró, ellenőrzési feladatok zajlanak, a projekt mintegy 95 %-ban már elkészült. Ennek tudatában nyugodtan jelenti ki: a Marketnek és az iváncsai csapatnak az sem okozott gondot, hogy miközben generálkivitelezői szerepet vállaltak, ez nem volt kizárólagos, nem minden feladatot saját kollégákkal vagy alvállalkozókkal, hanem sok esetben a megrendelő által hozott, vagy a cégcsoporton kívül álló magyar cégekkel együtt dolgozva végeztek el. „Már csak ezért is sokszor többszörös megfelelési viszonyrendszerben dolgozunk” – foglalja össze a szakember.

„Külföldi megrendelővel dolgozni nem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen rá kell hangolódni a szemléletére, és ebben nekem már nagy gyakorlatom van. Meg kell ismerni, meg kell érteni, hogy ők hogyan gondolkoznak, a magyar mérnöknek még némi diplomáciai érzékkel is kell rendelkeznie, és a kapcsolattartás nyelve természetesen az angol.”

Gönczy Miklós elmondja: nemcsak a legnagyobb projekteknek van meg a szépsége és az izgalma. Példaként említi az ecseri LIDL logisztikai központ kivitelezését, melynek során például 120 kilométer hűtéscsövet kellett berakni az ipari padlóba, két réteg háló közé, miközben a megrendelő felé tartani kellett a szigorú határidőt.

 

Egy óriásprojektben nagyon gyorsan kell jó döntéseket hozni

 

Az Iváncsán a többi szereplőtől eltekintve is impozáns számú, 13 építésvezető munkáját koordináló főépítésvezető rámutat arra is, hogy a hatékonyság kulcsa az együttműködés és az ellenőrzés. „Külön izgalmas feladat a feszes határidejű projektek esetében a monitoring” – emeli ki. „Nagy vonalakban ez úgy működik, hogy a mennyiséget elosztva a határidőhöz tartozó munkanapok számával, és ennek alapján ellenőrizzük a napi teljesítmény és a projekt haladását. Ez a valóságban persze komplikáltabb, mert nem lehet minden nap ugyanannyit kivitelezni, de ez elősegíti a komplex munkafolyamat átláthatóságát és tervezhetőségét. A precíz monitoring része a jó minőségbiztosítási rendszernek, és ebben a tekintetben a magyar építőiparnak még van hová fejlődnie.”

„Ez a rendszer persze akkor működik igazán jól, ha a megrendelő egy komplex megrendelői csomaggal és kidolgozott megrendelői költségvetéssel érkezik, ami alapján az egész projekt előre jól kiszámolható. Az esetek többségében azonban ez nincs így, nagyon gyorsan kell döntéseket, ráadásul jó döntéseket hozni úgy, hogy nem áll rendelkezésre előre egy pontos adat. Mi pedig a versenyszférában dolgozunk, ahol azonnal kell igent vagy nemet mondani” – egészíti ki Gönczy Miklós.

 

A jó mérnök a sajátjának érzi a projektet

Ezek fontos szakmai kérdések, de a Market vezető szakembere talán még fontosabbnak tartja egy-egy projekt sikeréhez a megfelelő munkafilozófiát:

 „Én azzal a szemlélettel próbálom ezeket a projekteket vezetni, hogy úgy kell törődni vele, mintha a sajátod volna. Ez a titka az egésznek. Mintha a saját házadon dolgoznál. Ha így végzed a munkád, nem marad el az eredmény.”