Több engedélyt adtak ki társasházak építésére, az építési költségek csökkenése is pörgeti a beruházásokat. Ugyanakkor egyelőre a lakáspiaci áremelkedéssel is az EU élén állunk.
Az uniós átlaggal összehasonlítva a magyar lakáspiac egyre jobb eredményeket ér el. Az ingatlan.com adatelemzése megmutatta, hogy az idei első negyedévben a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az Európai Unió egészében összesen 15 százalékkal csökkent 2010-hez képest, Magyarországon azonban 12 százalékos növekedést regisztráltak. Magyarország mellett a régióban egyébként Szlovákia, Románia, Lengyelország és Ausztria is növekedést ért el, ott a lakásépítési engedélyek száma 39-60 százalékkal nőtt.
Magyarországon további élénkülés várható az új lakások piacán, még akkor is, ha nem minden engedélyből lesz végül kész lakás. Az engedélyek számának növekedéséhez az is hozzájárult, hogy hazánkban - az Eurostat becsült adatai szerint - az építési költségek csökkentek a múlt év utolsó negyedévéhez képest, és alig haladták meg a 2015 első negyedévében mért szintet. Ráadásul az idei évtől az új lakások értékesítésekor 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs van érvényben.
Az árakat tekintve az első negyedévben Magyarországon 15 százalékos drágulás következett be a lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest, ami a legjelentősebb az EU-ban – derült ki továbbá az uniós adatokból. Magyarországot Ausztria követi 13,4 százalékkal, a harmadik pedig Svédország 12,5 százalékos áremelkedéssel. Magyarországon az áremelkedés elsősorban a használt lakások piacán volt megfigyelhető, jelentős kínálatbővüléssel párhuzamosan. Az ingatlan.com szerint az új lakások ára rövidtávon még nem csökken a kínálatbővülés miatt, de a vevőkért folytatott verseny egyre inkább élesedik a fejlesztők között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.