Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg arról, hogy 2016-ban milyen változásokat hoztak náluk a piaci körülmények, valamint feltérképezték a CSOK bevezetésének hatásait.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérésében résztvevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük enyhén emelkedett az utóbbi időszakban, és bizakodóan tekintettek a második félévre: 40 százalékuk további növekedésre számít. Árbevétel-arányos jövedelmezőségük enyhe javulást mutat, melynek értéke nagy szóródással 3 és 10 százalék között van.
2016-ra az ÉVOSZ 1850 milliárd forint körül várja az építési-szerelési tevékenység értékét. A tavalyihoz képest jelentősen megcsappant ugyanakkor a közbeszerzésből származó megrendelés, mivel az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének tavalyi befejezését követően lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket. Szerződésállományuk volumene a korábbi időszakhoz képest ugyan nőtt, de összértékben még mindig alacsonynak mondható: az alacsony bázisértékek okozzák a viszonylag nagy volumennövekedést. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni.
A cégek gördülékeny üzletvitelét idén leginkább az élőmunkához kötődő adóterhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Nehézséget okoz a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, késedelmes fizetése is. A kintlévőségük viszonylag magas, árbevételük közel 30 százaléka határidőn túli követelés. Ez az arány valamivel kedvezőbb, 15 százalék a lakásépítő cégek esetében. Azonban a követelések több mint 90 százaléka behajtható a vállalkozások megítélése szerint.
A kapacitáskihasználtságuk folyamatos változásából adódó időszakos likviditási nehézségeiket elsősorban folyószámlahitel és forgóeszközhitel felvételével kezelik a válaszadók, hosszú távú, külső forrásként pedig a lízinget preferálják. A munkaerő megtartása érdekében komoly lépéseket kell tenniük a jövőben, hiszen a szakemberek elvándorlása már most is igen nagy problémát okoz. Minden építőipari szakma területén megjelent a szakmunkáshiány.
A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát a cégek akkor tudnák hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250-300 ezer forintos fizetéseket tudnának biztosítani a jelenlegi 150-200 ezer forint helyett, mely évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. A két szint közötti különbség megugrásához 50-60 százalékos nettó béremelésre lenne szükség. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra.
A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, melyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket az év első felében.
A CSOK bevezetésének hatására növekszik a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Az év végéig várhatóan mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek összesen. Fontos hangsúlyozni a lakásállomány minőségi megújítását: a CSOK igénybevehetőségének bővítése szinte elengedhetetlen volt, mert a hazai épületállomány elöregedőben van.
A lakásállomány megújításához többek között az energetikai felújítások is elengedhetetlenek, melyhez szükséges lenne a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban minél több európai uniós forrás felhasználása. Kulcskérdés a kivitelezői kapacitás mennyiségének és minőségének a biztosítása, amelynek hiánya akár már rövidtávon is korlátja lehet a lakásépítésnek. Ez mindenképpen komoly kreativitást és hatékonysági javulást igényel vállalkozói oldalról.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.