Így néz ki az új iparstratégia

Az Irinyi terv 30 százalékra emelné az ipar arányát a GDP-ben. A kormány által megnevezett hét húzóágazat mellett kiemelt szempont lett a K+F, az oktatás és a digitalizáció, illetve az anyag- és energiafüggőség csökkentése.

„Át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra a következő években, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia” - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára az Irinyi terv bemutatásakor. Lepsényi István hozzátette, a kormány elfogadta a minisztérium által a múlt pénteken beterjesztett iparstratégiát, az Irinyi tervet, amely kijelöli a gazdaságfejlesztés legfontosabb irányait a 2016-2020-as időszakra.

A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig. Emellett csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Az államtitkár elmondta, az Európai Unióban a tervek szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Magyarországon a 30 százalékos arány eléréséhez évente átlagosan 7 százalékos ipari termelési növekedés szükséges, amihez az elmúlt években látott növekedési ütemet kell továbbra is biztosítani. 

Lepsényi István ismertette: a stratégia megalkotásakor hét ágazatot azonosítottak, amelyek a fejlődés motorjai lesznek a következő években. Az egyik járműgyártás, amely nemcsak termelési növekedéssel járul hozzá az ipari fejlődéshez, hanem azzal is, hogy nagyon sok kutatás-fejlesztési lehetőséget biztosít. A speciális gépgyártás egy másik kiemelt terület, amely azért fontos, mert a trend a jövőben ezen a területen is a sorozatgyártás. 

„Világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egészségipar, ebben Magyarországnak kiemelten nagy lehetőségei vannak” - jelentette ki az államtitkár. A gyógyszergyártás adja a kutatás-fejlesztési kiadások mintegy felét, egyre korszerűbbek az orvosi berendezések, egyre több szoftverrel rendelkeznek, valamint a gyógynövényipar is további fejlődési lehetőséget biztosít.     

Az élelmiszeriparban fontos, hogy egyre jobb minőségű, egyre magasabban feldolgozott termékeket állítsanak elő. A zöldgazdaság rendkívül sok tevékenységet foglal magába, ide tartozik a megújuló energia, az elektromobilitás is - mondta az államtitkár.     

Az államtitkár úgy fogalmazott, az egyik legnagyobb fejlődő szektor az infokommunikáció, amely a hatékony és dinamikus növekedést biztosít. A védelmi ipar fejlesztésével pedig az importfüggőség számottevő csökkentését szeretnék elérni a következő években, a honvédség és a rendvédelmi szervek ellátásának biztosítására.

A program finanszírozásról szólva Lepsényi István elmondta, az uniós pénzek és magyar források rendelkezésre állnak, ezek célirányos és tudatos felhasználása biztosítani fogja, hogy a magyar ipar elérje a kitűzött fejlődési célt.

A világgazdasági trendek azt mutatják, hogy az innováció hajtóereje az új technológiák és az ipari folyamatok digitalizációja lesz; ebben rejlik a legtöbb potenciális fejlődési lehetőség, ehhez kell kapcsolódnia a kutatás-fejlesztésnek és a tudásnak. „Fontos az ország energia- és anyagfüggőségének csökkentése, valamint a keleti és nyugati részek közötti egyenlőtlenségek oldása is” - hangsúlyozta.     

Az államtitkár a nemrég megjelent ipari termelési és építőipari termelési adatokról elmondta, ezek is alátámasztják, hogy a magyar ipar képes egy kiegyensúlyozott, fenntartható és az uniós átlagot meghaladó növekedésre. Kiemelte, hogy az ipari export 9,9 százalékkal haladta meg tavaly az egy évvel korábbit, ez azért fontos, mert a magyar gazdaság exportvezérelt gazdaság és az ipari termelés több mint 76 százaléka megy exportra - ismertette.     

Az építőipari adatokból is jól látható az államtitkár szerint, hogy az ágazat a korábbi jelentős ingadozás után kezd magára találni, decemberben éves szinten 8,1 százalékkal nőtt a termelés. Kedvező adat, hogy 25 százalékkal nőtt az új szerződések állománya - tette hozzá.

Lepsényi István úgy látja, hogy a kínai gazdaság lassulása és a járműiparban a Volkswagen autógyártó gondjai nem gyakoroltak érdemi hatást a magyar gazdaság teljesítményére. „A GDP már több éve 3 százalék közeli ütemben nő, ami messze az uniós átlag felett van” - hangsúlyozta.

(mti)